Váradi András gyilkosainak nyomában – egy újabb Felcsút környéki letartóztatás ügyében

Váradi András halála után megy minden tovább a maga útján, az élet nem áll meg, hiszen sok munka vár még Bandi halála Felcsút környékén a hatóságokra, akik a Göböl-pusztai juhász emlékét is teljesen el akarják tüntetni. Váradi András likvidálása ügyéről ebben a blogban is számos helyen írtam, hiszen egy tisztességes társadalom normái alapján elfogadhatatlan, hogy politikai utasításra gyilkoljanak az országban. Ám 2017. november 15. napján, késő délután nem blogot írtam éppen, hanem kerékpárral igyekeztem hazafelé Felcsút környékén, hogy még a sötétedés beállta előtt hazaérjek.

Ez a vágyam végül nem teljesült, aminek oka az volt, hogy hazafelé tartva hirtelen elém vágott egy rendőrautó bekapcsolt villogóval a tetején, majd gyorsan két rendőr ugrott elém és közölték, hogy közúti ellenőrzés! Régóta vagyok a szakmában itt Felcsút mellett, így mondom rögtön - ne is törjék magukat ezzel a szöveggel, mert engem ezen a környéken közúti ellenőrzés miatt nem állít meg a rendőrség! Ha a rendőrség megállít, annak nyilvánvalóan az az oka, hogy le akarnak tartóztatni. Ezen nem is vitatkoznak a rendőrök, igazolványt kérnek, de igazolvány helyett mondom - teljesen felesleges az igazolványomat keresgetnem itt az út szélén, hiszen legutóbb is úgy tartoztatott le és hurcolt el a bicskei rendőrség a saját házamból bírósági tárgyalásra, hogy az igazolványaimat nem is kérték, azok a lakásban maradtak. Mi a fenének kéne a letartóztatásomhoz igazolvány amikor igazolvány a bírósági tárgyalásra sem kellett? A rendőrök legyintenek, jól van nem kell igazolvány, nyilván a bicskei rendőrök felismernek messziről, tudják jól ki vagyok. Talán szolgálatba sem léphetnek anélkül Felcsút környékén, hogy kioktatást ne kapjanak a velem kapcsolatos tudnivalókról. A két rendőrről elsőre lejön, hogy ők az emberiség intelligens részéhez tartoznak, így kölcsönösen barátságos hangnemben zajlik az út széli civil – rendőr találkozó. Közlik, hogy körözés alatt állok, letartóztatási parancs van kiadva ellenem és be kell szállítaniuk a bicskei rendőrségre. Na ez egyáltalán nem meglepő dolog, állampolgárjogi aktivistaként működöm Felcsút környékén, tudom jól, a letartóztatási parancs előre megírva ott lapul ellenem a fiókok mélyén a hatóságoknál, csak elő kell venni, ráírni a dátumot és kész! Az egyik rendőr beül az autóba, nyilván jelenti hogy elfogták a körözött személyt, közben a járőrtárs velem diskurál – Aztán merre szokott biciklizni Hajnáczki úr? Merre volt ma Hajnáczki úr? Télen is kerékpárral jár majd Hajnáczki úr? – a szokásos hatósági kíváncsiság. Elmesélhetném az egész napomat itt az út szélén, de felesleges. Felcsúton Mészáros Lőrincz birodalma, Gánton az Orbán bánya, ezen a vidéken még ott is kamerák figyelnek ahol a kamerát nem is lát az ember. Benne van az egész napom a rendőrségi tv-ben, amelyik rendőr akarja ott megnézheti ha annyira érdekli. Közben visszajön a másik rendőr, indulhatunk. Bilincset nem tesznek rám, és mivel előrelátó módon nagy autóval jöttek, így a kerékpárom is befér a rendőrautóba, elindulunk a rendőrségre.

Bicskén a kerékpárom rögtön bezárják az egyik rendőrségi garázsba, aztán bevonulunk a rendőrségre a letartóztatáshoz szükséges procedúra megkezdéséhez. Az ilyenkor szokásos dolgok következnek – minden nálam lévő tárgyat ki kell tenni az asztalra, átvizsgálják a ruházatot, elkérik a cipőfűzőt, a nadrágszíjat, és miután jegyzőkönyvbe vették a hátizsákomban lévő komplett kerékpáros felszerelést biciklipumpástul, közlik a letartóztatásom okát. Amely szerint Nagy János r. zls. és Végh Viktor r. ftörm. a bicskei rendőrség rendőrei feljelentést tettek ellenem becsületsértés miatt, és mivel nem vettem át az idézést az ügyben, emiatt országos körözést és elfogási parancsot adtak ki ellenem.

