Sárbogárdi Rendőrkapitányság
07050/1012018.bü.
Címzett: Központi Nyomozó Főügyészség
Küldő: Hajnáczki Csaba, 8080 Bodmér Vasvári P. u 36/A
Tárgy ismertetése:
A Sárbogárdi Rendőrkapitányság fenti ügyszámon ellenem folytatott ügye tipikus Felcsút környéki történet. A bicskei rendőrség letartóztatása következtében előzetes letartóztatásba, azaz börtönbe kerültem a Fidesz párt által ellenem indított bírósági üggyel kapcsolatban keletkezett újabb ügyben, a 2013. évben. Végül is, ha úgy vesszük nem nagy ügy ez ebben az országban.
Na és mi történik, miközben a sitten vagyok? A fideszes ügyben beidézett a bíróság, és mivel nem jelentem meg a tárgyaláson, merthogy a börtönbe nem küldtek idézést – így bicskei rendőrség a lakóhelyemen keresett, hogy bíróság elé állítson! Így már jobban hangzik a történet? Ám mivel a lakcímemen nem akadtak a nyomomra, így dr. Simon Csilla r. szds. osztályvezető, a Felcsút környéki rendőrségen jelentést írt a bíróságnak arról, hogy ismeretlen helyen tartózkodom. Aztán körözést adtak ki ellenem – miközben folyamatosan a börtönben voltam. Pedig közben a börtön mellett egy másik helyen is stabilan jelen voltam, nevezetesen a bűnügyi nyilvántartásban, de úgy látszik ott nem kerestek a Felcsút környéki rendőrök. Na igen, Felcsút környékén akkoriban már inkább a bankszámlakivonatot böngészték lázasan, így nem csoda hogy Simon Csillának sem volt kedve a bűnügyi nyilvántartást olvasgatni éppen. Ilyen az élet Felcsút környékén!
Aztán miután negyvenhat nap után szabadultam az előzetesből, szemfüles módon, hirtelen felfedezett, majd lecsapott rám az otthonomban a bicskei rendőrség, és mindenféle igazolvány, személyi okmány nélkül őrizetbe vett 2013. július 8. napján - ismét Simon Csilla r. szds. osztályvezető aláírásával, és másnap bíróság elé állítottak. Másnap meg tárgyalás, volt is, meg nem is a bíróságon, mert a bíró határozott tiltakozása ellenére tiszteletlenül viselkedtem, és NEVEKET is említettem a tárgyaláson, amelyekről a tisztelt bíróság hallani sem akart. Isten lássa lelkem, de nem vagyok híve az okkultizmusnak, és azt vallom hittel, hogy szellemek helyett – néven nevezhető, hús- vér hatósági személyek lopják meg az embereket, az ilyen - olyan eljárások során. Így a bíró a félbeszakította tárgyalást és közölte, hogy húzzak el a búsba, mert látni sem akar azon a tárgyaláson, amire erőszakkal hurcoltak oda…
Mivel ilyen kurtán így nem ért véget egy ilyen sztori Felcsút többre hivatott környékén, így feljelentést tettem a bicskei rendőrök ellen. De mivel nem történt semmi olyan, ami arra utalt volna, hogy a felettes hatóságok bármit is tennének az ellenem bűncselekményt megvalósító bicskei rendőrök ellen, így az interneten is végighúztam a lakóhelyemen intézkedő Nagy János r. zls. és Végh Viktor r. ftörm. bicskei rendőröket, hátha a nyilvánosságtól jobban félnek Felcsút környékén, mint a paragrafusoktól. De látszólag így sem történt semmi érdemleges, azon kívül, hogy Simon Csilla r. százados 2013. szeptember 14-én Törő Gábortól, a Fejér Megyei Közgyűlés elnökétől
- „a közbiztonságért végzett eredményes szakmai munkája, emberi tulajdonságai, vezetői magatartása és a lakosság szolgálatában teljesített példamutató helytállása elismeréseként”
a Megyei Önkormányzat rangos Salamon Lajos díját kapta kitüntetésként. Merthogy a hivatalos indokolás szerint:
- „Simon Csilla „következetes és precíz munkavégzésének eredményeként a korábban komoly problémákkal küzdő rendőrségi osztály működését példaértékűen jó színvonalúra emelte”.
Aztán ezek után történt, hogy Felcsút környékén lakosság szolgálata olyan példaértékűen jó színvonalúra emelkedett, a hatóságok következetes és precíz munkavégzésének eredményeként, hogy 2014-ben az alcsútdobozi polgármesteri választások előtti , rejtélyes körülmények között életét vesztette Váradi András, akit mint kisemmizett Göböl-pusztai juhászt ismert meg az ország.
