A megszokottnál hosszabb anyag!
Erre a kérdésre sokan kapásból vágják Váradi András, a Göböl-pusztai juhász nevét. Igen, Bandit egészen biztos, hogy Felcsút miatt ölték meg és ha azt mondom, hogy a móri Erste bankfiókban lemészárolt embereket is Felcsút miatt ölték meg, elhiszed?
– Hogy ez így kevés, sok ilyen összeesküvés elmélet volt már, valami bizonyíték is kellene ennek alapos gyanújához?
Egyszerű állampolgárként nem áll rendelkezésemre olyan apparátus, amivel a nyomozati szervek rendelkeznek, de megértem az aggályaidat és igyekszem a magam szerény lehetőségeivel bizonyítékot szerezni neked. Ami van azt be fogom vetni a bizonyíték megszerzése érdekében. Az első és a legfontosabb, ami rendelkezésemre áll, ugyanúgy, mint minden más embernek, az a józan ész, az emberi agy, képes szelektálni, mérlegelni, összevetni dolgokat. A másik, amit tudok használni, az internet. Neked is van mindkettő? Remek, akkor tudunk együtt nyomozni a bizonyítékok után!
Hol kezdjük a nyomozást a móri mészárlás ügyében? Amerikában!
Először keressünk rá a Google keresőjével a Derek Chauvin névre. Ha hirtelen nem ugrana be, Derek Chauvin rendőr (volt) az USA-ban, aki rendőri intézkedés közben rátérdelt a színes bőrű George Floyd nyakára, aminek következtében George Floyd meghalt 2020. május 25-én.
Tehát üssük be a Google keresőbe „Derek Chauvin amerikai rendőr” szavakat, és nézzük meg, hány magyar nyelvű hírportál, vagy egyszerű weboldal foglalkozott az USA-ban szolgáló amerikai rendőr jogsértő tettével, amely következtében egy ember meghalt – Amerikában. Amint az tapasztalhatjuk, a Google kisebb hazai oldalak mellett, a nagyobb magyar hírportálokat is kapásból hozza a Derek Chauvin amerikai rendőr nevére.
Most üssük be a Google keresőbe a „móri mészárlás bicskei rendőr” kifejezéseket és nézzük meg hány magyar weboldal foglalkozott a Bicskén szolgáló rendőrrel, azzal a bűnözővel, aki a móri Erste bankfiókban elkövetett a mészárláshoz, szerezte a fegyvert.
A Google kereső ugyan számos találatot fog hozni erre a keresésre is, de ha jobban megnézzük őket, a kereső által kiadott weboldalak döntő többsége csupán a móri mészárlás ügyével foglalkozik, a móri gyilkosságok fegyverszállítójáról, a bicskei rendőrről azokban említést sem tesznek. Amint azt tapasztaljuk alig néhány szűkszavú oldalt találhatunk, a móri mészárlás rendőrségi fegyverszállítójával gyakorlatilag szinte nem is foglalkozott a magyar sajtó!
Gondolkozzunk! Azért van eszünk, hogy használjuk!
Most hagyjuk a Google-t, és vegyük elő az egyszerű józan eszünket. Amint azt mindenki tudja, Amerika messze van, nagyon messze. Az emberélet nyilván ugyanolyan védendő érték bárhol a világon, és a világ minden részén nagyon súlyos dolognak minősül, ha társadalom védelmére hivatott rendőr emberi élet kioltásában részt vállal. Amint azt láthatjuk a magyar sajtó a kiemelt hírek között számos aspektusban foglalkozott azzal, hogy távol Amerikában egy rendőr miatt, meghalt egy ember.
A józan ész megköveteli, hogy feltegyük a kérdést:
– A magyar sajtó miért nem foglalkozott érdemben azzal, hogy itt Magyarországon, a móri bankfiókban 2002. május 9-én, egy bicskei rendőr aktív segítségével, lemészároltak nyolc ártatlan embert. Nem a messzi Amerikában, hanem itt, ahol mi magyar állampolgárok élünk, a saját hazánkban. Egy bicskei rendőr fegyvert szerez nyolc ember kivégzéséhez, és ezzel a rendőrrel gyakorlatilag nem foglalkozik a magyar sajtó!
A kérdés az, hogy: MIÉRT NEM?
Ha kicsit jobban beleássuk magunkat az internetbe, akkor találni fogunk néhány oldalt, amely röviden és igen szűkre szabottan említést tesz a móri gyilkosságokhoz kötődő bicskei rendőrről, ám túl sokat nem tudhatunk megy a móri mészárlás rendőri fegyverszállítójáról.
Nem kell sok időt pazarolni, ha végig akarjuk olvasni azokat a híreket, oldalakat, amelyek egyáltalán megemlítik a móri mészárlás fegyverszállítóját, a bicskei rendőrt. A weboldalak S. Zoltánként említik a bicskei rendőrt, egy oldalon szerepel a „Sipi” becenév, ami a Sipos vezetéknév beceneve is lehet. Ha megnézzük bármelyik móri gyilkosságokkal foglalkozó oldal cikkét, láthatjuk, hogy mindegyikben a móri elkövetők, illetve gyanúsított személyek, illetve az informátorok teljes néven szerepelnek:
– Farkas Róbert,
– Horváth Szilárd,
– Kiglics Attila,
– Hajdú László,
– Kaiser Ede,
– Weiszdorn Róbert,
– Nagy László
Mindenki, aki valamilyen módon érintett a móri mészárlásban, teljes néven szerepel a híradásokban, a bicskei rendőr (aki a móri gyilkosságok fegyverszállítója) az egyetlen olyan személy a móri ügyben, akinek nem teszik közzé sehol a teljes nevét.
Milyen különös! A móri mészárlás ügyében még az ártatlanul hírbe hozott embereknek is teljes neve szerepel mindenütt, ám annak az elítélt bűnözőnek, aki a mészárláshoz fegyvert szerzett, a teljes nevét egyetlen oldal sem teszi közzé.
– Miért titkos a móri mészárlás fegyverszállítójának a neve, és vajon ki rendelkezett arról, hogy sehol nem tehetik közzé a teljes nevet?
Az első hírekben, 2007. 05. 16. napján annyi jelent meg róla, hogy a móri ügyben újabb gyanúsítottat fogtak el https://index.hu/bulvar/morigyan0516/
Később annyit tettek közzé, hogy mielőtt rendőrnek állt, S. Zoltán börtönőr volt, állítólag ekkor ismerkedett meg Nagy Lászlóval, aki szintén volt börtönőr és aki 2002-ben móron gyilkolt az Erste bankfiókban S. Zoltán által szerzett fegyverrel. https://magyarnemzet.hu/belfold/2020/06/tizenharom-gyilkossag-terhelte-a-mori-meszaros-lelke
Egy oldalról megtudhatjuk azt, hogy a hatóságok „elkülönítették” S. Zoltán ügyét a móri ügytől és a móri ügytől függetlenül, külön eljárásban, másik hatóság – bíróság intézte az ügyet. https://hvg.hu/itthon/20070529_mori_bankrablas_rendor
Erre a hírre érdemes kitérni arra, hogy a hatóságok „elkülönítették” S. Zoltán bicskei rendőr ügyét a móri ügytől. A hatóságoknak van ilyen jogszabályi felhatalmazásuk, hogy ügyeket, ügyrészeket elkülönítsenek, vagy éppen egyesítsenek, de ez (is) egy olyan terület, ahol az ügyet intéző hatóságnak meglehetősen nagy a mozgástere abban, hogy mit miért egyesít, vagy mit miért különít el egymástól.
S. Zoltán bicskei rendőr, a móri ügy fegyverszállítójának ügyének elkülönítése a móri gyilkosságok ügyétől csupán egyetlen célt szolgált: nevezetesen azt, ha valaki a móri gyilkosságok ügyének aktáját vizsgálja valamikor, akkor az abban ne találhasson S. Zoltán fegyverszállítási ügyéről semmit!
Gyakorlatilag S. Zoltán bicskei rendőr ügyét eldugták, mintegy titkossá tették, azáltal, hogy már nem része a móri gyilkossági ügy eljárásnak.