Nos így már kezdem érteni hogy miről is szól a legújabb letartóztatásom. Az eset még 2013-ban történt, amikor az egyik ellenem folytatott ügyben letartóztatott a bicskei rendőrség, és emiatt előzetes letartóztatásban voltam negyvenhat napig a balassagyarmati börtönben. Amíg a börtönben voltam, aközben egy párhuzamosan, ellenem folyó másik - a Fideszes Tessely Zoltán által ellenem indított ügyben – tárgyalást tűzött ki a bíróság, ám Székesfehérváron a bírónő nem vacakolt azzal hogy idézést küldjön nekem, hanem szólt a bicskei rendőrségre, hogy fogjanak meg és vigyenek be a tárgyalásra Székesfehérvárra, biztos ami biztos alapon. A Felcsút környéki rendőrök kerestek a lakóhelyemen, de mivel nem találtak otthon, így jegyzőkönyvbe vették, hogy ismeretlen helyen tartózkodom, és országos körözést és elfogatóparancsot adtak ki ellenem. Minderről a balassagyarmati börtönben mit sem tudtam, oda nem érkezett semmilyen bírósági idézés, és a börtönben sem keresett a rendőrség, hogy ott letartóztasson. Aztán negyvenhat nap múlva kijöttem a börtönből, ám néhány nap múlva ismét rám rontott az otthonomban a bicskei rendőrség, és újra letartóztattak. Mivel önszántamból nem voltam hajlandó elhagyni az ingatlanom területét, így a letartóztatási procedúra kissé elhúzódott, merthogy a rendőrök a lezárt kerítésemen átmászva jöttek be, én meg nem voltam hajlandó sem kerítést mászni, sem kulcsot adni nekik, így végül a rendőrők hatósági szakértőt hoztak a lezárt kerítés felnyitására. A “szakértő” egy gyámság alatt álló, írni olvasni sem igen tudó szellemi fogyatékos ember volt, aki egy kalapáccsal szétverte a zárat a kerítésem kapuján.

Ez a rendőrségi manőver egy délelőttöt vett igénybe. A letartóztatást Nagy János r. zls. és Végh Viktor r. ftörm. a bicskei rendőrség rendőrei intézték ellenem a helyszínen, akik úgy tartóztattak le, és szállítottak el fogdára, Székesfehérvárra a ahol másnap volt a bírósági tárgyalás, hogy minden igazolványom a lakásban maradt, azt nem kérték, és azokat nem is keresték. A rendőrségen tudtam meg, hogy amíg börtönben voltam addig országos körözést adott ki ellenem a bicskei rendőrség, és miután kijöttem az előzetes letartóztatásból, azért tartoztatott le újra a rendőrség, mert a börtönből nem mentem el a bírósági tárgyalásra. Másnap ugyan előállítottak a bíróságra, ám a bírónő nem akarta bevállalni a jogsértésektől hemzsegő előállítást, megszakította a tárgyalást, és közölte, hogy menjek haza. Ám a pénzem is a lakásban maradt, és mivel a birónő nem volt hajlandó hivatalból kiutalni a hazautazásomhoz szükséges pénzt, így minden igazolvány nélkül, gyalog tettem meg a negyven kilométernyi hazautat.

Mindezt a jog nyelvén úgy hívják, hogy a BTK 304. §-a ütköző jogellenes fogvatartás büntette, amely miatt egy évről nyolc évig terjedő börtönbüntetés kiszabásáról rendelkeznek a jogszabályok, ezt a bűncselekményt megvalósító hatósági személy ellen. A jogszabály kiemeli, hogy a jogellenes fogvatartás jogi tárgya a közhatalmat gyakorló apparátus működésébe vetett közbizalomra is kiterjed, ám hiába tettem feljelentést minden elképzelhető helyen – ügyészségek, bíróság, országos rendőrfőkapitány, ombudsman, stb. – de a közhatalmat gyakorló apparátus működésébe vetett közbizalom, már hajítófát sem ért a magyar igazságszolgáltatás szemében 2013-ban, így mindenhol azt állították, hogy a jogszabályok szellemében teljesen rendjén való az az eset, hogy valakit azért kőrőznek, és tartóztatnak le, mert az illető a börtönből nem ment el az ellene folytatott büntetőügyben a bírósági tárgyalásra. A közhatalmat gyakorló apparátusnak egyre inkább nincs szüksége közbizalomra, a közhatalmat gyakorló apparátus egyre inkább uralkodni akar, és nem közbizalmat szerezni ebben az országban.