Aztán 2015. április 24-én a rendőrség ünnepe az alkalmából Simon Csillát ismét kitüntették a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság ünnepségén, ahol dr. Varga Péter r. dandártábornok, megyei rendőrfőkapitány szívélyes kézfogása mellett, az Év Rendőre díját dr. Simon Csilla r. őrnagy kapta. Váradi András halála után a bicskei rendőröknek bankszámlájuk már biztosan volt, így nyílván már csak az ”Év Rendőre” kitüntetés hiányzott. Tehát Felcsút környékén az ”ÉV RENDŐRE” annyira példamutató, hogy még azt is el tudta rendelni, hogy vegyenek őrizetbe azért, mert a börtönből nem mentem el az ellenem folytatott büntetőeljárás tárgyalásra. Vagy talán nem is ezért, hanem Váradi András likvidálásának sikeres lebonyolításáért cserébe kapta a kitüntetést?
Ekkor velem még mindig nem történt semmi izgalmas, éltem a napjaimat Felcsút környékén, és Váradi András halálával kapcsolatos tudnivalókat tettem közzé a blog oldalamon. Ám nem jó hosszabb távon a nagy tespedtség, így 2017. év novemberében újra felpezsdült körülöttem az élet, mert minden értesítés nélkül ismét lecsapott rám a bicskei rendőrség és megint őrizetbe vett. A rendőrségi őrizetbe vétel a praxisomban már rég nem számít rendkívüli eseménynek, Váradi András halála óta meg az ilyesmi abszolúte apróságnak számít. A rendőrségen aztán kiderült: a bicskei rendőrök becsületének megsértése miatt a 2013. év óta folyik ellenem büntetőeljárás, amiben gyanúsított vagyok, és ha ez még nem lenne elég poén, akkor mindennek a tetejébe azt is megtudtam, hogy már évek óta, még a hatóság által kirendelt védőügyvéddel is rendelkezem anélkül, hogy tudtam volna róla. Az évekkel ezelőtt kirendelt védőügyvédem ugyan pont nem ért rá, és nem tudott jelen lenni a rendőrségen, miközben engem - tehát a védencét - gyanúsítottként hallgatott ki a rendőrség, de sebaj, mint tudjuk ettől nagyobb baj is történ már Göböl-pusztán…
Mint az tudott dolog, Felcsút környékén nem szoktak véletlenül történni a dolgok, hiszen Mészáros Lőrinc sem a felcsúti búcsúban nyerte csak úgy véletlenül a milliárdjait tombolán, hiszen Lőrincnek van nagy tehetsége az ország milliárdjainak bezsebelésére. Nyílván nem véletlenül fedezett fel a rendőrség, egy újabb, ellenem kreált koncepciós ügyben pont akkor, amikor a Váradi András halála ügyét végképp el akarták tüntetni a közvélemény elöl. Tehát ment minden, mint a karikacsapás, az ügy először a dunaújvárosi rendőrségre került, majd elfogultság miatt a sárbogárdi rendőrségen landolt, miután a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság helyt adott az összes Fejér megyei rendőr ellen jelentett elfogultságomnak, és kijelölt egy másik rendőrséget szintén Fejér Megyében az ügy intézésére.
Logikus ugye? A Fejér Megyei rendőrök elfogultsága miatt, a Fejér megyei rendőrök az ügyet áttették Fejér megyéből Fejér Megyébe, ami a jelenleg széles körben alkalmazott hatósági jogértelmezés szerint már egy másik megyének számít, ugyanis a sárbogárdi rendőrkapitánynak más a bankszámlaszáma, mint a dunaújvárosi rendőrkapitányé. Ennek megértése nem olyan bonyolult, ezt még jogi egyetem nélkül is meg tudja érteni az egyszerű földi halandó. Tehát kérdés nincs, mert nem is lehet, egyes rendőrök nyílván nem véletlenül roskadoznak a kitüntetések dicső terhe alatt Mészáros Lőrinc uradalmában.