Magyarra lefordítva ez az egyszerű ember nyelvén annyit tesz, hogy ettől kezdve, amikor a móri mészárlás ügyéről van szó, akár a hatóságoknál, akár a sajtóban, S. Zoltán bicskei rendőr móri fegyverszállítási ügye már nem lehet téma, mert az egy különálló másik ügy. (Legalábbis a hatóságok szerint)
Egy oldal szűkszavúan közreadta, hogy a megtagadta a tanúvallomást a rendőr, akitől a móri fegyverek származtak https://index.hu/bulvar/mori00610/
Aztán találunk egy oldalt, ami arról is tudósít, hogy S. Zoltánt kilenc évre ítélték a móri ügy fegyverkereskedelme miatt. https://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/belfold/mor-het-evet-kapott-a-fegyverkereskedo-rendor
Ennyi, ezzel gyakorlatilag vége is van azoknak az információknak, amit a magyar sajtóban közzétettek arról, hogy magyar kriminalisztika legkiemelkedőbb bűntettében egy magyar rendőr volt a fegyverszállító!
Könnyen belátható, hogy az néhány internetes oldal, amelyek S. Zoltán bicskei rendőr ügyében valamilyen információt közöl, valószínűsíthetően ugyanazon szempontok szerint vannak szerkesztve, vagy ha úgy jobban tetszik cenzúrázva. Mindegyik oldal azt a célt szolgálja, hogy nagyon minimális információ adás mellett, burkoltan, ki nem mondott indokolással, óvatosan kivezessék S. Zoltán ügyét a közvélemény érdeklődése elől.
” Persze, van egy ilyen S. Zoltán nevű gyanúsított, aki érintett a móri ügyben, de már nem is volt már rendőr amikor a móri mészárlás volt, és meg is kapta a büntetését szépen – nincs itt semmi látnivaló kérem! Tessenek csak odébb állni és más dolgokkal foglalkozni!
Valahogy így lehetne jellemezni az S. Zoltán bicskei rendőrt említő néhány oldal által követett szerkesztési elvet.
Mindezek tükrében kell kiértékelni azt a tényt, hogy a magyar sajtó gyakorlatilag mellőzte (illetve ma is mellőzi) a móri ügy fegyverszállítójaként szereplő bicskei rendőr személyét. A teljes neve mellett, sem a bicskei rendőr beosztása, sem rendfokozata már nem kerül elő, az egyszerű földi halandó számára semmilyen híradásból.
Például azt sem tudhatjuk, hogy a bicskei rendőr honnét, kitől szerezte a fegyvert vagy fegyvereket, amellyel nyolc embert öltek meg Móron. Az amerikai Derek Chauvinról többet megtudhatunk a magyar sajtóból, mint S. Zoltánról. Csak, hogy el ne feledjük! A magyar kriminalisztika történetének legnagyobb horderejű bűntényéről beszélünk, és az egyik fontos bűnelkövetőről, aki nem mellesleg rendőrként követte el bűntettét, akiről gyakorlatilag nem tudhat semmit a nyilvánosság!
A józan ész diktálja a kérdést: vajon miért tűnt el, pontosabban mondva miért nem került bele a móri mészárlás egyik kulcsfigurája, érdemben a magyar médiába, aki rendőrként követte el az igen súlyos tettét?
Nálad is bekattant, hogy S. Zoltán bicskei rendőr ügye körül valami nagyon nincs rendben?
Most mit tegyünk? Álljunk be a sorba, és mi is hallgassunk? Nem! Kérdezzünk, mert mi tudni akarjuk az igazságot a móri ügyben!
– Vajon mi lett S. Zoltán bicskei rendőrrel a bűntett felderítése után, aki a móri mészárláshoz szállította a fegyvert a gyilkosnak?
– Vajon életben van még S. Zoltán, vagy talán ő is meg talált halni egy kamerával megfigyelt börtöncellában, mint Nagy László?
– A börtönbüntetést S. Zoltán hol töltötte le, valamelyik magyar büntetés végrehajtási intézetben, vagy esetleg álnéven a Bahama szigeteken? Egyáltalán letöltötte a börtönbüntetést?
– Egy weboldal szerint, S. Zoltán a móri mészárlás idején már nem volt rendőr, mert börtönben volt más bűncselekmény elkövetése miatt. Ezek szerit S. Zoltán olyan bűnöző, aki több súlyos bűncselekményben is részt vett. Vajon miért titkolják a közvélemény előtt S. Zoltán egyéb bűntetteit, amelyeket a móri fegyverszállítás mellett elkövetett? https://index.hu/bulvar/mr6408/
– S. Zoltán kitől, milyen kapcsolatokon keresztül szerezte a fegyvert, illetve fegyvereket, amivel Móron öltek?
– S. Zoltán szerzett-e Nagy Lászlón kívül másnak is fegyvert, ha igen a akkor kiknek milyen fegyvert és mikor?
– Ezeket az illegális fegyverszállítói kapcsolatokat felderítette-e a magyar igazságszolgáltatás – ha igen, akkor kik, milyen büntetést kaptak, ha nem derítette fel akkor miért nem?
Azt nem lehet állítani, hogy a móri ügyet ne érdekelné a sajtó, hiszen a móri mészárlás után még húsz évvel is visszatérő téma a sajtóban az ügy. Olyannyira téma, hogy a móri mészárlás életben maradt egyetlen tettesével nemrég a börtönben készített interjút a Blikk. A móri mészárlás ügyében elítélt Weiszdorn Róbertet, a móri mészárlás után még húsz évvel is felkeresi a magyar sajtó a börtönben.
– A móri ügyhöz fegyvert szállító bicskei rendőrt miért nem kereste soha a sajtó sehol?
Ha ezek közül valamelyik kérdést erőltettetnek, vagy más okból nem találod reálisnak, akkor azt húzd ki a listáról! Mielőtt még elkezdned a kihuzigálást, ne feledd! A magyar kriminalisztika történetének kiemelkedő bűnügyéről beszélünk, amelyben korábban a magyar hatóságok mindennemű bizonyíték nélkül, életfogytiglanra ítélték Kaiser Edét a móri mészárlás mia
Túltolta a társadalom az érdeklődést, ezért siklott félre a nyomozás…
A sajtóban gyakran találkozunk azzal az állítással, hogy a móri ügy hatósági intézése azért siklott félre, mert „nagy társadalmi nyomás nehezedett a bűnüldöző szervekre a móri ügyben”.
Csak a tisztánlátás kedvéért:
Egyetlen híradás sem tudósított arról, hogy feldühödött emberek követelték volna a hatóságoktól a móri ügy megoldását, sőt mi több semmilyen tüntetésről, tiltakozásról, demonstrációról nem lehetett hallani. A média ugyan foglalkozott a móri ügyel, de az teljesen megszokott dolog ilyen esetben.
Ergo:
a magyar bűnüldöző szervekre semmiféle jelentős társadalmi nyomás nem nehezedett a móri mészárlás ügyében! Olyan meg végképp nem, ami miatt bizonyítékok nélkül, ártatlanul életfogytiglan börtönre kellett ítélni valakit nyolc ember megölése miatt. Ez a jól hangzó szöveg: „nagy társadalmi nyomás nehezedett a bűnüldöző szervekre a móri ügyben” egy halandzsa szöveg, amivel takaródznak a móri eljárást tudatosan vakvágányokra vezető körök.
Az igazságszolgáltatás rendben végzi a dolgát! Civileknek kuss?
– Na és ha most azt mondom, a fentebb ismertetett bizonyítékok alapján, hogy a móri mészárlást a olyan hatalmon lévő személy, csoport rendelte, illetve szervezte meg, amely befolyásolni tudja a magyar igazságszolgáltatás mellett a magyar sajtót is – ehhez mit szólsz?
Azt mondod, hogy a fentiek, bár érdekesek, de még kevesek ahhoz, hogy bizonyítéknak lehessen tekinteni őket?
Na jól figyelj! Ettől sokkal kevesebb bizonyíték alapján ítélte a magyar igazságszolgáltatás, jogerősen, (első, másod és harmadfokon) életfogytiglan börtönre Kaiser Edét – ugyanis semmiféle bizonyítékot nem tudtak ellene felmutatni a móri ügyben és így ítélték el!