Ezután, az esetet következően, tettem közzé az interneten a történteket bemutató anyagokat, amelyek miatt mint most kiderült, Nagy János r. zls. és Végh Viktor r. ftörm. feljelentett, állítván, hogy bűntettet követtem el, mivel megsértettem azokban az ő becsületüket. Az eset 2013-as történet, arról hogy Nagy János és Végh Viktor feljelentett, most hallottam először amikor a legújabb letartóztatásom okát közölték velem a bicskei rendőrségen, 2017. november 15. napján, úgy 17 óra körül. Azt azonnal tudtam, hogy a letartóztatásom valódi oka nem a 2013-as történet, az újabb letartóztatásom oka más ügyekben keresendő. Ha ennek a blognak a legtetején, a jobb felső sarokban lévő vonalkázott menüre klikkelünk, akkor a lenyíló ablakban találjuk a címkék opciót. A címkék között találjuk azoknak a hatósági személyek nevét is, akik valamilyen, jogszabályt sértő eset kapcsán szerepelnek ebben a blogban. Ha erre a névsorra végünk egy pillantást, akkor láthatjuk, hogy Nagy János r. zls. és Végh Viktor r. ftörm. is szerepel a felsorolásban, ám ők a messze a legkisebb beosztású - fajsúlyú egyének a blogban szereplők között.

Most azonban hírtelen előkerül egy 2013-as ügy amit ők kezdeményeztek ellenem, és erről az ügyről most hallok először, amikor őrizetbe vesz a bicskei rendőrség 2017-ben. Nem most léptem le a falvédőről Felcsút környékén, így miután átadtam a cipőfűzőm és a nadrágszíjam a velem udvariasan bánó rendőröknek, már egész jól képben voltam, és értettem, hogy miről szól valójában ez a letartóztatás. A fogdán kényelembe helyeztem magam, ám hamarosan látogatóm jött, egy osztályvezető, aki arról érdeklődött, hogy történt-e valami atrocitás az elfogásom során. Megvertek-e a rendőrök vagy ilyesmi, majd miután erre nemmel feleltem közölte, hogy a dunaújvárosi rendőrségről jönnek még a mai nap folyamán kihallgatni. Persze megtanultam már jól, hogy amit a hatóságoknál közölnek azt semmiképp nem szabad kézpénznek venni, így nem lesz meglepő ha mégse így lesz és itt felejtenek a fogdán hosszabb időre. A rendőrségi kisgóré persze nem azért jött, mert arra volt kíváncsi hogy bántalmaztak-e a letartóztatás során, neki jelenteni kellett felfelé, hogy milyen hangulatban vagyok, miről beszélek, stb. tehát pofavizitre jött a rendőrségi pali. Semmi komoly, ez csak az ilyenkor szokásos rutinművelet. Nemsokára újból nyílt a fogdaajtó, jöttek hogy leírhatom a panaszom, mivel előzőleg már jeleztem hogy a letartóztatás ellen panasszal élek ¬ nyilván a pofavizit után megkapták erre az engedélyt. Papírt, tollat, sőt még széket és asztalt is kaptam ehhez, ami azért említésre méltó dolog, mert nem midig volt ez így a bicskei rendőrségen, például akkor sem amikor 2013-ban a bicskei rendőrség a fentebb említett esetben letartóztatott. Ugyan arra kértek, hogy a rendőrségi iraton a két sornyi üres helyre írjam le a panaszom egy mondatban, mondván - csak egész röviden kell az ilyen panaszt leírni, de miután közöltem, hogy a jogszabályok nem határozzák meg panasz hosszát, szó nélkül üres lapot adnak amire írhatok. A fiúknak vicces napjuk volt aznap a rendőrségen, mert amikor már a lap másik oldalára is írni kezdtem megkérdezték – Hajnáczki úr egy lap elég lesz, vagy adjunk még papírt?

Tehát miután a szükséges papírmunkát elintéztem, ismét visszakísértek a fogdába. Még el sem aludtam, nyílt a fogda ajtó, megérkezett Dunaújvárosból a kihallgatásomat végző rendőr. Hogy mi köze van az ügynek Dunaújvároshoz? Abszolúte semmi! A helyzet az, hogy 2011-óta, amióta Dr. Balázs Sándor alezredes a bicskei rendőrkapitány, azóta jóformán a Felcsút környéki rendőrség csupán Mészáros Lőrinc és a környék fideszeseinek védelmével foglalkozik, szinte minden más ügyet Bicskéről máshová helyeznek át. A Bicskei rendőrség valójában a titkosszolgálat Felcsút környékére kihelyezett központja. Bicskéről Dunaújvárosra néha Tatabányára kerülnek a hangsúlyosabb ügyek innét, Bicskén csak a csipp-csupp ügyek maradnak, nehogy valami ügy belekavarjon Mészáros Lőrinc köreinek szorgalmas gazdagodásába. Dunaújvárosban tüntetik ki a bicskei rendőröket, onnan járt, (jár) Bicskére Balázs Sándor rendőrkapitány, és nemrég Suszter Tamás r. alezredest nevezték ki dunaújvárosi rendőrkapitánynak, aki 2011-óta a bicskei rendőrkapitány helyettese volt. Ezek alapján magától értetődő, hogy az ellenem folyó ügyet is ott intézzék. Ügy látszik valamiért nagyon sürgős a kihallgatásom, ha el sem visznek Dunaújvárosba, hanem S.O.S. jön onnan Bicskére valaki csak azért, hogy még az este folyamán kihallgassanak. Korábban már nemkívánatos személy voltam a bicskei rendőrségen, most meg itt hallgatnak ki Nagy János és Végh Viktor 2013-as becsületsértése miatt. Úgy tűnik Nagy János és Végh Viktor igen jól fekszik a titkosszolgálat bicskei főhadiszállásán, ha a nevük alatt futó dunaújvárosi ügyben itt hallgatnak ki.

