Józsi és a hülyék birodalma

Kép
Figyelmeztetés! Ez a történet nem a képzelet szüleménye, a szereplői nem kitalált személyek, és a valósággal való bármilyen hasonlóság nem a véletlen műve!  A falu még őrizte a paraszti világ emlékét,  Kádár csillaga már fényesen tündökölt, de a börtöncellák mélyén még ott raboskodtak az ötvenhatos srácok. A falu csendben lapult a Vértes árnyékában, hol romák sosem ütöttek tanyát. Magyar falu volt ez emberemlékezet óta, nem holmi cigánytelep. A lelkek mélyén már egy békés, jobb élet reménye lappangott, amikor hősünk világra jött, a fényes jövő úttörőjeként. Az apró zsákfaluban a paraszti világ jobbára már csak az öregek agyában lüktetett, ám a fiatalok életében már a téesz diktálta az ütemet, amikor Józsi a hatvanas években született. Születésétől fogva káder gyerekként jegyezték. Az apja munkáskáder, párt könyvel zsebében, fontos beosztásban volt. A Tsz. néhány tucat szarvasmarhát hizlalt a falu széli istállóban, azok etetéséhez szükséges darát egy helybéli kis darál...

Fohász a Göböl-pusztai juhászhoz

Nézz le ránk az égből, gondolunk néha rád
Emléked őrizzük, nem felejtünk, hogy nem lehetsz közöttünk – mindig fáj
Bár nem vagy itt, számunkra lényed mégis közel
Emléked lüktet elménkben mélyen: TE MÉGIS LÉTEZEL!
Lehet hogy kevesen értünk téged, kik tudjuk - értünk tetted!
Vállaltad utad, mi végzetes lett

Lehet hogy kevesen mondjuk: hiányzol!
De ebben a hazában sosem volt elég abból ki bátor
Te bátor voltál, igaz szívű nemes, ellenségeid máig félik neved
Már nem ír rólad újság, tévé hír sem vagy már.,.
Még a bírósági ügyed is titkolják, a göböli juhászt holtában cenzúrázzák
Nem ilyen hazára vágytál, hol mindenütt gyalázat, hol a becstelenség a dicsőség
Ahol már nem is nagyon értik, azt a szót, tisztesség

Talán kevesen vagyunk, kik gondolunk rád, kik tudjuk ki volt Váradi András
Lehet hogy kevesen, de mi nem tagadjuk neved, és gyilkosaid neve sem elfeledett!
Talán megölnek minket is, és megyünk hozzád az égbe
Hisz ebben az országban minden lehetséges!
Az EMBER, itt sohasem volt érték, így aztán te emberi szavad sem  nagyon értették

Pénzt, hatalmat, gyorsan bármi áron, az embert eltiporni mindenáron!
Ebbe bukott az ország, számtalanszor, és újra ez lesz a sors, ki tudja hányadszor
Küldj erőt égi hazádból, nekünk keveseknek, kik egy különb hazát képzelünk e becstelen helyett
Oly nehéz bízni ott, hol csendben tűrnek bármit
Hol tömegek Váradi Andrást némán hagyták likvidálni
Áldozat lesz még, nem te vagy az utolsó, ott hol némán tűrnek bármit, ott sok lesz a koporsó
Bár kevesen, de vagyunk kik egyek vagyunk veled, ha kevesen is, de mi tudjuk, hogy mit jelent a te neved!

Ma még élünk, holnap tán leölnek minket is, vagy más kínt szánnak nekünk,
hisz e hazában eltűrnek bármit
Ha szólni merünk, ha nem tűrjük a mocskot, amiben ez az ország némán lubickol
András te nyugodj békében, odafent az égben, emléked őrizzük e hálátlan vidéken
Megfutottad utad, nem hátráltál soha, amíg élünk, nekünk keveseknek, a göböli juhász mindig példát mutat!

/HCs/


Váradi András emlékére


A blog írásai között egyszerűen lehet keresni, az oldal tetején a jobb felső sarokban lévő ikonra kattintva, a lenyíló menüben található címkék és tartalomjegyzék segítségével!
ugrás az oldal tetejére

További oldalak

Címkék >

További lehetőségek