A fentiek viszont már elegendő bizonyítékul szolgálnak ahhoz, hogy megalapozott gyanúról beszélhessünk, abban a vonatkozásban, hogy a móri mészárlást hatalmi csoport, személy rendelhette meg, és a bűntett előkészítéséhez és a végrehajtásához, majd a későbbiekben a nyomozás félrevezetéséhez is segítséget nyújtott. Annyit még érdemes tudni ezen megállapításhoz, hogy a „bizonyíték” és a „megalapozott gyanú” büntetőjogban használatos szakkifejezések.
Alapos a gyanúja annak, hogy hatóságok szabotálták a móri ügy „kényes részeinek” felderítését? Akkor folytassuk le mi civilek a nyomozást!
Szűkösek a lehetőségeink, nem vagyunk hatóság, nem tekinthetünk bele a móri ügy hatósági aktájába, nem hallgathatunk ki tanúkat, de sok minden tudunk a móri ügyről, és ugye rendelkezünk olyan dologgal, amit úgy szokás nevezni, hogy józan ész.
Mit mondhatnak a statisztikák?
A móri ügyben számos hibát vétettek a hatóságok az ügy során. A teljes hibalista vagy inkább a hatósági bűnlajstrom felsorolására nem vállalkozom, azt már többen is megpróbálták összeszedni. Mindenesetre terjedelmes lista a hatóságok sara a móri ügyben.
Azon el lehet gondolkozni, hogy mennyi lehet az esélye annak, hogy egyetlen ügyben, ennyi súlyos hibát kövessen el az igazságszolgáltatás. Csak úgy saccolok, a statisztikai valószínűsége annak, hogy ennyi hatósági hiba véletlenül becsússzon egyetlen ügybe, egy nagy nullát ad ki eredményül.
Kezdve ott, hogy a móri bankfiókból távozó Nagy Lázlót és Weiszdorn Róbertet megállították a Fejér megyei rendőrök, és gyorshajtás miatt meg is bírságolták. Ám a rendőrök „tévedésből” 13 óra helyett 18 órát írtak a jelentésbe és ez miatt nem a valódi móri mészárosokat körözték, hanem helyettük mindenki mást. Hogy mindenki értse: miután a móri mészárosok legyilkoltak nyolc embert az Erste bankfiókban, gyorsan kaptak rendőrségi igazolást (alibit) arról, hogy ők 13 óra helyett csak később, 18 órakor jártak a környéken.
Egyébként ezt a „tévedésből elírták az időpontot a rendőrök” a jogban úgy nevezik, hogy okirat hamisítás, amely cselekmény hivatalból üldözendő a jogszabályok szerint, ámbár az ismertek alapján akár bűnpártolás is lehetne. Mondjuk arról sem szólt semmilyen híradás, hogy okirat-hamisítás miatt eljárást indítottak volna ez miatt, ám lépjünk át most ezen a problémán, bár azért jó lenne valami statisztika arról, hogy intézkedő rendőrök milyen gyakran írnak „tévedésből” valótlan időpontokat a rendőrségi okiratokba. Vélhetően nagyon ritkán, mert egyáltalán nem áll érdekükben, hiszen az összevissza irkált dátumok, időpontok nagyon hamar kibuknak valahol, mert manapság egy rakás hatósági elektronikus eszköz automatikusan rögzít különféle időpontokat.
De hagyjuk a beosztott rendőröket, nézzünk körül inkább a rendőri vezetők körmére a móri ügyben. Szerencsére akad egy tanú is, aki segít nekünk, hiszen írásban tett terhelő vallomást a rendőri vezetők ellen. Az illetőt Nothoff Ingrid (aki egyébként rendőrtiszt),a móri ügyről könyvet írt, „Én vagyok a móri mészáros?” címmel.
A könyvben Varga Bélaként említi az egyik nyomozót, aki jelen volt a móri Erste bankfiókban a nyomozás megkezdésekor és aki így emlékszik vissza: „Olyat sem láttam még, hogy a rendőri vezetők bemehettek, és ott tapicskolnak egy helyszínen… Na ez fogadott bennünket”
Sajnos ez vallomás nem volt része a móri mészárlás büntetőügyének, pedig jó lett volna. Rendőri vezetők hirtelen megjelentek a móri mészárlás helyszínén, és a nyomrögzítés előtt végigtúrták a helyszínt. Az annyira alapvető és közismert szabály, hogy egy bűncselekmény helyszínén tilos bármihez hozzányúlni, amíg a nyomozók a nyomrögzítéssel nem végeztek, hogy ezt nagyon nem is kell magyarázni, még a laikusoknak sem.
A rendőrségi vezetők azonban rögtön felrúgták ezt az elemi szabályt Móron. (Csak a rend kedvéért, a rendőri vezetők ezzel jogszabályt sértettek, veszélyeztették a sikeres eljárást, tehát eljárást kellett volna indítani ellenük is)
Vajon mit kerestek a rendőri vezetők a móri mészárlás helyszínén, az Erste bankfiókban?
A válasz nem olyan bonyolult, mint ahogyan az elsőre látszik. A rendőri vezetők ugyanazt keresték az Erste bankfiókban, amit Nagy László, a móri mészáros. Van egy szokatlan momentum a móri „bankrablásban”, a bank páncélszekrénye nyitva volt, benne több tízmillióval, (nyilván napközben dolgoztak a széfben lévő pénzel ezért nem zárták folyton napközben) és a „bankrablók” hozzá sem nyúltak, holott lett volna idejük mert harminc percet tartózkodtak a bűntett helyszínén. Helyette öltek, és szétlőtték a számítógépeket, és csupán azt a pénzt vitték el, ami elöl volt a pénztárban
A bankrablás logikája nem ilyen, a bankrabló behatol, igyekszik a lehető leghamarabb megkaparintani a legtöbb pénzt, aztán amilyen gyorsan csak lehet távozik a tetthelyről. A móri bankban harminc percig voltak az elkövetők, és a nagy zsákmányt a nyitott trezorban meg otthagyták.
Nem kell szuperszámítógépek hadát bevetni ahhoz, hogy rájöjjünk arra:
A móri „bankrablók” nem a pénzért mentek az Erste bankfiókba!
– Vajon mi lehetett az, amit a móri gyilkosok, majd utánuk a rendőri vezetők is kerestek a móri Erste bankban?
Nyomozzunk a móri mészárlás megrendelői után!
Amint azt már említettük, a móri gyilkosságok után húsz évvel, a Blikk felkereste Weiszdorn Róbertet a börtönben.
Ebben azt találjuk, hogy Weiszdorn Róbert arról is beszélt a Blikknek, hogy Nagy László valamilyen iratokat keresett a móri Erste bankfiókban, és nagyon ideges volt amiért azokat nem találta. https://www.blikk.hu/aktualis/belfold/mori-meszaros-weiszdorn-robert-vallomas/dtzg5lg
Most tehát van egy olyan információnk, hogy a móri mészárosok valamilyen iratokat kerestek az Erste bankban. Tegyük bele ezt az infót az eddigi ismereteink közé, és nézzük meg mennyire illeszkedik a többihez.
Rakjuk össze az eddigieket a móri mészárlásról :
Az elkövetők, befolyásos politikai – hatalmi körök megbízásából, valamilyen iratokat akartak megszerezni a móri Erste bankfiókban, és azért tartózkodtak egy bankrabláshoz mérten hosszú ideig – harminc percig – a helyszínen, mert az iratok után kutattak.
Azért hagyták ott a nyitott páncélszekrényben a pénzt, mert alapvetően nem azért mentek. Vélhetően az iratok megszerzésével sokkal több pénzt kaptak volna megbízójuktól. Ráadásul a sikeres akcióért járó pénznek a sorszáma nem lett volna felírva, úgy mint a bank trezorjában lévőké, ugyanis pénzintézetekben a nap végén, záráskor, szokták a bankjegyek sorszámát rögzíteni.
Az ügyfelekkel foglalkozó kasszában lévő pénzt (kb. 7,3 milliót) azért vitték el, mert ezzel bankrablás látszatát lehetett kelteni, másrészt az ügyfelekkel foglalkozó kasszában lévő bankjegyek napközben a ki-be fizetések során cserélődnek, és a sorszámuk napközben még nincs felírva, így azokat nem lehet később beazonosítani.