A Dunaújvárosból érkezett rendőrrel elindulunk az egyik irodába. A kihallgatóm közli, hogy azt már biztosan tudom miért vettek őrizettbe, így ezzel nem is rabolná az időt, hogy hamarabb végezzünk. Nem sietek, így kérem a rendőrt, hogy azért töviről hegyire mondja csak el pontosan, hogy miért is vagyok itt mert még nem értem. A rendőr közli - nem vettem át a rendőrségi idézést, vagy nem jelentem meg az idézésre, ezt ő pontosan nem is tudja, de ez most nem is lényeges, az a fontos, hogy legyünk túl a kihallgatáson, aztán már mehetek is haza, nyílván szeretnék én is mihamarabb hazamenni. Aztán átad egy papírt arról, hogy kirendelt védőm is van - mivel gyanúsítottként leszek kihallgatva - Dr. Brunner Márta ügyvéd személyében. Aki ugyan nem ért rá eljönni ide Bicskére, de nem baj mert a papíron rajta van a telefonszáma, és felhívhatom telefonom a kirendelt védőügyvédemet ha akarom. Érdekelnek ennek táv-védőügyvédes kirendelt jogi képviseletnek a gyakorlati részletei, így kérdezem, hogy ezek szerint a rendőrség biztosít számomra telefont amin keresztül a gyanúsítotti kihallgatás közben a kirendelt védőügyvédemmel tartom a kapcsolatot – de közölte hogy szó sincs ilyesmiről. Megtörténik a gyanúsítotti kihallgatás, aztán miután hazamentem, felhívhatom a kirendelt védőügyvédemet ha akarom.

Na ez így már kezd érdekes lenni, unalmasnak indult ez a nap, de a végére csak kikupálódik ez a november tizenötödike! Merthogy a védőügyvédem nyilván jelenleg otthon ül és nézi a kedvenc filmsorozatát, miközben engem a rendőrségen gyanúsítottként hallgatnak ki. Aztán miután felveszik azt a gyanúsítotti kihallgatási jegyzőkönyvet, amely felvétele közben senki nem védte a jogaimat, ezután felhívhatom a kirendelt védőügyvédemet, hogy mesélje el mit nézett a tv-ben miközben engem gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség védőügyvéd nélkül… Ez így kétségtelenül nagy találmány, teljesen korrekt eljárás, bár ezzel a formulával eddig még nem találkoztam. Ezt nyilván még Rákosi alatt dolgozták ki az ÁVH-nál, ahol közismerten nagyon ügyeltek arra, hogy rendben menjenek a dolgok, és ne csorbuljanak a kihallgatott delikvens jogai, miközben még a fogát is kiverték a kihallgatás alatt. Nézek körbe az irodában, hogy hátha van egy Rákosi kép a falon valahol, de csak lovakról készült képeket látok. Lehet, hogy Mészáros Lőrinc már vett egy ménest is, és az ő lovai vannak a falon.

