Apa férfi anya nő, de minő az értelem?
- Link lekérése
- X
- Más alkalmazások
Az eleje ismerős lehet, hiszen az a Fidesz kommunikációjából való – „az apa férfi anya nő”, de, hogy jön mindehhez a „minő az értelem?”.
Itt az elején szögezzük le, nem teljesen értelmetlenül!
Az értelem, mint olyan, a politikában nem alapvető elvárás, de azért mégis fontos fogalmunk. A mindennapok során olykor nehezen eldönthető, hogy mi számít értelmesnek, és mi nem. Itt van például az ember, ami a tudomány álláspontja szerint értelmes lény. Ámde olykor, szembesülünk az emberiség olyan dolgaival, ami teljességgel rácáfol erre. Tehát, az értelem mint olyan, meglehetősen képlékeny dolog. Néha nehezen dönthető el, hogy mi számít értelmesnek és mi nem. Van úgy, hogy ami az egyik ember számára értelmes, az mások számára teljesen értelmetlen.
Egyébiránt, az értelem nem köthető sem faji vagy vallási hovatartozáshoz, sőt még az emberi műveltséghez vagy iskolázottsághoz sem. Vannak emberek, akik okosak, műveltek, iskolázottak, és mégis hajlamosak arra, hogy értelmetlen dolgokat tegyenek. Aztán vannak teljesen egyszerű, mondhatni primitív emberek, akik ennek ellenére teljesen értelmesen viselkednek. Az értelem tehát fontos, ámde meglehetősen nehéz tantárgy az életünkben.
Most például itt van ez a Fidesz szöveg: „apa férfi anya nő” ami annak ellenére, hogy eléggé dedós duma, így önmagában még akár értelmesnek is tűnhet. Azonban, ha azt is tudjuk, hogy a Fidesz ezt az alapvető megállapítást azért tette az alaptörvénybe, és próbálja az emberekbe sulykolni, mert szerinte, ha az ellenzék győzne a választásokon, Magyarországon nemátalakító műtéteket fognak végrehajtani gyermekeken, kisfiúkat kislányokká műtenek át, és fordítva.
Orbán Viktor viszont ezt állítja: „Az apa férfi, az anya nő, a gyermekeinket pedig hagyják békén”
Sokak számára itt az értelem rögtön megálljt parancsol, és ezt mondja:
– na hagyjuk az ilyen eszement szamárságokat, foglalkozzunk inkább értelmes dolgokkal!
A gyerekek mesékkel átszőtt világában is fontos az értelem valamilyen módon való kinyilvánítása, hogy mire belenőnek a felnőtt valóságba, az értelem fogalmát helyesen tudják kezelni. Persze mindez a mai magyar valóságban nem féletlenül van így. Vajon mi jelenthet veszélyt a gyermekek értelmére? Például akár egy látszólag ártalmatlan húsvéti nyuszi.
Itt van szemléltető eszköz gyanánt ez a húsvéti csokinyúl, a boltok polcáról. Ha csupán egy futó pillantást vetünk rá, akkor simán csokinyúlnak nézhetjük. Ám, ha jobban szemügyre vesszük őkelmét, akkor elbizonytalanodunk. Ennek a húsvéti nyúlnak ugyanis a fülei helyén, pont olyan agancsokat látunk, amilyeneket a rénszarvasok viselnek.
Az értelem pedig azt mondja, hogy egy nyúlnak nem lehetnek rénszarvas agancsai! Ráadásul ez a megállapítás a csokinyúlra is igaz. Képzeljük el, hogy valamelyik gyerkőc jól figyelt, megtanulta a leckét, így ő már pontosan tudja, a Mikulás rénszarvas húzta szánon jár, amikor decemberben az ajándékot hozza a gyerekeknek. Tehát a gyerek tudja hogyan néz ki a rénszarvas. A gyerkőcök jellemző tulajdonsága, hogy nem csupán figyelmesek, hanem kíváncsiak is. Na és akkor mi van, ha a gyerkőc ezt a csoki nyulat kapja húsvétra, és megkérdezi:
– Apu? Miért van a húsvéti nyuszinak szarvasagancsa?
A húsvéti ügyes-bajos, helyenként anyóssal súlyosbított gondok közepette, ez egy fogós kérdés lehet apuka számára. Mi értelmeset mondhat erre, egy felelősségteljes apa, aki szeretné értelemre nevelni csemetéjét?
Mondhatja például azt, hogy:
– Tudod kicsim, azért ilyen a csokinyuszi, mert a nagymamának ez tetszett...