A rendőri vezetők meg azért túrták szét a gyilkosságok helyszínét a nyomrögzítés előtt, hogy megtudják, megszerezték-e az elkövetők az iratokat a bankfiókban. Valószínűleg olyan dokumentumokról volt szó, amelyek magas beosztású személyeknek – köröknek volt fontos, ezért a rendőri vezetők nem bízták a beosztottjaikra a kényes ügyet, személyesen jelentek meg a helyszínen az iratok felkutatása végett, és még a nyomrögzítés előtt végig kutatták a helyszínt, nehogy valamelyik lelkiismeretes nyomozó megtalálja, és rákattanjon az iratokra.
Logikailag stimmel ez a gondolatmenet? Úgy néz ki, hogy meglehetősen. Több eddig homályos, eddig érthetetlen részletet megmagyaráz az ügyben, akár a rendőri vezetők, akár a „bankrablók” furcsa viselkedését illetőleg a gyilkosságok helyszínén. Haladjunk tovább, tegyünk fel további kérdéseket.
Vajon milyen iratok után kutakodtak a gyilkosok és a rendőri vezetők az Erste bankban?
Egy bankban alapvetően pénzügyi iratok, bankszámlák stb. vannak, nem valószínű, hogy azok miatt megérné gyilkolni. Ráadásul a móri bankfiók egy nagy banknak, az Erste banknak volt a vidéki fiókja, és valószínűleg a móri bankfiók pénzügyi iratai, nagyrészt elektronikus formában voltak tárolva, és nyilván az Erste bank központi, talán budapesti szerverein is el voltak mentve. A banki iratokat tehát vegyük ki a lehetőségek közül. Ám ha nem banki iratokat kerestek, akkor milyen egyéb iratok lehetnek egy bankban?
Ahhoz, hogy erre a kérdésre alapos választ tudjunk adni, el kell engednünk a bankot. Persze, természetesen a móri Erste bankfiókról van szó, de tudni kell, hogy egy bankfiókban bármiféle irat lehet, amit valaki odavisz.
Vajon ki tárolhatott az móri bankfiókban egy nem banki iratot?
Alapvetően és elsősorban a bankban dolgozók jöhetnek számításba. Egy bankfiók meglehetősen jól őrzött helyek számít, rendőrségre kötött riasztórendszer, biztonsági őr stb. Ha mondjuk egy banki dolgozó egy számára fontos iratot biztonságba akar tudni, elég ehhez az iratát a banki íróasztala fiókjában hagyni, az lényegesen biztonságosabb helyen lesz, mintha otthon a szekrényben a ruhák közé dugná.
Lássuk mit tudunk a móri Erste bankfiók dolgozóiról!
Keveset, de például azt tudjuk, hogy az áldozatok között volt a móri polgármester felesége, ő volt a bankfiók vezetője. A móri polgármester elvileg függetlenként, tehát nem valamilyen párt jelöltjeként lett polgármester. Természetesen ettől függetlenül a személye kötődhetett valamilyen politikai körhöz, hiszen egy polgármester helyi politikus, és teljesen természetes, hogy vannak politikai kapcsolatai. Ezekről nem tudni, a sajtóban sehol nem találni olyan hírt, amelyik a politikai szálakat boncolgatta volna, viszont a Facebook szemfüles népének korábban feltűnt, hogy a móri Erste bankfiók vezetőjének voltak MSZP-s baráti kapcsolatai a párt felsőbb köreiben.
Ez a kis információ morzsa jó iránynak tűnik, haladjunk tehát tovább a móri gyilkosságok ügyében az egyébként is felvethető politikai szálon.
Van tehát egy olyan meg nem erősített információ, amely szerint a móri Erste bank vezetője, (aki a móri polgármester felesége) befolyásos MSZP-s kapcsolatokkal rendelkezett. Ez jelen pillanatban nem tény, csupán feltételezés, de ez ne zavarjon senkit, a valódi nyomozók, amikor nincsen elegendő információjuk a nyomozás során, ugyanígy, feltétetett dolgok, körülmények segítségével igyekeznek logikailag továbbjutni a nyomozás során.
Csupán feltételezett adatok miatt nem lehet senkit gyanúsítani, bár erre éppen a móri ügy hatósági eljárása a cáfolat, hiszen feltételezések alapján Kaiser Edét nem csupán meggyanúsították, hanem jogerősen életfogytiglan börtönre is ítélték. Mi ne menjünk le ennyire a térképről, és ne ítéljünk senkit életfogytiglan börtönre, csupán a józan ész logikája segítségével próbáljuk meg összerakni a hiányzó részeket az ügyben.
Az MSZP-s kapcsolatokkal rendelkező móri bankvezetőnőt alapul véve, valamilyen Fidesz – MSZP közötti konfliktusra lehet gyanakodni.
Ne feledjük, 2002. május 9. napján történt a móri vérengzés. Ez a politikában egy meglehetősen érzékeny időszak volt, 2002. április 21-én, az országgyűlési választások második fordulóján kiderült, hogy a Fidesz szoros eredménnyel, de veszített, és az MSZP alakíthat kormányt. Viszont 2002. május 27-ig az Orbán kormány ügyvezetőként még a helyén maradt.
Nekünk azokra a dolgokra van szükségünk, amelyek konfliktusként felmerülhetnek a Fidesz – MSZP viszonylatában az adott időszakban. Ehhez tekintsük át a dolgokat, Fejér megyére fókuszálva, hiszen a gyilkosságok helyszíne Fejér megyében volt.
Mit mókoltak a politikusok a móri mészárlás időszakában?
A Fidesz amikor 1998-ban a Kisgazda párt segítségével kormányra jutott, bár a parlamentben többséget tudott felmutatni, ám az országszerte a hivatalokban, különféle kulcspozíciókban ott ültek az MSZP emberei. A Fidesz ekkoriban még csupán választási pártként funkcionált, taglétszámát tekintve is kis párt volt. A parlamenti fideszes többség nem jelentette automatikusan azt, hogy a Fidesz elég erős lett volna ahhoz, hogy országszerte leváltsa az MSZP embereit, így Orbán Viktor az a politikát választotta, hogy igyekezett kiegyezni velük.
A politikában a pénz és a hatalom kéz a kézben jár. A hatalmat pénzre váltják, a pénzen viszont hatalmat lehet venni. Így volt ez Fejér megyében is, ahol Orbán Viktor elkezdte kiépíteni bázisait miután kormányra került a Fidesz. Fejér megyében él, javarészt itt vállalkozik és adózik az Orbán család, itt van a gánti bánya, és persze Felcsút is. A politika világában sok minden lehetséges, de mindennek ára van, és Orbán Viktornak nyilván meg kellett adni az árát a Fejér megyei terveihez, a szocialista köröknél, azért, hogy békén hagyják.
A Fejér Megyei Főügyészséget az Orbán Családhoz kötődő Dr. Juhász András Fejér Megyei Főügyész vezette, de Fideszhez kötődő megyei főügyészség önmagában még nem iktatta ki a szocialista befolyást Fejér megyében, így Orbánnak meg kellett egyeznie az MSZP-vel, hogy valóra válthassa Fejér megyei álmait. Kormányzati pozícióból nyilván tudott kedvezni MSZP-s köröknek, és nyilván megszületett az egyezség, hiszen az MSZP nem indított háborút Orbán Fejér megyei bázisai ellen a Fidesz kormány alatt. (Ez a megállapítás még akkor is helytálló, ha néha akadtak ez ügyben ellenséges hangok is, baloldali körök részéről)
Az Orbán kormány 1998 – 2002 közötti ciklusában, a Fidesz pénzügyileg nagyon megerősödött. Több olyan ügy is megjelent a sajtóban, amelyekben a sajtóhírek szerint a Fidesz illegálisan jelentős pénzekhez tudott jutni. Az egyik ilyen ügy a Posta Bank konszolidációs ügye, amely során a sajtóhírek akár százmilliárdot meghaladó összeget is feltételeztek, amelyhez a Fidesz, illetve a párthoz kötődő körök juthattak. A másik ilyen ügy, amit a sajtó említett, a Gripen vadászrepülőgépek beszerzési ügye, amely során, feltételezték, hogy a Fidesz holdudvara szintén jelentős pénzösszeghez juthatott.