Mondom a kihallgatómnak – ez azért így nem lesz jó mert ezek szerint még sincs kirendelt védőm, mivelhogy itt nincs jelen ilyen személy. A kihallgatóm magyaráz, nincs itt semmi gond, a védőügyvéd ugyan nincs itt fizikailag, de ettől még ő létezik mint a rendőrség által kirendelt védő, csak nem ért rá eljönni ide. Később felhívhatom, fel is kereshetem, Brunner Márta védőügyvéd dunaújvárosi címe, telefonszáma rajta van a papíron amit átadott nekem. Nincs itt semmi gond, ha megvan a kihallgatás, máris mehetek haza. Nem lepődőm meg ezen teljesen elképesztő mondatok hallatán, hiszen jól tudom abban az épületben vagyok éppen, amelyből Váradi András halála ügyét a háttérből irányítja a titkosszolgálat . Mondom - ez így nem lesz jó, de hagyjuk ezt a védőügyvéd dolgot egyenlőre mert nagyvonalúan átugrottuk a dolognak azt a részét, hogy miért is lettem letartóztatva. Ugyanis erről az ügyről most hallok először, nem emlékszem arra, hogy nem vettem volna át rendőrségi levelet, az igaz ugyan hogy néhány napja érkezett egy postai küldemény a címemre a dunaújvárosi rendőrségtől, de nem voltam otthon, így a postás csak az értesítést dobta be a postaládámba, a levelet a szabályok szerint tíz napon belül még átvehetem a postán. A levelet ugyan még nem vettem át, de még azt pár napig még mindig megtehetem a szabályok szerint, tehát ezzel nem sértettem meg semmilyen jogszabályt.

Valamiért ezalatt frissül a kihallgatóm memóriája, és elárulta, hogy a helyzet az, hogy ez az ügy már a 2013. év óta folyik ellenem. Akkoriban nem vettem át a rendőrségi idézést, illetve nem jelentem meg, és a rendőrség hiába keresett nem talált otthon. A rendőrség mindent megtett hogy megtaláljon, még a bűnügyi nyilvántartást is átnézték, hogy nem vagyok-e előzetes letartóztatásban vagy börtönben valahol, de mivel sehol nem találtak ezért felfüggesztették az eljárást. Most meg hirtelenjében elővették és újra elindították az ügyet, és mivel a rendőrség ismeretei szerint ismeretlen helyen tartózkodom, országos körözést és elfogató parancsot adtak ki ellenem.

Ez aztán a koncepció! Négy év óta folyik ellenem egy ügy amiben gyanúsított vagyok, de amiről mégsem tudok négy éve értesítés hiányában. Ugyan gyakran megyek ide – oda, de egyfolytában a bodméri házamban lakom. Például csak Felcsúton 2013-óta, biztos, hogy már több mint száz alkalommal jártam, a bicskei rendőrség előtt hetente, úgy öt – hat alkalommal rendszeresen haladok el kerékpárral. Felcsúton – Bicskén annyi a kamera mint égen a csillag, az elérhető legjobb arcfelismerő rendszerekkel támogatva, egyéb megfigyelési eszközöket most nem is sorolva. A környéken rendszeresen kerékpárral közlekedem, miközben gyakran találkozom rendőrautóval, és gyakran inteni is szoktam nekik, hiszen előbb utóbb így vagy úgy, de megint úgyis találkozunk rendőrségen. És akkor még ott van a besúgó Kovács a szomszédomban. Kovács Tibor napi rendszerességgel jelent rólam, mikor megyek, mikor jövök, Czutor Lajos bodméri Fideszes vállalkozónak, aki összegyűjti a történéseket a faluban, és feltölti a megfelelő adatbázisba további feldolgozásra.

Akárhányszor az otthonomban letartóztattak, a rendőrök előbb mindig a besúgó Kovácshoz mentek be egyeztetni, csak ezután kezdték meg ellenem az akciót. Ehhez képest a dunaújvárosi rendőrségről jött kihallgatóm arról regél nekem, hogy évek óta nem talált meg a rendőrség, pedig mindent megtettek, hogy előkerítsenek. Nagyon úgy tűnik, nemhogy csak abban az épületben vagyok ahonnan a Váradi ügyet irányítják, hanem az is nagyon valószínű, hogy ezt az ellenem folyó ügy forgatókönyvét is ugyanazok szerezték, akik Váradi András likvidálásának forgatókönyvét megírták. Ez az ügy egy előre megírt színtiszta koncepció a javából! Mesének elmegy de egyébként egyáltalán nem életszerű ez az egész, Nagy János és Végh Viktor 2013 óta húzódó, ellenem tett feljelentéséről. Mondom is a rendőrnek, nagyon valószínű, hogy ez az ügy 2013-ban még nem is létezett, ezt az egészet nemrég írták, csak 2013-as dátummal. Annyit mond erre közömbös arccal, ő nem gondolja, hogy ez így lenne, de döntsem el, hogy teszek-e vallomást, vagy megtagadom a vallomás tételt.