Ámde egyáltalán nem biztos, hogy ez a jó válasz. A gyerek sem tudja meg belőle, hogy miért növesztett rénszarvas agancsokat a csokinyuszi, a nagymamáról meg nem is beszélve. Apuka ott tud elakadni, hogy értelmes magyarázatot nem fog tudni adni a gyerek kérdésére. Ha az apuka eléggé kreatív (és egy apukának muszáj annak lenni) akkor a mesék világához fordul segítségért. Például így:
– Tudod az úgy volt, hogy egyszer a Mikulás felült a rénszarvas szánjára húsvétkor, és elment meglocsolni a néniket. Amíg aztán a Mikulás locsolkodott, jött a húsvéti nyuszi, meglátta Mikulás rénszarvasát a ház előtt és a húsvéti nyuszi összebarátkozott a Mikulás rénszarvasával. Aztán utána a húsvéti nyuszik ilyen rénszarvas aganccsal jöttek a világra...
No, annyi biztos, hogy a Mikulás nem fog reklamálni egy ilyen magyarázat miatt, és a nagymamánál sem húzza ki a gyufát az apuka, és a gyereknek is magyarázatot adott igaz, mesébe illőt.
De hagyjuk a Mikulást a rénszarvasával együtt, és térjünk vissza a csokinyúlhoz. Hiszen ami még furcsa rajta, hogy a nyuszi szemüveges. Az értelem ugyan nem zárja ki, hogy egy nyúlnak szemtengely–ferdülése legyen, ám ilyesminek kevés lehet az esélye. Ráadásul széles körben ismert, hogy a répa fogyasztása javítja a látást, mivelhogy még senki nem látott szemüveges nyulat. Legalábbis eddig. Pedig a nyulak imádják a répát. A gyerkőc ilyen irányú kíváncsisága szerencsére könnyebben kezelhető, mondjuk így:
– Tudod kislányom, a nyuszi azért szemüveges, mert kicsit bandzsít, és az anyukája vett neki szemüveget, hogy szebb legyen.
Tehát lehet azért ezt a csokinyúl problémát menedzselni, de azért közben ügyelni kell arra, hogy a gyerek, a válaszok hallatán meg ne álljon a növekedésben.
Azonban, ha az ominózus csokinyulat még tovább szemléljük, menthetetlenül beüt a krach! Ugyanis a nyuszi hasán ott virít a felirat: BOCI.
A tény, ami az értelemre nevelő szülő, csokinyúl probléma menedzselését romba dönti az, hogy ez egy nyuszi, nem pedig egy boci! A nyuszi név, egy nagyfülű rágcsáló kedveskedő neve, a boci név, meg alapvetően egy tejelő szarvasmarhaféle beceneve.
Az értelem útján járni tanuló csemete meglátja a csokinyulat, és azonnal beugrik az agyába, hogy ez egy nyuszi. Ámde, a gyakorlat az, hogy a gyerekek gyorsan ismerjék meg a betűket, és azokból tanuljanak meg szavakat formálni. Ha történetesen a gyerkőc már túl van a betűk megismerésének kezdeti lépésein, akkor ki fogja betűzni a nyuszi hasán a betűket, és azt olvassa, hogy BOCI! A boci szó kapcsán pedig a képzeletében azonnal megjelenik a boci, például az amit anyukája a tejes dobozokon szokott neki mutatni:
– Nézz csak ide! Ez itt egy boci!
A gyerkőc ugyan még gyermek, de nem hülye, így a csokinyúl skubizás során hamar rájön arra, hogy itt valami nem kerek, mert, hogy ez egy nyuszi, és nem pedig egy boci!
Na és mit tesz a gyerkőc amikor akadályba ütközik az értelem rögös útján? Megkérdezi a szülőt, ugyanis a szülőnek kötelessége mindent tudni:
– Anyu! Miért hívják a nyuszit bocinak?
Szülő legyen a talpán, aki csemetéjének értelmes választ tud adni erre a kérdésre. Mondjuk van egy olyan lehetséges válasz, ami így hangzik:
– Kicsim, én most nem érek rá, menj apádhoz, majd ő megmondja...
Talán nem szorul magyarázatra, hogy az ilyen válasz nem oldja meg a problémát. Megoldás lehetne, ha az anyuka elkezdené magyarázni a gyerkőcnek a valóságot:
– Tudod kicsim ez úgy van, hogy a Boci, az egy régi magyar tejcsokimárka, és ezt a csokinyuszit a Bocicsoki gyár készíti, ezért van a nyuszi hasára írva az, hogy Boci...
Meglehet ugyan kísérelni ezt a formulát, de kevés az esélye annak, hogy a gyermek értelme fel tudja dolgozni azt az ellentmondást, hogy a nyuszit bocinak hívják.