Miután aztán az általam firtatott elfogultság kérdése ily módon megnyugtatóan, de végül mégis csak rendeződött, az ügyet elfogultság alapos gyanúja miatt, mégis csak feltoltam az Országos Rendőr-főkapitányságra, mert hátha akad ott olyan főrendőr, akinek a bankszámlaszámát még nem ismerik Felcsúton. De a biztonság kedvéért, a komplett ORFK ellen is elfogultságot jelentettem, merthogy gyanús lett hirtelen, hogy Papp Károly r. altábornagy elfelejtette megemlíteni a közzé tett életrajzában, hogy Bicskén is volt rendőrkapitány, épp akkoriban, amikor a móri ERSTE bankfiókban végrehajtott mészárláshoz az egyik Felcsút környékén szolgáló rendőre szerezte a fegyvereket a gyíkosoknak. Aztán Papp Károly Felcsút sztárcsináló vidékéről eltűnt, várta őt a Fejér Megyei rendőr-főkapitányi szék, aztán miért, miért sem, Papp Károly Országos rendőr-főkapitány lett úgy, hogy a neve előtt nem díszeleg a ”Dr.” jelző. De a doktorátus hiányát nem kifogásoltam Papp Károly ügyében, hiszen Váradi Andrásnak sem volt doktori címe, aztán mégis igen tisztességes ember volt Váradi Bandi. Papp Károly miatt inkább annak a gyanúmnak adtam hangot az Orbán Viktor miniszterelnök úrhoz küldött beadványomban, hogy nagyon valószínű, hogy Papp Károlynak nem csak a móri mészárlás kapcsán, hanem Váradi Bandi likvidálása ügyében is véres lett a keze.
Orbán Viktor miniszterelnök úr az ezzel kapcsolatos állásfoglalását ugyan még nem kaptam kézhez, de időközben Papp Károly r. altábornagy hirtelen felpattant az Országos Rendőr-főkapitányi székből, és inkább a belügyminisztériumba szegődött el tanácsadónak. Persze aki már letette a névjegyét Felcsút környékén fontos emberek asztalára, annak a tanácsadóként a belügyminisztérium sem lehet rossz hely, idővel még akár belügyminiszter is lehet az illető. Papp Károly a legelső tanácsa az lehetett belügyminiszteri tanácsadóként, hogy azt az ORFK ellen irányuló elfogultságot, amiben az ő véres kezét emlegetem, ne terjesszék fel elbírálásra a belügyminisztériumba, merthogy éppen ez miatt hagyta ott az ORFK vezetői székét. Így aztán azt az elfogultságot, amit a jogszabályok szerint a belügyminisztériumba kellett volna küldeni, az ORFK a Központi Nyomozó Főügyészségre küldte meg. Ott ugyan semmi keresnivalója nem lenne az ORFK ellen jelentett elfogultság ügyének, de az belátható, hogy a MÁV vasúti igazgatóságra azért mégsem lenne illő egy ilyen beadványt továbbítani.
Aztán a pártatlan és elfogulatlan hatóság vágyálmától hajtva a Sárbogárdi Rendőrkapitányság 07050/101-2/2018.bü. számú ügyében elfogultság miatt, kizárási kérelmet terjesztem elő a Központi Nyomozó Főügyészség minden ügyésze, és annak vezetője Dr. Keresztes Imre főügyész, továbbá a Legfőbb Ügyészség, és Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész ellen – a 2018. május. 15. napján kelt, „Göböl-pusztai intermezzo” című iratomban. A beadványt a Legfőbb Ügyész felett álló Magyar Országgyűléshez címeztem, mint a magyar társadalom érdekei képviseletére esküt tett legfelsőbb plénumhoz, és kértem, pártatlan és független, a jogszabályokat tiszteletben tartó eljárás lefolytatására alkalmas szerv kijelölésére. Az országgyűlés válaszát még várom, így a dr. Keresztes Imre főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség, valamint dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész és a Legfőbb Ügyészség ellen jelentett elfogultság ügye jelenleg - mindennemű értesítés – elbírálás hiányában most is folyamatban van, tehát e hatóságoknál az ügy mindennemű intézésének szünetelni kellene.
Viszont ettől függetlenül a Központi Nyomozó Főügyészség 2018. június. 6. kelt mégis határozatott hozott 2.Nyom.622/2018. számon. A háromoldalnyi terjedelmű iratban egyetlen szó nem esik az ORFK ellen jelentett elfogultságról, helyette viszont megállapítja a határozat, hogy a Központi Nyomozó Főügyészség a nyomozó hatóságok tevékenységét illetően nem gyakorolhat törvényességi felügyeleti vagy ellenőrzési jogkört, tehát ezek szerint a Központi Nyomozó Főügyészségnek semmi dolga az ügyben. Ám ezzel szöges ellentétben, jogellenes fogvatartás büntette tárgyában mégis intézkedik a Központi Nyomozó Főügyészség, és megállapítja, hogy a rendőrség iratkezelési szabályai miatt az előzetes letartóztatásom ideje alatt kiállított hamis tartalmú rendőrségi iratok már leselejtezésre kerültek. Viszont szerencsére azok az iratok mind megvannak, amelyből a Központi Nyomozó Főügyészség ki tudta spekulálni, hogy a bicskei rendőrök mennyire betartották a jogszabályokat, amikor azért vettek őrizetbe, mert a börtönből nem mentem el az ellenem folyó büntető ügyben a bírósági tárgyalásra.