Végül is igaza van haladjunk előre közlöm, hogy kezdje el a jegyzőkönyvet megnyitni, aztán majd leszünk valahogy. Ismerteti a jogaimat, elkezdi írni a jegyzőkönyvet a kötelező résznél. Neve, anyja neve, állampolgársága, írni olvasni tud-e, beszél-e magyarul, milyen vagyona van és a többi. Az eljárás ellen panasszal kívánok élni, így közli, hogy mondjam a panaszom, de csak egész röviden. Úgy látszik ez a november tizenötödike rövidített panaszok világnapja, sajnos én mindig ilyen napokat fogok ki amikor letartóztatnak. Nyilván a legjobb az lenne, ha csak annyit mondanék, hogy panasszal élek, és kész! Ez nem megy de elég hamar megegyezünk, hogy leírja amit panaszként mondok. A panasszal gyorsan végeztünk, a rendőr rezeléstelen arccal, villámgyorsan gépel. Látszik rajta hogy profi, mindig csak annyit közöl amennyi éppen elégséges, és véletlenül sem többet. Magas, egészséges tartású ember, fölényesség nem érződik benne, de minden mozdulata azt sugallja, mindennel tisztában van, pontosan tudja mit csinál – mond az ügy során.

Közli, a kihallgatás menete – ő kérdez, én pedig válaszolok. Rendben, megértettem kezdhetjük, azonban mindenek előtt arra kérem, hogy írja le a következőt: Elfogultságot jelentek a bicskei rendőrség, a dunaújvárosi rendőrség, továbbá Fejér megye összes rendőre ellen… A kihallgatóm tekintete egy pillanatra, alig észrevehetően fagyossá válik, de a szemét egy pillanatra sem veszi le a monitorról, folyamatosan írja amit mondok. A szabályok szerint az elfogultság vizsgálatáig az eljárás szünetel, így ezzel itt a gyanúsítotti kihallgatás vége.

Azt kérdezi, hogyha kivizsgálták az elfogultságot, akkor hogyan megyek majd el a Dunaújvárosi rendőrségre az újabb kihallgatásra? Vissza kérdezek. Honnan tudja előre, hogy az elfogultságot jelentő indítványom elutasítják majd, és marad Dunaújvárosban az ügy? Nem jön zavarba, magyaráz, hogy ő nem mondta, hogy el lesz utasítva az elfogultságom, ő pusztán kérdezett. Kinyomtatja a papírokat, aláírom őket, de még többször említi az ügy dunaújvárosi folytatását. Nem akadékoskodom, nem kérdezem újra, hogy honnan tudja előre, hogy náluk fog maradni az ügy. Akik a titkosszolgálatnak dolgoznak azok sokat tudnak. Miért gondolom, hogy a kihallgatóm a titkosszolgálatnak dolgozik? Amikor az elfogultságom jelentését gépelte, kimondtam Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester nevét, és azt is elmondtam, hogy az ellenem folyó jelenlegi eljárás azzal kapcsolatos, hogy Mészáros Lőrinc elleni tanúvallomást és feljelentést, tettem a hatóságoknál Váradi András halála miatt. Egyetlen pillanatra nem torpant meg, folyamatosan írt amikor Mészáros Lőrinc nevét hallotta.

Az egyszerű rendőr nem így viselkedik, amikor Mészáros Lőrinc nevét akarják vele leíratni. Az a rendőr, aki mögött nem áll ott a CÉG, az ilyenkor zavarba jön, vitatkozni, érvelni próbál, vagy egyszerűen le sem hajlandó írni Mészáros Lőrinc nevét. Sokan már nagy árat fizettek azért, mert valaki zokon vette, hogy leírták a felcsúti polgármester nevét valamelyik hivatalban. Az ilyeneknek általában több alkalmuk nem is adódott, hogy azon a munkahelyen elkövessék még egyszer ugyanezt a hibát. A dunaújvárosi kihallgatóm szó nélkül leírta az ország második emberének nevét, a szeme sem rebbent, azért mert ő pontosan tudta, hogy az a szervezet amelynek ő dolgozik, az a legbefolyásosabb háttérhatalom az országban. Neki nem eshet baja ilyesmi miatt.

Végeztünk, hozzák a holmimat, tételesen átadnak mindent jegyzőkönyv szerint. Visszakapom a cipőfűzőm, a nadrágszíjam, mindent amit átadtam. Hozzák a kerékpárom is, elköszönök a rendőröktől – a viszontlátásra! Kilenc felé jár már az idő, teljes sötétben villogó kerékpár lámpával indulok haza. Nem félek, kicsi az esélye, hogy véletlenül, figyelmetlenségből gázolnak el. Elhaladok Felcsút mellett, a felcsúti futball pályák még nappali fényben úsznak, de a mai napnak lassan vége. Másnap elmegyek a postára, átvenni a dunaújvárosi rendőrség levélét. Tudom mi van benne, egy idézés a dunaújvárosi rendőrségre. Már nem aktuális de azért átveszem. Felbontom a levelet, és nem idézés van benne!