A probléma nyilvánvalóan akkor keletkezett amikor anno, a Bocicsoki névadásánál a keresztszülők nem voltak kellően előrelátóak. Ők jót akartak, amikor a magyar tejcsokinak, a tejhez köthető, magyar nevet adtak, a Boci-t. Akkor nem számoltak azzal a lehetőséggel, hogy a Bocicsokigyár majd egyszer csokinyuszit is fog készíteni, amihez meg nagyon nem passzol a Boci márkanév.
Ha például anno, a magyar tejcsokit Boci helyett Riskára keresztelik, akkor ma nem képződik ennyire élesen a probléma. Igaz ugyan, hogy a Riska inkább tehénnév, és a nyulak között kevés Riska nevűt találni, de ettől még egy nyuszit hívhatnak Riskának. Talán a Riska még jobb is ilyen célra, mint a Bimbó, ami szintén gyakori tehénnév... Aztán ha a gyerkőc megkérdezi, hogy miért van a csokinyuszi hasára írva az, hogy Riska, elég egyszerű a válasz:
– Azért kislányom, mert a nyuszinak ez a neve!
Ennyi! De ugye ez a múltbéli opció már nem elérhető. Lehetséges megoldás lehetne viszont a jelenben az, ha a csokinyuszi gyártó más névre keresztelné át a húsvéti nyuszit, és kapna valami találó, frappáns nevet. Ha már a nyuszi úgyis szemüveges, lehetne mondjuk Optika a neve. Ezzel helyére kerülne minden, ha a gyerek kíváncsiskodik, hogy a csokinyuszit miért hívják Optikának, teljesen logikus és értelmes magyarázatot lehetne adni:
– Azért, mert a nyuszi is szemüveges akár a nagymama, és az Optika az egy szép magyar szó....
Amikor aztán a megújult terméknév közismerté válna, esetleg a jövőben a csokinyulat gyártó tejcsoki üzem is felvehetné az Optika nevet. Sőt, még az sem kizárt, hogy az Optika név a tehenek között is népszerűvé válna egyszer, és a Szegfű, Bimbó, Riska nevű tehenek mellett, feltűnnének az Optika nevet viselő tejelő marhák. Akár szemüveggel is...
De az, hogy a nyuszi fiú, avagy lány, nem tudjuk meg sem szemüvegéről, sem pedig a Boci névből. Még az sem kizárt, hogy a nyuszi nemátalakító műtéten esett át. Többet tudhatnánk meg, ha megkérnénk a nyuszit, hogy forduljon meg, hogy a farka tövét is szemügyre tudjuk venni. Ám az érzékenyebb lelkivilágú olvasók megnyugtatására szögezzük le, ez itt nem olyan oldal, ahol a nyuszik mindent megmutatnak, ezért nem is kérjük meg a nyuszit, hogy forduljon meg. Ennek ellenére, azért mindenki bátran elképzelheti, hogy az ominózus nyuszi farka tövében is akad látnivaló! Az érzékeny lelkűeknek tehát nem kell máshová kattintani, maradhatnak itt továbbra is.
Tehát jelenleg csak annyi a biztos, hogy:
Apa férfi, anya nő, a nyuszi meg boci!
Meglehet, hogy ezen a ponton már az értelem itt-ott tiltakozik néhány olvasó agyában:
Ad egy: Ez a húsvéti nyúl témát nem kéne túltolni, merthogy a húsvéti nyúl, már alapból úgy hülyeség ahogy van! Tudni illik, a húsvét, a kereszténység nagy ünnepe, ami az Úr Jézus Krisztus kereszthalálát követő feltámadásához kötődik. A bibliában meg nem szerepel semmiféle húsvéti nyúl. A nyúl úgy került a húsvétba, mint Pilátus a krédóba. A nyúl, a régi pogány, hiedelem és mitológiai világból maradt ránk, és valójában semmi köze a keresztény húsvéthoz.
Ad kettő: Kár rugózni egy ilyen elfuserált külsejű csokinyúlon, mert ennek aztán az ég egy adta világon semmi köze a Fidesz politikájához. Ez a csokinyúl torzó úgy született, hogy a csokinyúl marketingesek kisnóblizták, hogy van egy vásárlói réteg, ami teljességgel unja az évről évre ugyanolyan húsvéti csokinyulakat, és ők vevők lennének valami újra. Ha lenne valami újszerű csokinyúl dizájn, akkor több csokinyulat lehetne eladni húsvétkor. Ezért szóltak a csokinyúl dizájnereknek, hogy elérkezett a csokinyuszi reform ideje, legyenek szívesek jobban elvetni a sulykot, mert újszerű csokinyuszik kellenek. A csokinyuszi dizájnerek meg elvetették a sulykot, és világra jött az ominózus csokinyuszi, rénszarvas aganccsal, szemüveggel, Boci felirattal a hasán. Manapság annyi marhaságot magukra tetováltatnak egyesek, miért lenne baj, ha egy lökött csokinyuszi felvarrat a hasára egy Boci tetkót?
Hát jó, hagyjuk a csokinyuszit, aki valójában boci. Nézzünk valami mást, hogy mivel oltja a népet a fideszes politika. Nem, a COVID nem jó! Egyrészt már uncsi a COVID téma, másrészt meg a koronavírus elleni oltás még nem is kötelező, nézzünk olyat, amivel az egész ország le van oltva.
Szóval oltás. Van ilyen téma, elég régi ügy, mikor is eleink gondos emberek lévén, igyekeztek megvédeni javaikat valami vésztől, például a tűzvésztől. Ennek érdekében eleink, életre hívtak egy olyan foglalkozást, aminek az volt a célja, hogy a nemkívánatos tüzeket eloltsa, így óvja értékeiket a tűzvésztől. Valahogy hívni is kellett az új foglalkozást, tehát eleink nevet is kerestek hamarjában. Ám nem bíbelődtek azzal, hogy valami addig nem volt szavakat kreáljanak, a meglévő magyar szavakból alkották meg a nevet.
Mivel a foglalkozás célja a tűz oltás volt, tehát eleink egész egyszerűen összeadták ezt a két értelmes szót, és ezzel létrehoztak egy értelmes magyar kifejezést:
tűz + oltó = tűzoltó
A foglalkozás neve tehát tűzoltó lett, ami egyszerű, magyar, közérthető, és tökéletesen kifejező. Aki ezt a foglalkozást űzi, annak a dolga a tűz oltása, ezért ő a tűzoltó. Teljesen értelmes minden.
Ámde eleink nem elégedtek meg ennyivel, úgy gondolták, ha már tűzoltók vannak, akkor kell egy szervezet is, ami összefogja, irányítja a tűzoltókat. Viszont a szervezetet is hívni kell valahogy, tehát a tűz oltással foglalkozó szervezetet elnevezték tűzoltóságnak. Ez a névadás is teljesen jól sikerült, érthető mindenki számára, aki ismeri a magyar nyelvet. A tűzoltóság az a szervezet, ahová a tűzoltók tartoznak, akiknek a dolguk a tűz eloltása. Eleink értelmesen akartak élni, és a dolgoknak teljesen értelmes neveket adtak, amiben ma sem lehet hibát találni.
Lessünk be most egy iskolába, ahol a kis nebulókat éppen arra oktatják, hogy a szavak mögött értelmes fogalmakat keressenek. A tanító néni most szólítja a táblához Pistikét. A táblára ez van felírva:
TŰZOLTÓ
– Pistike! Értelmezd ezt a szót! Mit jelenthet ez a szó?
Pistike lámpalázas típus, és izgalmában nem is érti hirtelenjében a kérdést, de a tanító néniben jó lélek lakozik, és látja, hogy tud a gyerek, csak kicsit biztatni kell.
– Pistike! Amint látod, ez egy összetett szó. Próbáld meg értelmes szavakra felbontani - milyen szavakat kapsz így?
Pistike nézi a táblát, és közben érzi, hogy a tanító néni nem akar rosszat, aztán hirtelen megvilágosodik előtte minden.
– A tűzoltó, a tűz és az oltó szavakból áll...
– Na és akkor mit jelent ez a két szó, ha összeolvasod őket?
– A tűzoltó egy olyan embert jelent, akinek a feladata a tűz oltása!
– Nagyon jó! Akkor most azt mond meg, hogy vajon mi lehet annak a munkahelynek a neve, ahol a tűzoltók dolgoznak?
Pistike kapásból vágja a választ:
– Ahol a tűzoltók dolgoznak, az a tűzoltóság!
Mindenki jól jár, Pistike megkapja a jó feleletért a piros pontot, és a tanító néni is boldog, mert a szavakat használva sikerült a jövő nemzedékét értelmes gondolkodásra oktatni.
Másnap Pistike ahogy az iskola felé tart, útközben meglát egy nagy autót, amire jó nagy betűkkel ez van írva:
KATASZTRÓFAVÉDELEM
Pistike próbálja értelmezni a szöveget, ahogy a tanító néni tanította, de semmi értelmes nem jön ki belőle. Pistike nyughatatlan gyerek, az órán jelentkezik, és megkérdezi:
– Tanító néni! Mit jelent az a szó, hogy katasztrófavédelem?
Ezzel máris fel van adva a lecke a tanító néninek! A tanító néninek értelmeznie kellene ezt a szót, méghozzá a gyerekek számára érthetően, értelmes módon.