A Fidesz holdudvara tehát intenzíven gazdagodott és a Fidesz kormány által elsíbolt milliárdokból futotta arra is, hogy megvásárolják az ügyészség kulcsembereit a párt számára. Az ügyészség félisteneit csak kinevezni lehet, leváltani őket szinte lehetetlen, így a Fidesz hatalmas előnyre tett szert a kulcspozícióban lévő ügyészségi emberek megvásárlásával.
Az ügyészség, egy szuper hatóság nagyon széles jogkörökkel, és senkinek nincs alárendelve, ugyanis az ügyészség önmagát ellenőrzi, hatalmát tekintve önálló hatalmi ágnak tekinthető. A jogszabályok az ügyészséget feljogosítják arra, hogy gyakorlatilag bármilyen ügyben, bármikor beavatkozzon az igazságszolgáltatásban folyó eljárásokba.
Mindez azt jelenti, hogy a Fidesz a zsebében lévő ügyészségi kulcsembereken keresztül, bármilyen rendőrségi, bírósági, vagy más hatósági eljárást a saját érdekének megfelelően tud befolyásolni. Például a saját embereit ki tudja menteni az ügyekből, és a politikai ellenfeleket viszont bele tudja rántani valamilyen eljárásba. A Fidesz tehát az Orbán kormány végére jelentősen megerősödött, és jelentős anyagi tőkével, és befolyással rendelkező politikai tényezővé vált a magyar politikában.
Közben Orbán Győző gánti bányája is egyre jobban belemarkolt a milliárdokat hozó bizniszbe, és Orbán Viktor is kezdte egyre intenzívebben építeni Felcsúton a futball fellegvárát, amikor eljött 2002. április 21. napja, amikor a Fidesz a választáson veszített, és újra jöhetett az MSZP kormányt.
A politikában úgy van, ha az erőviszonyok változnak, akkor az addig megkötött politikai alkukat is felrúgják, és újra meg kell egyezni a feltételekben. A vesztes félnek nyilván ez nagyon nincsen ínyére, de a politika színpadán az erősebb diktál. A problémák akkor kezdődnek, amikor a szemben álló felek mindegyike azt gondolja magáról, hogy ő az erősebb, ilyenkor elkerülhetetlen az összecsapás. A 2002-es választást az MSZP nyerte, ezért az MSZP körei azt gondolták, hogy ők az erősebbek, és ők diktálják a feltételeket.
Orbán Viktor pártja ugyan veszített a választáson, de mégsem érezték magukat gyengének, hiszen a Fidesz zsebében volt az ügyészség, amivel sakkban lehetett tartani az MSZP köreit. A helyzetet nyilván fokozta, hogy az MSZP-ben pontosan tudták, hogy a Fidesz mekkora pénzeket nyúlt le 1998 és 2002 között, ami növelte a szocialista körök hajlamát az egyezség újratárgyalására. A választás végeredménye után az Orbán kormány még ügyvezetőként a helyén marad bő egy hónapig, 2002. május 27-ig. Egy ügyvezető kormány ugyan érdemi intézkedést nem hozhat, de nyilván vannak ilyenkor is lehetőségek, amelyeket kihasználva a Fidesz igyekezett a saját malmára hajtani a vizet, a kormány átadása utáni időkre gondolva. Lehet, hogy a Fidesz tett is ilyesmit, és ezzel is kivívta a győzelem mámorában úszó MSZP-s körök haragját.
De ettől függetlenül, az MSZP-ben jól tudták, Fejér megyében lehet Orbánt megfejni, mert a gánti bánya, és a felcsúti álmok pótolhatatlan presztízskérdést jelentenek Orbán Viktor számára.
A győzelem birtokában, az MSZP körei nyilván újra akarták tárgyalni a Fidesszel – Orbánnal korábban kötött alku feltételeit, ami a Fidesznek nyilván nagyon nem tetszett. Ilyenkor történik az, ami a politikában történni szokott, elkezdődik a nagy politikai kártyaparti, és a szemben álló felek indulatosan elkezdik a kártyáikat az asztalra dobálni. A Fidesz kezében volt egy nagyon erős ütőkártya, amire az volt ráírva, hogy ÜGYÉSZSÉG. Ez olyan lap, ami szinte mindent visz, elég nehéz überelni, így nyilván a Fidesz az MSZP elleni partiban megvillantotta a kezében lévő ügyészségi kártyát.
Na és az MSZP kezében mi lehetett? Például az a sok adat, irat, amit az MSZP emberei a különböző hivatalokban összegyűjtöttek fideszes körökről az Orbán kormány négy éve alatt. Mert az egy dolog, hogy nem volt hatalmas Fidesz – MSZP háború az első Orbán kormány alatt, az nem jelentette azt, hogy az MSZP körei ne tartották volna nyitva a szemüket, ne gyűjtöttek volna össze minden kompromittáló adatot a fideszes kőrökről. A baloldal több évtizedes gyakorlatot szerzett a kommunista érában ilyesmiben, így ezt a sportot rutinból, magas szinten űzték.
Vajon milyen irat lehetett az aduász az MSZP kezében a Fidesz ellen?
Hát persze, hogy azok az iratok, amelyek az a Fidesz, illetve az Orbán család Fejér megyei köreit kompromittálták. A Fidesz kezében lévő ügyészségi kártya ellen ilyesmi hatásos fegyver lehetett. A Fidesz, mint párt, ekkor még egy szűkebb kör volt, választási pártként működött. A Fidesz előtt ellenzékben egy út állt, növekedni, nagy országos páttá válni, és így megpróbálni visszatérni a kormányzáshoz. Ha az MSZP kormányzati pozícióból elkezdi ország világ előtt kipakolni az MSZP-s fiókokban lévő anyagokat, amivel a Fideszt le lehet járatni, azzal elég jól keresztbe lehet tenni egy országos bázis építése előtt álló pártnak. Tehát miután a Fidesz a kártyaparti hevében megvillantotta az ügyészség kártyáját, az MSZP-s ujjak meg elkezdtek játszadozni azon iratok lapjaival, amivel Orbán Fejér megyei köreit lehetett kompromittálni. Egyébként ilyen vitás helyzet, már a jóval választásokat megelőző időszakban is elkezdődhetett a Fidesz – MSZP között, ami végül az MSZP győzelmével csúcsosodott ki. Ebből adódóan egy iratmegszerző akcióra már jóval a választásokat megelőzően is készülhetett az érintett hatalmi kör.
Felcsút határán innen, sajtószabadság hatán túl, ahol a pártérdek az úr!
Hogy erről miért nem tudósított a szabad magyar sajtó? Egyrészt tudni kell, hogy mindennek van határa, még a sajtószabadságnak sem határtalan. Másrészt meg a szabad sajtó az olyan, hogy szabadon eldöntheti, hogy miről NEM AKAR BESZÉLNI. A szabad magyar sajtó ráadásul úgy lett kitalálva a rendszerváltozásnak nevezett időszakban, hogy mind a jobb, mind pedig a baloldali szabad sajtónak lett gazdája, aki segít eligazodni abban a fontos kérdésben, hogy az adott pillanatban az adott sajtó miről ne beszéljen. Az olyan sajtó amelyik meg sem a jobb sem a baloldalhoz nem tartozik, az nem létezhet, mert azt nem tűri meg semelyik a hatalom ebben az országban.
Tehát folytatva megkezdett logikát, ott tartunk, hogy a Fidesz és az MSZP, kormányváltás idején összekülönböztek a szemben álló pártkörök, és az MSZP mintegy bezsarolta a Fideszt, a Fejér megyei fideszes köröket kompromittáló anyaggal. Ha megnézzük a dátumokat, a móri mészárlás időpontja, 2002. május 9. ami jól illeszkedik ehhez a logikai sorhoz.
Móri akció indul!
Tehát valamilyen forrásból, a még hatalmon lévő érintett fideszes kör úgy értesülhetett, hogy a kompromittáló iratok, az móri Erste bankfiókba vannak biztonságba helyezve, ezért akciót indítottak azok megszerzésére. Ehhez megbízható, már a hatalom, illetve a titkosszolgálat által leinformált, esetleg már korábban valamilyen ügyletben használt emberekre volt szükség. Nagy László, a móri mészárlás vezéralakja, börtönőrként is szolgált, S. Zoltán a móri ügy fegyverbeszerzője pedig börtönőr, majd rendőr volt, a Felcsút mellett lévő bicskei rendőrkapitányságon.
Mindketten megfeleltek a hatalom, illetve titkosszolgálati körök által igényelt „leinformálható” kategóriának. A harmadik személy, Weiszdorn Róbert, aki részt vett a móri mészárlásban, nem volt beavatott, csupán afféle naiv töltelék ember volt a történetben, aki úgy tudta, hogy bankot fognak rabolni Móron. Nagy László úgy szervezte meg az akciót, hogy Weiszdorn Róbert nem is volt a bankfiókban, miközben Nagy László a bankban ténykedett, hiszen Weiszdorn azalatt biztonsági őrnek öltözve, a bank ajtajában állt, és műszaki okok miatt zárva táblával a kezében, nem engedte be az embereket.
Nyolc embert kivégezni a semmiért?
Az lényeges kérdés, hogy a bankfiókban tartózkodó emberek likvidálása része volt-e a megbízásnak, illetve az eredeti tervnek. A „mindenkit megölni” általában nem opció egy sima bankrablásnál, különösen úgy nem, hogy a bankrabló az orra előtt lévő rakás pénzt el sem viszi. Ha akció céljául valamilyen iratok megszerzését vesszük alapul, alapvetően azok megszerzéséhez sem kellene mindenkit kivégezni. Van tehát egy olyan verzió, hogy az emberek legyilkolása nem volt része a megbízásnak, illetve az eredeti tervnek, de Nagy László bekattant, talán azért, mert nem találta az iratokat, és ezért megölt mindenkit.
Ám van egy momentum a móri ügyben, ami azt valószínűsíti, hogy a megbízásnak és a tervnek is része volt a minden ember meggyilkolása a móri Erste bankfiókban. Ez a momentum a Nagy László által használt gyilkos fegyver, a Skorpió géppisztoly. Ugyanis a Skorpió géppisztoly valójában nem ideális fegyver bankrabláshoz, de még egy bankrablásnak álcázott iratmegszerző akcióhoz sem.
Egy bankrabláshoz a fegyver alapvetően az elrettentéshez kell, a bankrablások során leginkább akkor szoktak emberre lőni a rablók, ha a körülmények valami okból erre kényszerítik őket. A legtöbbször a fegyver a bankban lévők pszichikai elrettentésére szolgál, ezért gyakran a bankrablók csak a levegőbe lőnek, de van úgy, hogy még oda sem. Több olyan eset ismert, amikor sikeres bankrablást hajtottak végre, valódi fegyverre hasonlító játékpisztollyal.
A Skorpió egy kis méretű deszantgéppisztoly, nincs kimagasló tűzereje, nem lehet átlőni vele sem az épület falát, sem a páncélszekrényt, revolverekhez hasonló kaliberű lőszer való bele. A kis méretből adódóan rövid a csöve, ezért nagyobb távolságra már nem lehet pontosan lőni vele. Amiben viszont kimagaslóan jó a Skorpió az a tűzgyorsasága, rövid idő alatt sok lövedéket képes kilőni. A Skorpiót arra találták ki, hogy közelben lévő embereket sikeresen lehessen likvidálni vele.
A bankokban lévő dolgozók és ügyfelek, valószínűleg nem fegyverszakértők, tehát ők fel sem ismerhetik azt, hogy a hirtelen megjelenő „bankrabló” a hírhedt Skorpió géppisztolyt tartja a kezében. A Skorpió géppisztoly ezért nem növeli a bankrabló elrettentő erejét a bankban lévő emberekben. Bár a Skorpió, mint géppisztoly kis méretű, de egy sima pisztolyhoz, revolverhez képest mégis nagyobb méretű, így mindent összevetve semmilyen előnyt nem jelent egy bankrablásnál, vagy egy iratmegszerző akciónál a Skorpió géppisztolyt alkalmazása. Nagy László, katonai, tűzszerész szolgálattal és börtönőri szolgálattal a háta mögött, fegyverekhez vonzódó személyként, nyilván ismerte a Skorpió géppisztoly adottságait.
Természetesen egy bankrabláshoz végső soron bármilyen fegyvert használhat az elkövető, de a móri Erste bankban szabályos kivégzés történt, hiszen összesen 47 célzott lövést leadva agyonlőttek nyolc embert úgy, hogy az áldozatokat szabályszerűen, a homlokuk közepébe lőtt golyóval kivégezték. https://magyarnarancs.hu/belpol/hibazott-e_a_rendorseg_a_mori_bankrablas_utan_sokk_es_vakrepules-62567
Mindezek a tények arra enged következtetni, hogy a Skorpió géppisztolyt tudatosan a móri bankfiókban lévő emberek kivégzéséhez választotta az elkövető, és ennek megfelelően a megbízás és az eredeti terv része volt, a móri Erste bank teljes személyzetének likvidálása!
Hogy mire való az ilyen brutális kegyetlenség? Például arra, hogy egyértelmű üzenet legyen a zsaroló félnek (ami a jelen gondolatmenetben az MSZP köreit jelenti), hogy:
„ti is így jártok, ha még egyszer ilyesmivel próbálkoztok!”
Tehát megtörtént a móri Erste bankfiókban az emberek kivégzése, a bicskei rendőr által szerzett Skorpió géppisztollyal, és a helyszínről távozó gyilkosokat fedezte a rendőrség, hiszen a Fejér megyei rendőrjárőröktől igazolt alibit kaptak arról, hogy őket 18 órakor bírságolták meg.
 |
| A képen Orbán Viktor miniszterelnök. Országos gyásznap. A móri bankrablás áldozatainak emlékére katonai tiszteletadással vonták fel, majd eresztették félárbócra a Kossuth téren az állami lobogót – 2002. május 17. Foto forrás: https://index.hu/bulvar/moriossz |
A nagy pártközi megalkuvás Felcsút környékén
Az MSZP érintett körei említésekor, elsősorban Dr. Soós Gyula Fejér megyei bíróra, és köreire kell gondolni, akik így vagy úgy, de gyorsan értesültek arról, hogy az életükkel játszanak, ha kiborítják a bilit Orbán Fejér megyei köreinek dolgairól. A móri ügy hatósági intézésének furcsa történéseihez, amit hivatalosan „félresiklott nyomozásnak” meg efféléknek neveznek, azt kell megérteni, hogy attól a ponttól kezdve, hogy egy Fidesz – MSZP konfliktus odáig fajult, hogy nyolc embert öltek meg Móron, az MSZP-nek sem volt érdeke egy ilyen horderejű ügybe belekeveredni a nyilvánosság előtt.
Az MSZP felsőbb körei pénzre éheztek nem arra, hogy nyolc ember legyilkolása kapcsán a vezető híradásokban szerepeljenek. A móri mészárlás ügyének eltussolása, illetve minél gyorsabb lezárása tehát mind a Fidesznek, mind pedig az MSZP-nek érdekében állt. A Fidesz az zsebében lévő ügyészségi felső vezetők segítségével tolta az ügyet vakvágányra, és az MSZP-nek is voltak emberei az igazságszolgalásban, bíróságon, ráadásul befolyásos kormányzó párt volt az MSZP. Az nyilván mindenki sejti, ha mind a jobb, mind pedig a baloldal vezető pártjai közös érdekből tolnak egy ilyen szennyes ügyet valamerre, az ilyen olyan kisebb pártoknak kuss van Magyarországon. A sajtó bár ráizgult (volna) a móri ügyre, nem jelentett gondot, hiszen mind a jobb, mind pedig a baloldali sajtó hűségesen követte a pártutasításokat, hogy mikor miről nem szabad beszélni a móri ügy kapcsán. Tehát annak érdekében, hogy mind a Fidesz, mind pedig az MSZP megszabaduljon a móri ügy terhétől, az ügyet gyorsan Kaiser Ede nyakába varrták, és lezárták a móri ügyet.