Most az jut az eszembe,2013. július 8. napja amikor a bicskei rendőrök egész nap brillíroztak a letartóztatásom körül, ez egy külön regény, de a nap egyik fénypontja az volt, amikor rendőrautóval vittek a bicskei rendőrök a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság fogdájára. Már Székesfehérvár belvárosában jártunk, amikor a rendőrautót vezető Nagy János r. zls. megállt a zebránál ahol egy gyalogos állt. A rendőrautó állt a zebra előtt, és Nagy János r. zls. udvariasan intett a várakozó gyalogosnak, hogy tessék átfáradni a zebrán bátran, mert ilyen figyelmesek a rendőrök Fejér Megyében, még a zebránál várakozó gyalogosra is figyelnek! A gyalogos viszont meg sem moccant, úgy állt, mint a cövek a zebránál, ezért Nagy János r. zls. türelmetlenül megnyomta a dudát, hogy tessék már átmenni a zebrán kérem szépen! Ekkor megmozdult a gyalogos, de a zebrára továbbra sem lépett, és elkezdett mutogatni a zebránál lévő közlekedési lámpára, ami a gyalogosoknak éppen tilos jelzést mutatott. Így rendőrautó dolgavégezetlenül elindult, Nagy János r. zls.-nek nem sikerült a tilos jelzésbe belehajtani a gyalogost.
Úgy látszik, ennyi eszük van a rendőröknek – az ilyenektől tényleg nem várható el, hogy a jogszabályok, vagy netán tán az emberi, állampolgári jogok magasabb rendű megértéseit várják el tőlük. A baj csak annyi, ha a Nagy János r. zls. felsőbb szervek által annyira favorizált etalon, mint ahogy az ellenem folytatott ügyből is látszik, akkor vajon milyen szinten állhat a többi rendőr Fejér megyében? A Fejér megyei rendőri szint az most ott tart, hogy miközben az ilyen Nagy János r. zls. színvonalán álló rendőröket favorizálják, közben a rendőrség elrendelte a személyem igazságügyi elmeszakértő vizsgálatát ebben az ügyben.
A rendőröknek erre a szintre futja Fejér megyében, de őszintén szólva dr. Keresztes Imre főügyésztől többet vártam volna. Persze tudom jól, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője ki valójában, hiszen valójában a politikai rendőrség vezetőjéről van szó. Viszont az ügyészségeken sok zsidó származású ügyész van, és Keresztes Imre is zsidó származású ember. Most biztosan akadnak olyanok, akik rögtön rávágják, hogy a Keresztes Imre főügyész által irányított központi Nyomozó Főügyészség azért viszonyul így a jogszabályokhoz, mert Keresztes Imrének a törvényekről vélhetően rögtön a Horthy korszak zsidó törvényei jutnak az eszébe, ami a zsidóság tömeges deportálásához vezetett Magyarországon. Ez miatt számára a törvény annyit jelent, hogy azt jobb nem tisztelni, mert a törvény árthat a zsidóknak ebben az országban. Ám sok zsidó származású ember számára a jogról más ugrik be a deportálások kapcsán, a minden embert megillető tisztességes eljáráshoz való jog, és az emberi léthez fűződő emberi, és állampolgári jogok, amely alapvető jogokat a Horthy korszak deportáltjaitól a hatóságok megtagadták.
Keresztes Imre Főügyész neve előtt ott van a ”Dr.” jelző, tehát elvileg a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének hallania kellett már valamit az olyan fogalmakról, mint a tisztességes eljáráshoz való jog, már csak azért is, hiszen Büntető Törvénykönyv már a rögtön a bevezetőjében a „tisztességes eljáráshoz való alapvető jog érvényesülését biztosító” eljárást említ. Például egy olyan eljárás, mint amilyen a jelenleg ellenem folyó eljárás, amelyben a hatóságok jogszerűnek kiáltanak ki egy olyan rendőrségi magatartást, amely során hamisított adatokat tartalmazó rendőrségi iratok alapján azért vesznek őrizetbe, mert a börtönből nem mentem el az ellenem folytatott büntetőeljárás során a bírósági tárgyalásra, sok mindennek nevezhető, de „tisztességes eljáráshoz való alapvető jog érvényesülését biztosító” eljárásnak semmiképp nem!