Az tutira borítékolható, hogy a tanító nénit nem tette boldoggá Pistike ezzel a feladvánnyal. Mert ugyan a tanító néni tudja, hogy a Katasztrófavédelem egy állami szervezet neve, amit a Fidesz hozott létre. Ám a tanító néni azt is rögtön átlátja, hogy ez a kérdés egy csapda, amit jobb lenne elkerülni.
A Katasztrófavédelem két értelmes szóból áll, a katasztrófa és a védelem szavakból. A katasztrófa valami súlyos kárt, csapást jelent, amit lehetőleg el kell kerülni. A védelem pedig azt jelenti, hogy valamit óvni-védeni akarunk valamitől.
A gondok ott kezdődnek, ha a két szót összeolvassuk, mert így nem képződik belőle értelmes fogalom. Ha az értelem szerint a kettőt együtt értelmezni akarjuk, katasztrófa + védelem, akkor az értelmet kapjuk, hogy a katasztrófát védik valamitől, ami viszont egyáltalán nem tűnik értelmes dolognak. Merthogy mitől kellene megvédeni a katasztrófát? Talán az elmúlástól?
A tanító néni megpróbálhatja elmagyarázni, hogy ez egy állami szervezet, amibe a tűzoltók is tartoznak, de a tanító néni pontosan tudja, hogy a gyerekek nem fognak megelégedni egy ilyen kitérő válasszal, és tovább fognak kérdezni:
– Tanító néni! Akkor akik a Katasztrófavédelemnél dolgoznak, azok a katasztrófavédők? És akkor nekik az a dolguk, hogy megvédjék a katasztrófát?
– Tanító néni! Hogyan lehet megvédeni a katasztrófát?
A tanító néninek főhet most a feje, ha értelmes pedagógus akar maradni a gyerekek szemében. A tanító néni tehát nyilván igyekszik elkerülni a katasztrófát, amit Pistike az egyébként teljesen értelmes kérdésével okozott.
De vajon a tanító néni mi értelmeset mondhat erre a kérdésre? Például mondhatja ezt:
– Pistike! Most földrajzóra van, nyelvtanóra holnap lesz! Ülj vissza a helyedre és ne zavard fölöslegesen az órát!
Nyilvánvaló, hogy ez sem jó válasz, a gyerekek sem tudnak meg belőle semmit, és a tanító néni is rosszul jár, mert csorba esik a tekintélyén, azzal, hogy nem tudja a választ Pistike kérdésére.
Tanító néni belekezdhet egy hosszas magyarázatba arról, hogy a magyar nyelvben nagyon sokféle szabály van. Vannak közöttük teljesen logikus, mondhatni értelmes szabályok, de akadnak logikátlanok is. Mert a magyar nyelvet nagyon sokféle hatás érte a történelem során, idegen nyelvű megszállók jöttek mentek, és a többi... Szóval a magyar nyelv nagyon bonyolult dolog. Ám valószínű, hogy ebből sem tudják kihámozni a nebulók, hogy mit jelenhet ez az értelmetlen kifejezés, hogy Katasztrófavédelem.
Tehát a kérdés, kérdés marad, milyen értelmes magyarázatot adhat tanító néni, Pistike kérdésére – mit jelent ez a szó, hogy Katasztrófavédelem?
Ezt sajnos mi nem fogjuk most megtudni, mert hirtelen megszólalt az iskolacsengő, és a gyerekek azonnal elkezdenek kitódulni a tantermemből a szünetre. Így a tanító néni felsóhajthat, meg lett védve Pistike katasztrófájától.
Mindennek a kis epizódnak az a tanulsága, hogy a jövő nemzedékének idejekorán meg kell barátkozni a gondolattal, hogy életüket a hülyék országában kell leélni, ahol direkt értelmetlen neveket adnak fontos dolgoknak.
De attól, hogy Pistike nem kapott választ, még mi feltehetjük a kérdést – miért ad ilyen agybeteg nevet egy állami szervezetnek, a magát nemzeti elkötelezettségűnek beállító kormány? Hiszen nem került volna semmibe az, hogy ennek a szervezetnek értelmes nevet adjanak. Például lehetett volna a neve katasztrófaelhárítás.
Ugye, hogy ez így mennyivel értelmesebb lenne? Nem védeni kellene a katasztrófát, hanem el kell hárítani – katasztrófa + elhárítás, ezt nem is kell magyarázni senkinek. Vannak ugyan kifejezések, nevek, amelyekben a védelem szó is szerepel. Honvédelem, állatvédelem, növényvédelem, gyermekvédelem. Azonban ezeknek a kifejezéseknek van értelme, a katasztrófavédelemnek viszont nincs.
Lehet, hogy a katasztrófavédelemet belelehet magyarázni a magyar nyelvtan nagyon sok szabálya valamelyikébe, hogy nyelvtanilag helyes, de ettől még az emberi elme számára értelmetlen marad.