A dunaújvárosi rendőrség értesít, hogy országos körözés és elfogatóparancs van kiadva ellenem, de az hogy meg kellene jelennem valahol, azt nem említi az irat! Persze értem ezt is. Ezt úgy hívják – lelki hadviselés, ezt a megfélemlítés miatt küldték. Először jön egy papír arról, hogy körözés alatt álok és elfogatóparancs van kiadva ellenem, majd hamarosan be is következik mindez – valahol elfognak, letartóztatnak. Ezt hívják pszichológia hadviselésnek. Arra próbáltak volna ezzel kapacitálni, hogy rettegjek, féljek. Aki retteg, az könnyen megbotlik, aki fél, azzal könnyebben elbánnak. Talán az olvasó emlékszik még arra, akit szintén ilyen módszerekkel próbáltak megdolgozni Felcsút környékén. Váradi András a neve. Először a pestisrácok hírportál rendőrségi forrásra hivatkozva Göböl-pusztán egy 13-éve lezárt gyilkossági ügyről faggatta Váradi Andrást, azt sugallva, hogy köze van a gyilkossághoz, aztán hamarosan kiderült hogy Váradi Andrásnak tényleg van köze egy gyilkossági ügyhöz - csakhogy a saját halála kapcsán. Ugyanaz a logika, mint az én esetemben. Először jön a pszichológiai nyomás, aztán bekövetkezik az amit előre lebegtetnek. Az én esetemben a letartóztatás – Bandi esetében a haláleset, a Göböl-pusztai gyíkosság válik konkrétummá.

Mielőtt letartóztatott volna a bicskei rendőrség 2013-ban és előzetes letartóztatásba kerültem volna a balassagyarmati börtönben, intenzív pszichológia terrort folytatott ellenem a rendőrség. A kora hajnali órákban megjelent a bicskei rendőrség a házam előtt, az autó fényszórójával az ablakomra villogtattak, bekapcsolták a rendőrautó villogóját, szirénáztak, a hangosbeszélőn kiabáltak, hogy jöjjek elő a hazámból. Ezt nyomták jó negyed óráig, aztán elmentek. Egy két nap szünet, néha több hét is, és megint jöttek hajnalban, kezdődött ugyanez a műsor. Közben, reggelente általában felültem a kerékpárra, mentem a dolgomra, Bicskére, ide-oda. Gyakran találkoztam rendőrautóval, ám még csak meg sem állítottak egyszer sem, egyáltalán nem úgy tűnt, hogy le akartak volna tartóztatni, pedig nap mint nap ott voltam az orruk előtt. Nem is akartak, előbb lelkileg akartak kikészíteni, és csak azután letartóztatni.

Hónapokig tartott ez a játék, miután végül letartóztattak, és Balassagyarmatra vittek. Ez a pszichológiai terror Balázs Sándor bicskei rendőrkapitány módszere. Ő az aki a titkosszolgálat embereként Felcsút környékét kézben tartja, ő írta a legutóbbi dunaújvárosi rendőrségi ügyem – letartóztatásom forgatókönyvét, ő az a rendőrségi forrás aki rá állította a pestisrácok hírportált Váradi Andrásra, és ő az aki Váradi András halálának forgatókönyvét is megírta. Balázs Sándor az aki Váradi András halálának bírósági ügyét a háttérből irányítja. Miért most indult meg ellenem ez a zavaros dunaújvárosi rendőrségi ügy? A Váradi ügy miatt. Váradi András halála ügyében az elsőfokú bírósági ítélet már megszületett, a másodfokú ítélet is rég meg van írva, csak rá kell írni a dátumot és azzal végleg véget ér Váradi András ügye a bíróságon. A Váradi üggyel már nem sok helyen foglalkoznak érdemben a híradásokban, elnémult már szinte minden nagyobb médium a sajtóban a Göböl-pusztai juhászról. Ez a blog ugyan nem számít jelentős médiumnak, de ez az írás a negyvenhatodik a blogban, amelyik Váradi Andrással kapcsolatos. Ráadásul ezek között vannak olyan témájúak amiket másutt nemigen mertek leírni. A Mészáros Lőrinc ellen tett feljelentés Váradi András meggyilkolása miatt, a titkosszolgálat szerepére való rávilágítás a Váradi ügyben, vagy épp az, hogy korábban már utaltam rá, hogy Váradi András halálában a bicskei rendőrség is közreműködhetett. Nagyon valószínű hogy Balázs Sándor bicskei rendőrkapitány embereinek keze benne volt Váradi András halálában. Nemsokára végleg lezárul Váradi András halálának bírósági ügye, és nyilván azután semmilyen Váradi Andrásról szóló agyagot nem akarnak a nyilvánosság előtt megtűrni. Erről szól az ellenem kreált dunaújvárosi rendőrségi ügy, a mondva csinált körözés, a letartóztatás. Balazs Sándor el akarja tüntetni valahogy ezt a blogot, ha másként nem megy velem együtt. Túl sok, és túl kényes dolog van már itt Váradi András halála ügyéről.