Ettől ugyan még az egész helyzetet okozó, Orbán – MSZP alku dolgában nyilván meg kellett egyezni, de az nyilván megtörtént, hiszen az MSZP 2002-től 2010-ig tartó kormányzása alatt, egyáltalán nem indított háborút sem a Felcsúton elherdált hatalmas pénzek miatt, és a gánti bányát sem abajgatta az MSZP.
Dr. Soós Gyula, az MSZP embere megkapta a Fejér megyei bíróság elnöki székét, haverja, Farkas Tibor végrehajtó megkapta Fejér megye zsírosabbik északi részét, egészen a Velencei tóig. Bónuszként Soós Gyula az Országos Igazságszolgáltatási Tanács tagja lett. Annyi kikötés volt az Orbánnal kötött alkuban, hogy Soós Gyuláék kaptak egy listát, kikhez nem nyúlhatnak semmi körülmények között a végrehajtási ügyekben.
A szokásos jattot le kell adni az Orbán Családhoz kötődő Juhász András Fejér Megyei Főügyésznél, egyébként a szabad a vásár, pontosabban szabad a rablás számukra. Ez a Felcsút és környékén folytatott szabad rablás, ami az MSZP-hez kötődő Soós Gyula bíró kezében van a mai napig, könnyedén elérheti a milliárdos értéket, amit végrehajtási ügyekben gyakorlatilag ellopnak az emberektől.
Amikor egy amatőr hirtelen mindent felborít
Így zárult (volna) a móri mészárlás ügye, ha nem jön el a 2007. év, amikor egy amatőr hadtörténész nem találja meg a móri gyilkosság elásott fegyvereit, Komárom-Esztergom Megyében fémdetektorával. A 2007. év már meglehetősen zaklatott év volt az kormányon lévő MSZP számára. Ekkor már színre lépett Gyurcsány Ferenc, és az MSZP a Fidesz helyett már saját magával háborúzott. A Komárom-Esztergom Megyében előkerült fegyvert a Komárom-Esztergom megyei rendőrök vizsgálták, és mivel a fegyverek megtalálója kezdett kavarni, (a részletek ezen az oldalon http://nol.hu/belfold/20101221-a_penztelen_tanu-922031 ) ezért a rendőrségen valakik úgy döntöttek, hogy nem társulnak be a móri ügy eltussolásába, és borították az addigi forgatókönyveket azzal, hogy megállapították – a megtalált fegyverekkel követték el a móri mészárlást.
Ettől kezdve a feje tetejére állt minden a móri ügy körül. Kaiser Edét fel kellett menteni a móri mészárlás ügyében, bár a rá valló Kiglics Attilától nem kérték vissza a kifizetett 25 milliós nyomravezetői díjat. (Lehet, hogy Kiglicsnek vissza kellett osztani valakinek a könnyen szerzett 25 millióból, és ha visszakövetelnék tőle a pénzt, lehet, hogy borítaná a bilit – ezért inkább nem kérik vissza a pénzt tőle – merthogy ez Magyarországon így szokott működni: „elintézem és megkapod a pénzt, de abból nekem is kell adnod X összeget”)
Nagy Lászlót és Weisdorn Róbertet, és S. Zoltán bicskei rendőrt őrizetbe vették. Ám a móri mészárlás kulcsfigurája, Nagy László nem érte meg a bírósági eljárás végét, mert öngyilkos lett a nap 24 órájában kamerával megfigyelt cellában. Nagy Lászlónak törvényszerűen meg kellett halni, túl sokat tudott a móri ügy megbízóiról. Nagy volt a veszélye annak, hogy a rá váró életfogytiglan börtön miatt, valamikor beszélni fog, és azzal veszélybe sodorja megbízóit. Nem volt más lehetőség ennek megelőzésére, csak az, ha Nagy László mihamarabb eltávozik az élők sorából.
Elvileg meg lehetett volna rendezni a halálát, úgy, hogy közben életben marad, és új személyazonosságot kap, de Nagy László nem volt fontos a megbízói számára, csupán egy felfogadott bérgyilkos, egyetlen szempont az volt, hogy némuljon el örökre. Nem állt érdekében senkinek a Nagy László megrendezett halálával bíbelődni. S. Zoltán bicskei rendőrt azonban gondosan kiretusálták móri ügyből, és a sajtóból is. Mára csupán Weisdorn Róbert maradt a közvélemény számára a móri ügyben, aki gyakorlatilag semmit nem tud a móri mészárlás előzményeiről.
Újabb csavar a móri történetben, hogy miközben a hatóságok szó nélkül kifizettek 25 milliót a Kaiser Edét gyanúba terelő informátornak, tulajdonképpen a semmiért, eközben móri ügy valódi nyomravezetője, Szebenyi István, aki megtalálta a gyilkos fegyvert, évek óta hiába pereskedik a neki jogosan járó nyomravezetői díjért, eddig nem kapott egy fillért sem, ráadásul a móri fegyverek megtalálása óta különös hatósági ügyekbe keveredik. https://moriremalom.blogspot.com/
E-sorok írásának idején az utolsó sajtóhír az, hogy titkosította bíróság a móri gyilkosságok nyomravezetőjének járó váltságdíj ügyében folyó bírósági eljárást. Hogy miért kell titkosítani egy jogosan járó nyomravezetői díj kifizetésének ügyét? Mondjuk azért, mert a móri ügy nyomravezetője, azzal, hogy megtalálta a Móron használt fegyvert, azzal teljesen keresztülhúzta a móri mészárlás megbízóinak ármánykodását, és Szebenyi István alaposan belelépett bizonyos befolyásos körök lelkivilágába, akik nagy energiákat fektetnek a móri mészárlás ügyének eltussolásába.
https://hvg.hu/itthon/20191111_Meg_mindig_var_a_penzere_a_mori_meszarlas_nyomravezetoje
Még egy kérdés! Miért kapott szájzárat minden rendőr a móri mészárlás ügyében?
S. Zoltán még Bicskén szolgált rendőrként, amikor a Nagy Lászlónak szerezte a fegyvert a móri gyilkossághoz. Ez nagyon súlyos dolog, egy rendőr, aki az igazságszolgáltatás elemi része, illegális feketeüzleteteket folytat, nagy tűzgyorsaságú automata fegyver szerez be és értékesít. Skorpió géppisztolyt nem szoktak hobbi célból célba lövésre használni vagy mondjuk orvvadászatra, a skorpió géppisztolyt kis méretű deszantfegyver, ami alapvetően közeli, emberi célpontok ellen használható. Aki ilyet ad el, annak tisztában kell lennie azzal, hogy a fegyverrel nagy valószínűséggel embert akarnak ölni
Miután S. Zoltán szerepét felfedte a nyomozás, illetve bizonyítást nyert a szerepe a móri mészárlás kapcsán, vajon miért nem szólalt meg egyetlen rendőrségi vezető sem a történtek miatt? A rendőri állomány egy tagja, skorpió géppisztollyal üzletelt, és az általa szerzett fegyverrel nyolc embert végeztek ki. Az ehhez hasonlatos esetekben a világ minden pontján, bevett gyakorlat és elvárás, hogy a rendőrségi – belügyi vezetők, a tisztességes rendőri állomány nevében, a nagy nyilvánosság előtt, nagyon határozottan elítélik az ilyen cselekményt.
Ezzel demonstrálják, hogy a rendőrök elítélik az ilyen tettet, és a egyértelművé teszik a nyilvánosság előtt, hogy a rendőrség a társadalom védelme érdekében, a jogszabályoknak megfelelő rendőri magatartást követel meg minden rendőrtől. Az ilyen közleményeket, egy tisztességre adó országban, a teljes rendőri állomány előtt, fel is szokták olvasni, eligazítás, állománygyűlés során.
Itt még arról sem lehetett hallani a médiában, hogy rendőri, belügyi illetékesek egyáltalán elítélték volna azt, hogy a magyar rendőrség tagja, S. Zoltán bicskei rendőr, a magyar kriminalisztika legsúlyosabb bűntényében, nyolc ember megöléséhez nyújtott segítséget. Igazságügyi, rendőri vezetők ugyan tettek olyan kijelentéseket, hogy a móri ügy hatósági – rendőrségi hibáit majd ki fogják vizsgálni, de ilyen vizsgálatok soha el sem kezdődtek.