Talán egy magyar kormánynak nem kellene törekednie arra, hogy az értelem szabályainak is megfeleljen egy állami szervezet neve? Képzeljük csak el, mi lenne, ha a terrorelhárítást, terrorvédelemnek hívnánk.
Persze, most nyilván megszólalnak a fideszes mundért védő hangok, hogy igen, talán lehetett volna a kormányzat figyelmesebb, de hát ugye ez azért nem is olyan lényeges dolog, vannak ettől fontosabb dolgok is mostanság.
A baj csak az, hogy a Fidesz nem véletlenül ment szembe az értelemmel, például akkor amikor a tűzoltóságot a Katasztrófaelhárítás irányítása alá helyezte! Hogy mi értelme van értelmetlen neveket adni állami szerveknek? Bár furcsán hangzik, de ennek is lehet értelme!
Eléggé közismert az a szállóige, hogy nyelvében él a nemzet. Hogy ez mennyire így van, arról csak meg kell kérdezni azt a rengeteg magyart, aki valamilyen oknál fogva, Magyarország határain kívül, másik országban, más nyelvi környezetben kénytelen élni. A nyelv, ahogyan a magyar nyelv találóan nevezi, az anyanyelv, lényegesen több mint kommunikációs eszköz. Az anyanyelvbe bele van kódolva egy csomó minden, morális, szociális, és még sok egyéb identitás. Ezért van az, hogy amikor háborúk során elfoglaltak egy másik országot, a megszállók gyakran megpróbálták a leigázott népet eltéríteni a saját anyanyelvétől.
Ugyanis akit az anyanyelvétől meg lehet fosztani, attól már minden egyéb értékét is könnyűszerrel el lehet venni. A Fidesz pontosan tudja mindezt, és ezért tudatosan igyekszik manipulálni a társadalmat, az értelmetlen elnevezéseivel is. Az értelmetlen katasztrófavédelem kifejezés, nem egyedülálló Fidesz gyakorlatában.
A Fidesz a 2010-es kormányra kerülését követően, szinte mindent NEMZETI névre keresztelt. Nemzeti elnevezést kaptak a dohányboltok, nemzeti lett az adóhatóság, meg egy csomó minden. Akadt viszont egy igen fontos állami hatóság, ami már az 1990-es évektől kezdve, a nevében viselte a nemzet nevet. Ez volt a magyar titkosszolgálat, amit úgy hívtak, hogy Nemzetbiztonsági Hivatal, röviden NBH. Teljesen magyar, és teljesen értelmes neve volt, egészen a Fidesz 2010-es hatalomra kerüléséig. Mert a Fidesz miközben mindent nemzetire nevezett át, a Nemzetbiztonsági Hivatalt – Alkotmányvédelmi Hivatalra keresztelte át.
Az alkotmányvédelem ugyan értelmes kifejezés, a baj csupán az, hogy a Fidesz az alkotmányt is átkeresztelte, és nem alkotmánynak, hanem alaptörvénynek nevezi. Tehát az értelem szerint, ha a hivatal célja az ország legalapvetőbb jogszabályának védelme lenne, akkor jelenleg az ”Alaptörvényvédelmi Hivatal” nevet kellene viselnie. Az, hogy ez mégsem így van, annak bár paradox módon, de mégis van észszerű magyarázata.
A Fidesz nem a nemzetet akarja védeni a titkosszolgálattal, ezért már nem is szerepel a titkosszolgálat nevében a nemzet kifejezés. Az Alkotmányvédelmi Hivatal név úgy jött össze, hogy a benne lévő három szó kezdőbetűi, pontosan kiadják az AVH-t, a kommunizmus rémkorszakának rettegett erőszakszervezetének rövidített nevét:
alkotmány – védelmi – hivatal = A + V + H
Az AVH-t a párt öklének tartották az ötvenes években, és a Fidesz a titkosszolgálatot ma is a párt öklének szánja, csak korunkban már mások a módszerek. A mai digitális korban, a megfigyelések, a korlátozások, is a virtuális világban történnek egyre inkább. Gondoljunk csak a Pegasus kémszoftverre, amit a Fidesz a magyar emberek ellen használ még ma is.
A katasztrófát nem elhárítani akarja a Fidesz, hanem megvédeni. A titkosszolgálattal nem a nemzetet akarja védeni, hanem azt az alkotmányt, ami ilyen néven nem is létezik. Van köztársasági elnöke az országnak, de az ország nevéből törölte a Fidesz a köztársaság szót.