A titkosszolgálatnak a legalsó szinttől, a ranglétra legmagasabb fokáig vannak emberei. Sokan emlékezhetnek még arra, amikor Bicskén megállították a migránsokkal zsúfolt vonatot, amely a fél világ híradósai előtt ott vesztegelt az állomáson. Éppen Bicskén voltam, és elmentem az állomásra. Tv stábok, híradókocsik mindenütt, az állomás épülete mellett egy rohammentő várakozott minden eshetőségre készen. A sofőr furcsán nézett rám, közelebb mentem. De ki ült a rohammentő kormányánál? Az a Nagy János r. zls. aki azért tartóztatott le, mert a börtönből nem mentem el a bírósági tárgyalásra – de talpig mentős egyenruhában! Hogyan lehet valaki rendőr és mentős is egyszerre? Például úgy, hogy a titkosszolgálat emberei mentős egyenruhát húztak magukra, aztán egy mentőautóval odaálltak az állomás épülete mellé, nehogy valami túlbuzgó mentős véletlenül belekavarjon a bicskei migráns sztoriba az állomáson. Ez sem új találmány, ötvenhatban előfordul, hogy az AVH-ok szirénázó mentőautóval jöttek, az autó megállt, leadtak egy géppuska sorozatot az emberekre, aztán a mentő elment. Így lett Nagy János r. zls. akkor éppen mentős, csak akkor Bicskén nem volt tűzparancs kiadva. Most meg Nagy János mint feljelentő tűnik fel hirtelen egy ellenem folytatott zavaros ügyben.

A Felcsút környéki rendőröknek önállóságuk alig van, ők csak azt tehetik amire utasítást, engedélyt kapnak. A bicskei rendőrök maguktól nem jelenthetnek fel senkit. Nagy János r. zls. és Végh Viktor r. ftörm. sem írt ellenem semmilyen feljelentést. Eléjük tették a papírt megírva - itt van egy feljelentés Hajnáczki Csaba ellen, írjátok alá, most ez a feladat, erre van szükség. Ők meg aláírták hiszen ők mindent bevállalnak. Ha kell akkor mentősök, vagy bármi mások. Ha a felsőbb érdekeket az szolgálja akkor koholt indokok alapján letartóztatnak, ám érdekes módon sehol nem akarják őket felelősségre vonni, azért mert megvalósították a jogellenes fogvatartás színtiszta bűntettét. Vajon mitől ekkora hatalom egy egyszerű rendőr zászlós meg egy főtörzsőrmester? Mondjunk attól, hogy a titkosszolgálatnak dolgoznak.

Váradi Andrást a titkosszolgálat emberei likvidálták a Göböl-pusztai úton, éppen olyanforma bevállalós alakok mint Nagy János és Végh Viktor, akik szemrebbenés nélkül elvállalják a piszkos munkát. Tudható, hogy kinek volt útjában Váradi András – Mészáros Lőrinc a neve. Tudható, hogy ki írta Váradi András halála ügyében a forgatókönyvet – Balázs Sándor bicskei rendőrkapitány. Ha Váradi András gyilkosai nyomára akarunk bukkanni, azokat érdemes a bicskei rendőrségen keresni, Balázs Sándor mindenre kapható emberei között.

Egyébként a Göböl-pusztai juhász emlékét eltörölni, teljesen meddő vállalkozás. Váradi András alakja, elfogadhatatlan halála olyan mélyen beégett a társadalom azon részének lelkébe amelyik tisztességes közállapotokra vágyik, hogy nincs az a hatalom amivel őt onnan el lehetne távolítani. Persze Balázs Sándor azért próbálkozik, nyilván ezen múlik a felkínált célprémium a Váradi ügyben. Az hogy ez mekkora összeg lehet részletkérdés. Tízmillió, ötvenmillió, százmillió, Mészáros Lőrinc számára a pénz korlátlan mennyiségben áll rendelkezésre, bármennyit ki tud fizetni azért, ha Váradi András ügyét valaki végleg leveszi a műsorról. Tehát Váradi András halála után az élet megy tovább Felcsút környékét. Ahogy eddig, a lehető legpiszkosabb módon...

---

A blog bejegyzései között egyszerűen lehet keresni - az oldal tetején > a jobb felső sarokban lévő ikonra kattintva > a lenyíló menüben található címkék és tartalomjegyzék segítségével!

ugrás az oldal tetejére