Vajon miért hallgatott S. Zoltán bicskei rendőr tette miatt a rendőrség és a belügyminisztérium?
Ezzel kapcsolatban azt lehet tudni jelenleg, hogy az illetékes rendőrségi vezetők ugyan hallgattak, mint a sír, de ugyanez a megállapítás nem teljesen igaz a rendőri állomány egészére. Ugyanis két rendőr is akadt, amelyik könyvet írt a móri mészárlás ügyéről. Az egyik a már említett Nothoff Ingrid rendőrtiszt, Én vagyok a móri mészáros? című könyv írója (akit később az ügyészség eljárás alá vont, más miatt, de kreált indokkal), a másik Kovács Lajos nyugállományú rendőrezredes, aki helyszíni nyomozócsoport vezetőjeként kezdetben maga is dolgozott a móri ügyön, A mór megtette a mór mehet címmel írt könyvet (ki is rúgták a rendőrségtől).
Ami egyetlen sajtóhírből sem derül ki, az a következő:
Papp Károly a kétezres évek elején a Bicskei Rendőrkapitányságot vezette, tehát S. Zoltán felettese volt. Azután Papp Károly Fejér Megyei Rendőr-Főkapitány lett, majd a Fidesz 2010-es hatalomra jutását követően Országos Rendőr-Főkapitánnyá nevezték ki. Papp Károly addig állt az ORFK élén, ameddig e-sorok írója nyilvánosan kapcsolatba nem hozta a személyét egy folyamatban lévő hatósági eljárásban (az eljárást az ügyészség később megszakította, és lezárta)
https://hajnaczkicsaba.blogspot.com/2018/04/lojetek-le-varadi-andras-gyilkosait.html
Ezután Papp Károly Országos Rendőr-Főkapitányi megbízatását a Fidesz kormány indokolás nélkül visszavonta. Ami eléggé furcsa, hogy az országos rendőrségi vezető leváltását szokás indokolni, hogy ugyan miért is váltanak le egy rendőrségi csúcsvezetőt. Aztán az is elég szokatlan, hogy miután mindenféle indokolás nélkül leváltották Papp Károlyt az ORFK éléről, a magyar sajtó részéről senki nem akadt, aki firtatta volna, hogy ugyan már, vajon miért is váltják le a rendőrség országos vezetőjét, mindennemű indok nélkül.
Papp Károly a leváltását követően egy rövid sajtóhír szerint belügyminisztériumi tanácsadó lett, de a leváltása után sem került le fényképe, a rendőrségeken kifüggesztett rendőri vezetők tablójáról. E-sorok írásának pillanatában Papp Károly rendőr altábornagy, államtitkárként, a titkosszolgálatok egyik vezetője, nyilván megszolgálta befolyásos politikai köröknél, hogy megkaphassa ezt a meglehetősen nagy (és titkos) hatalmat biztosító beosztást.
Ha valakinek ezek után még nem esett volna le, Papp Károly volt (az egyik) aki rendőri vezetőként fedezte, esetleg szervezte is a móri mészárlás ügyét. Azért senki ne higgye azt, hogy a rendőrségnél mindenki annyira hülye lenne, hogy ne vette volna észre, hogy ki mit csinált a móri mészárlás ügyében. Az a rendőr, aki tudta, vagy rájött, az nyilván százszor is meggondolta, hogy megszólaljon-e a móri ügy miatt, hiszen az csak a minimum, hogy a további rendőri pályafutását kockáztatta volna, mert akár az életével is fizethetett volna azért, ha kavarni kezd a móri ügy kapcsán. Ez lehetett a fő oka annak, hogy a rendőri vezetők közül, soha senki nem szólalt fel az miatt, hogy a móri ügyben egy rendőr volt a gyilkos fegyverek szállítója.
Mór először, Mór másodszor, senki többet harmadszor?
A móri mészárlás ügye tehát másodjára is lezárult, a pártérdekek is lenyugodtak Felcsút körül egész Fejér megyében. A gánti bánya ontotta a milliárdokat az Orbán klán zsebébe, Orbán számolatlanul ontotta az ország pénzét a felcsúti álmaiba, és az MSZP-hez kötődő Dr. Soós Gyula is zavartalanul fosztogatta Felcsút környékét Farkas Tibor végrehajtóval. A jobb és baloldali sajtó meg egyaránt tartotta magát a sajtószabadsággal járó hallgatás jogához, és Felcsút megyéjében, sem a Fideszes, sem pedig az MSZP-s ügyekről nem adott hírül senki semmit.
Ebbe az idilli képbe később, a Fidesz 2010-ben szerzett kétharmados győzelme piszkított bele, ami után Orbán gondolta úgy, hogy az erőviszonyok alapján mégis csak újra kell tárgyalni az Orbán – MSZP alkut Fejér megyében. El is kezdte megnyirbálni Dr. Soós Gyula hatalmát, először is megszüntette az Országos Igazságszolgaltási Tanácsot, aminek Soós Gyula is oszlopos tagja volt. Aztán ezt is kevésnek találta, a Fejér Megyei Bíróság elnöki székét is kirántotta Soós Gyula feneke alól.
Az MSZP-s guruknak már kezdett főni az agyuk rendesen a Fejér megyei dolgok miatt, amikor is kapóra jött nekik egy apróbb ügy Felcsút környékén. Történt ugyanis, hogy Göböl-pusztán egy juhászember bérelt birkalegelőjére rátenyerelt Mészáros Lőrinc. A Göböl-pusztai juhász ugyan nem volt senki, Váradi Andrásnak hívták, az ügy sem volt nagy durranás, egy bérelt birkalegelőt vettek el tőle, (ami persze egzisztenciálisan nagy kár, de lettek volna ettől gusztustalanabb ügyek is Felcsút környékén) de Mészáros Lőrinc volt a nagy fogás a történetben.
Így lett a Göböl-pusztai juhász ügye a csodafegyver az MSZP körei kezében Orbán ellen, az szoci körök hatalmának (és persze pénzének) megnyirbálása miatt. A baloldali sajtó hirtelen feloldotta a teljes hírzárlatot Felcsút környékén, és beengedte a Göböl-pusztai juhász ügyét (csak azt) a vezető hírek közé.
Miközben az ország a fotelban ülve, szegény Váradi Bandi nyomorúságán csámcsogott a képernyők előtt, közben a folyt az MSZP-s alku Orbánnal. Mialatt a Göböl-pusztai juhász Kálmán Olga stúdiójában nyilatkozott, azalatt a szocialista górék a fiókjukban matattak az iratok között, és közben hangosan azon meditáltak (hogy Orbán is hallja): akkor most ezt a papírt adjam a Göböl-pusztai juhásznak, vagy amazt adjam oda neki…
Ment is ez a játék egy darabig, de Orbán idegei egy idő után nem bírták, hogy a szocik azon citeráznak, és letépték szegény Váradi Andrást a térképről. Orbánék nagyon tartottak attól, hogy a szocik, a már túlságosan népszerű Göböl-pusztai juhászon keresztül, egy MSZP-s fiókban lapuló, kellemetlen fideszes ügyről szóló iratot terítenek szét a sajtóban, és ez okozta Bandi vesztét. A Göböl-pusztai juhász likvidálása ismét határozott, és egyértelmű üzenet volt a szocik felé:
„úgy citerázzatok az idegeimen, hogy mentek a Göböl-pusztai juhász után a tepsibe!”
Aztán Váradi András halála után ismét megnyugodtak a pártérdekek Felcsút megyéjében, a gánti bánya ontotta a milliárdokat, Felcsút nyelte a társadalom pénzét, Dr. Soós Gyula körei meg jobb híján belenyugodtak abba, hogy ezentúl kisebb hatalom, és kevesebb pénz jár nekik. Ám annyira még nem szegények, a végrehajtásból származó szabad rablás még ma is az övék Felcsút környékén, mindenesetre annyira biztosan futná belőle, hogy Farkas Tibor végrehajtó virágot vigyen a Göböl-pusztai juhász sírjára, merthogy Bandi életét (is) az ő és MSZP-s körei érdekei miatt oltották ki az Úr 2014. évében…
Tehát akkor hányan haltak meg (eddig) Felcsútért?