Mindezek az értelmetlennek tűnő nyelvi machinációk arra valók, hogy a magyar társadalom lehető legszélesebb rétegét, leszoktassák az értelem használatáról. Az értelem használata, ellentétes a Fidesz érdekeivel. Le kell szoktatni a népet a saját értelméről, és rá kell szoktatni arra, hogy politikai lózungokra hallgasson. Arra figyeljen, amit a Fidesz hangoztat, például: „az apa férfi az anya nő” – és ne az értelmet keresse a dolgokban.
Tedd értelmetlenné a nép nyelvét, és a nép elveszíti az értelmét! Aki kételkedik ebben, az érdeklődjön nyelvészeti szakembereknél arról, hogy a nyelv torzulásának milyen káros vetületei lehetnek a társadalomban.
Vedd el a nép értelmét, és utána már mindenét elveheted! Aki nem hiszi, hogy ez mennyire így van, az kérdezze meg Mészáros Lőrincet, aki a saját tehetségéből vált gázszerelőből milliárdossá.
Amit a Fidesz tesz az nem más, mint a cserbenhagyásos gázolás minősített esete. A Fidesz előre kitervelten, nyereségvágyból, aljas módon, elgázolja az értelmet, és miután ezt megtette, cserben hagyja a lerabolt nemzetet.
Nem a katasztrófát kell megvédeni, és nem is a gyermekeket a nemátalakító műtétektől, az értelmet kell megvédeni a Fidesztől! Az értelem fogyásával párhuzamosan, a hülyék országa lesz a hazánk. Nézzünk erre egy szemléletes példát.
Itt van ez a húsvéti csokinyúl a boltok polcáról. Ez csokinyúl, még 2010 előtt, teljesen értelmesen nézett ki. Mára, a Fidesz több mint tíz éves kormányzása után, így néz ki:
Rénszarvas aganccsal a fején, szemüveggel, bocira keresztelve. Nem valószínű, hogy a húsvéti nyúl dizájnerek pártutasításra ruházták volna fel értelmetlen külsővel a csokinyuszit. A dolog inkább úgy van, ahogy egyre jobban ráerőlteti a fideszes hatalom az értelmetlenséget a társadalomra, úgy az értelmetlen dolgok egyre gyakrabban jelennek meg, váratlan helyeken. Ahogy csökken az értelem szintje az országban, azzal együtt, egyre jobban elveszítik az emberek, és velük együtt a csokinyuszik is, az értelmes tájékozódási pontot, az élet minden területén.
Ha a kormányzat az értelem erősítésén munkálkodott volna az elmúlt tíz évben, akkor valószínűleg ez a csokinyuszi sem nézne ki értelmetlenül. Még akár szemüvege is lehetne, és a Boci felirattól sem kellene megválnia, csak az értelemhez kellene ragaszkodnia. Mondjuk a nyuszi zsebéből kikandikálhatna egy tábla csoki, amire az lenne írva, hogy Boci:
– Anyu! Miért van a nyuszira írva az, hogy Boci?
– Azért kicsim, mert a nyuszi is szereti a Boci csokit!
A csokinyuszi dizájnerek remekül meg tudják oldani az ilyesmit, feltéve persze, ha a csokinyuszi dizájnerek olyan társadalmi közegben élnek, ahol az értelem dominál. Ám a helyzet az, hogy a hülyék országában, húsvéti nyuszik is egyre hülyébben néznek ki.
Mi viszont szeretjük a húsvéti nyuszit, és szeretjük a Boci csokit, és szeretnénk, hogy az értelem uralkodjon szülőföldünkön, az értelmetlenség helyett. Fogalmazzunk meg tehát értelmes célokat, gondolatokat:
Apa férfi anya nő, a Fidesz nálunk nem nyerő!
- Link lekérése
- X
- Más alkalmazások
További oldalak
Címkék >
Címkék >
- Bálint Istvánné bicskei polgármester
- Balla Mihály - Nógrád Megyei Fidesz Országgyűlési képviselő
- Balogh János r. vez.örgy. Orsz. Rend. Főkap.
- Bándy Kata
- Bárány Sándor ügyész Közp. Nyom. Főügy.
- Bazsó László Felcsút környéki r. kapitány
- Benkő Tibor honvédelmi miniszter
- Bicske
- Bicskei Rendőrkapitányság
- Bodmér
- bodméri aberrált Balogh István
- bodméri Balogh István
- Bodméri Református Egyház
- Brandl Zsolt
- Brunner Márta ügyvéd
- Brüsszel
- Budavári Árpád sárbogárdi rend. kap.
- covid
- Czutor Lajos (Mani Lali) - bodméri fideszes vállalkozó
- Csépányiné Zámbó Tímea
- Csízek Tibor r. ezr. fmrk
- Deák Sándor
- Dr. Révész Jánosné etyeki református lelkész
- ENSZ
- Erdélyi László Felcsút környéki végrehajtó helyettes
- Farkas Tibor végrehajtó
- Fejér Megyei APEH
- Fejér Megyei Hírlap
- Fejérvíz zrt.