Persze a tisztességes eljárás fogalma, meglehetősen képlékeny fogalom, többen állítják, hogy a háború idején deportáltak teljesen tisztességes eljárás keretében kerültek Auschwitzba. Keresztes Imrének viszont van egy második doktori címe is, nevezetesen egy díszdoktori cím, amit még dr. Schmitt Pál Köztársasági Elnöktől kapott. Aztán előbb a doktori címét plagizáló Schmitt Pál tűnt el, majd az álldoktortól Keresztes Imre főügyésznek adományozott díszdoktori címről szóló hírek tűntek el az internet oldalairól, de egyre inkább eltűnőben vannak a tisztessége eljárások is a hatóságoknál, tehát egyre közelebb kerülünk ahhoz a hatósági gyakorlathoz, ahol faji, vallási, politikai szempontok alapján üldöznek embereket. Vannak, akik szinte a génjeikben hordozzák, és szinte születésüktől fogva érzik – tudják, hogy mit jelent a tisztességes eljárás. Vannak, akik nem így születtek, de valamilyen ok, körülmény folytán megtanulják életük során, hogy mi az a tisztességes eljárás, és miért is fontos a tisztességes eljárásra törekedni az élet minden területén.
Az világosan látszik, hogy a két doktori címmel rendelkező Keresztes Imre főügyész egyik csoportba sem tartozik e-kettő közül. Aki főügyészként, zsidó létére, jogi diplomával, két doktorátussal rendelkezik, és mégsem a tisztességes eljárások alapvető jogát várja el az általa irányított ügyészi apparátustól, annak nagy valószínűséggel baj van az elmeállapotával. Ezért a Sárbogárdi Rendőrkapitányság 07050/1012018.bü. számú eljárásában, különös figyelemmel a jogszabályokban prioritásként meghatározottakra - az ember sérthetetlen és elidegeníthetetlen alapvető jogainak, továbbá az a tisztességes eljáráshoz való alapvető jog érvényesülését biztosítása érdekében – indítványozom dr. Keresztes Imre főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének igazságügyi elmeszakértő vizsgálatának elrendelését, mert az említettek alapján feltehetően baj van dr. Keresztes Imre főügyész elmeállapotával.
Mint ahogyan azt már említettem, ebben az eljárásban elfogultságot jelentettem dr. Keresztes Imre főügyész, továbbá a Központi Nyomozó Főügyészség minden ügyésze és továbbiak ellen – a 2018. május. 15. napján kelt, „Göböl-pusztai intermezzo” című iratomban. Ezen elfogultsági beadvány ügyében sem annak elbírálásáról, sem az elfogultság bármilyen vonatkozásáról semmilyen értesítést nem kaptam, tehát az elfogultság ügye jelenleg is vizsgálat alatt van, így a központi Nyomozó Főügyészség hozhat semmilyen intézkedést ebben az ügyben. Ennek ellenére a fentebb említett 2.Nyom.622/2018. számú határozat után, a újabb intézkedésről kaptam értesítést a Központi Nyomozó Főügyészségtől, a 2108. október 30-án kelt, 1.Nyom. 597/2018/1-II. számú iratukban. Ebben az iratban a Központi Nyomozó Főügyészség értesít, hogy a dr. Balogh János r. vezérőrnagy Országos Rendőr-főkapitány, és az ORFK ellen, 2018. október 13. napján elfogultságot jelentő beadványomat, amit dr. Pintér Sándor belügyminiszternek címeztem, a Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészségre küldte el.
Az elfogultságot a jogszabályok szerint a felettes szervhez kell felterjeszteni elbírálás céljából, Dr. Balogh János r. vezérőrnagy Országos Rendőr-főkapitány, és az ORFK esetében a belügyminisztérium, nem pedig a Székesfehérvári Járási és Nyomozó Ügyészség. Ennyi erővel akár az állatkertbe is küldhették volna Balogh János Országos Rendőr-főkapitány kizárására irányuló beadványt.
Központi Nyomozó Főügyészség 2108. október 30-án kelt, 1.Nyom. 597/2018/1-II. számú intézkedése kapcsán jogorvoslatot terjesztek elő, és az általam előadott indokolásra figyelemmel, különös tekintettel – dr. Keresztes Imre főügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetőjének igazságügyi elmeszakértő vizsgálatának elrendelésének indítványára, kérem a jogszabályok szerint intézkedésre jogosult szerv intézkedését.
Másolatot kap: Sárbogárdi Rendőrkapitányság
Kelt.: Bodmér 2018. november 13. Hajnáczki Csaba állampolgárjogi aktivista
Kapcsolódó iratok:
