Mi ez? Kincs, ami volt, van, de most még sincs, ám újra lesz?
Aztán telt-múlt az idő, jött a második világháború, és utána
1946-ban, talán a háború sebeit gyógyítandó, másodjára is megszületett a köztársaság. Sokáig ekkor sem élhetett, mert jött a
kommün orosz parancsra, és a második köztársaság is kimúlt 1949-ben. Ötvenhat októberében mintha újra születni akart volna, de a
ruszki tankok végül útját állták a magyar köztársaság harmadik világrajövetelének.
A nyolcvanas évek végén örvényleni kezdtek a világ hatalmas óceánjai, újabb világégés ugyan nem lett belőle, de a viharos hullámok átcsaptak a szocializmus felett, a kommunizmus kilehelte lelkét, és harmadjára is megszületett Magyarországon a köztársaság.
Küszködött, erőlködött a magyarok között a köztársaság éveken át, felnőni, megerősödni szeretett volna, de nemigen törődött vele senki, talán nem is szerették igazán az emberek a szívük mélyén a köztársaságot. Aztán színre lépett a ruszkik embere, (hát persze, hogy
Viktor volt a neve) és kezdte eltüntetni a köztársaságot a térképről. Ahhoz persze nem volt elég mersze, hogy egyetlen tollvonással eltörölje, csak apránként, mindig csak egy újabb kis részletet rakott föléje, amivel eltakarta, hogy ne is látszódjék a köztársaság.
Viktor tudta jól, hogy hatalmas a lélek ereje, és bízva bízott a uralkodás sötét lelkében, ezért a királyi uralom legfőbb jelképét az
országgyűlés házába vitette. A
korona álszentként fénylett a parlamentarizmus fölött, és Viktor kitörölte az ország nevéből a köztársaságot, és azóta csupán Magyarország az ország neve. A köztársaság tehát ismét köddé lett, ám a köztársasági elnök maradt…
Na hát annyi baj legyen! Volt ez az ország már
király nélküli királyság is, aztán úgy is jó volt, hát akkor legyen most meg a köztársasági elnök köztársaság nélkül, oszt jó napot!
Hogy miért rühelli Viktor ennyire a köztársaságot? A köztársaság nevében lehet a kutya elásva, a mivel abban a köz, a mindenki közös érdekét jelöli, és talán semmi sem áll Viktortól távolabb, mint az, hogy ő a köz érdekére tekintettel tegyen bármit. Tesz ő inkább saját nagy zsebű bandája kedvére, és tesz ő nagy ívben, holmi
köz érdekét képviselő társaságra.
Pedig a köztársaság nagy kincs a köz számára! Na nem egészen úgy, amint a közről, a közösről gondolnak némelyek ebben az országban. Mifelénk sokak számára a közös annyit tesz, hogy mivel az mindenkié, azt szabadon fosztogathatja bárki kedvére.
A köztársaság nem erről szól, a köztársaság nem a szabad préda szinonimája.
A köztársaság valójában a társadalom szellemi alaptőkéje, amiben gyökeredzik a tisztességes léthez való jog. Ezt az alaptőkét megcsorbítani, elvenni belőle nem szabad, sőt mi több, vigyázni kell rá és óvni kell, hiszen a köz alaptőkéjére veszélyek is leselkednek (lásd a Viktor című részeknél). A köztársaság nem azt jelenti, hogy mindenkinek kolbászból lesz a kerítése, az élet megpróbáltatásai egy köztársaságban is jelentkeznek. Viszont ahol a közérdek az ország rendszerének az alapját képezi, az óvja az emberi méltóságot az országban, és a közösség segítő ereje is megerősödik az országban.
De akkor most van-e minálunk köztársaság, avagy mégse? Erről tudnának némelyek vitatkozni a szent koronával egy fedél alatt az országgyűlésben, a vaskos képviselői fizetségért jó sokat. Inkább ne is kérdezzük meg ezeket, a végén még megszavazzák a saját fizetésemelésük mellé, Viktor királyi méltóságra emelkedésének törvényét…
Viszont az egészen bizonyos, hogy alulról felfelé nézve az országot, semmi olyasmi nem látszódik, ami a köz nemes érdekét képviselné ebben a hazában. Így aztán az van, hogy az ország egyszerű népe számára a köztársaság egyszerűen nincs.
Aztán ez mellett az is bizonyos, hogy a ruszkik megint itt vannak, merthogy valójában el sem mentek (mert ugye itt van Viktor az oroszok embere) Ugyan Viktor még nincsen megkoronázva, de mégis királyként húzza a sápot az emberektől. Hogy aztán az a szívós lélek mikor kelti életre megint a köztársaságot, az nem lehet tudni, ámbár egészen bizonyos, hogy megint vissza fog térni a köztársaság mihozzánk. Hogy aztán akkor mi lesz belőle, az most még rejtély, mint ahogy az is talányos, hogy a miért van az, hogy e-hazában az emberek szeretik kutyába se venni a köztársaságot, és lesznek inkább a nemzet milliárdos gázszerelőjének pártoló hívei (keresd
Mészáros Lőrinc címszó alatt). Hát ilyen a magyar, de ugorjrunk át ezen, és ne is fürkésszük mi most a magyar lélek titkos bugyrait a köztársaság eltűnésén keseregve.
 |
| Hungária puzzle - köztársaság :) |
Vigaszunk legyen a mostani sanyarú köztársaság nélküliség közepette, hogy a köztársaság lelke most is él, azt nem tudja elpusztítani még az oroszok embere sem (akinek ugye Viktor a neve).
Tehát akkor mi ez a kincs – ami volt, van, de most még sincs, ám újra lesz?
Persze, hogy a köztársaság a megfejtés!
Mert a köztársaság élt, a köztársaság él, a köztársaság élni fog!