- Felcsút
- Felcsút környéki rendőrök
- felcsúti Jobbik
- Fidesz
- Gálvölgyi János
- Göböl-pusztai juhász meggyilkolása
- Görög Julianna ügyész
- Gyöngyösi László r. alezr.
- Gyöngyöspata
- Gyurcsány Ferenc
- Had- és Kultúrtörténeti Egyesület
- Hajnáczki Csaba
- Halálbüntetés visszaállítása
- Heltai Zsolt - bicskei Jobbik
- Hitler
- Homonnai János ügyész - Legfőbb Ügyészség osztályvezetője
- Horthy Miklós
- Hungária
- Hupikék törpikék
- III/III-as besúgók
- Isten - Jézus Krisztus
- Janiczak Dávid
- Jásdi Kiss Imre
- Jobbik
- jogosítvány érvényességi idő
- Juhász András Fejér m. főügyész
- Juhász András Fejér_M főügyész
- Juhász András Fejér_M_főü
- Justicia
- Kacsur István NSZKK Veszpr. Int.
- Kádár János
- Kapberekpuszta
- Kató Miklós ügyész Szfv-i Nyom Ü vez
- Kató Miklós ügyész Szfv-i Nyom. Ü. vez.
- Kénosiné Fisher Nóra r. zls.
- Keresztes Imre főügyész Közp. Nyom. Föü. vez.
- Keresztes István - bodméri agrárvállalkozó
- Kijev
- kirándulókra lőttek rendőrök
- Kiss István FEJÉRVÍZ ZRT. ig.
- Kolozsvári Kiss János - felcsúti-bodméri református lelkipásztor
- Kolozsvári Kiss János ref pap
- Kopácsi Sándor r. ezr. Bp Rend. Főkap. - 1956
- Kovács Tamás Legfőbb Ügyész
- Kovács Tibor - bodméri Fideszes
- könyvtár
- kötelező védőoltás
- közrársaság
- Kuti Zoltán
- Kutron Katalin ügyész Közp. Nyom. Főü.
- Lendvai Ildikó
- Linder Róbert r.őrgy
- Magyar György ügyvéd
- Márki-Zay Péter
- Matolcsy György
- megyei tisztifőorvos
- Megyeri Mária bíró Szfv-i bír.
- Merész-elek kapitányság
- Mesék Felcsút környékén
- Mészáros Lőrinc
- Migránsok
- Móri mészárlás - Erste bank
- MSZP
- Mucika (Brandl Ferencné) - Fejér Megyei Földhivatal
- Müller Cecília országos tisztifőorvos
- Nagy József r. zls. - bicsk. rk.
- Norvég Nagykövetség
- oltásellenes
- Ondrusz Pál huszár
- Orbán népe
- Orbán Viktor
- Otlakán Flórián huszár
- Ózd
- Pálffy Károly
- Papp Károly o_rend_kap
- Papp Károly orsz. r. kap.
- Peck Edina
- Pintér Sándor belügyminiszter
- Pintér Sándor őrvezető
- Polt Péter Legf Ü
- Polt Péter Legfőbb Ügyész
- Postás Sanyi
- Puskás Ferenc
- Putyin
- Rabi Noémi ügyész - Fejér m. főügyész helyettes
- Rákosi Mátyás
- Rendőrség
- Sárbogárdi Rendőrkapitányság
- Schubertné Szekeres Mónika bíró
- Schubertné Szekeres Mónika bíró bicsk. bír. eln.
- Simicska Lajos
- Simon Csilla r sz.
- Slezákné dr. Gász Zsuzsanna ügyész
- Soós Gyula bíró Fej. m. bír. eln.
- Suszter Tamás r. őrngy
- Szabó Marianna r. ezr.
- Szamizdat Felcsút körül villanyoszlopon
- Szarka Attila bíró - nógrádi bíróság
- Szovjetunió
- Tárgyalás: 2016 február 16
- Tatabánya
- Telenor
- Tessely Zoltán
- Tessely Zoltán - Felcsút környéki Orbán klán
- Titkosszolgálat
- Töreki Sándor r. vezérörgy ORFK
- Törőcsik András alezr. Alk. Véd. Hiv.
- Trianon
- turul
- Ukrajna
- Váradi András
- Váradi András temetése
- Varga Mihály
- Varga Péter Fej. m. r. főkap.
- Vásárhelyi János
- Végh Viktor r. ftörm. - bicsk. rk.
- Vereckei Csaba dandártábornok - BAZ megyei rendőrfőkapitány
- Vértes
- Vincze János tizedes
- Vona Gábor
- Zsidók-cigányok-magyarok