Frissítve: 2017. április 27.-én
Megtörtént a Polt Péter Legfőbb Ügyésznél tett feljelentés elbírálása, így ismerté vált, hogy mit tudott megállapítani az ügyészség, Váradi András bírósági ügyéről, a feljelentés megtétele - 2017. március 9. óta.
Emlékeztetőül, idézet a Polt Péter Legfőbb Ügyésznél kezdeményezett feljelentésből:
,,Az ismertetettek miatt feljelentést teszek dr. Polt Péter Legfőbb Ügyésznél, Schubertné dr. Szekeres Mónika, a Bicskei Járásbíróság Elnöke - bírója, és ismeretlen társai ellen, mert a Moharos Ferenc osztrák-magyar állampolgár vádlott ellen folytatott ügyben, általam a Bicskei Járásbírósághoz eljuttatott – 2016. október. 8. kelt – tárgya és tartalma szerint is tanúvallomásnak minősülő beadványomban ismertetett adatokat -körülményeket – amelyek arra utalnak, hogy Váradi András politikai utasításra végrehajtott gyilkosság áldozata lett – nem továbbította az ügyet a továbbiakban intéző Székesfehérvári Törvényszékhez és ezzel mindezeket távol tartja a bíróság eljárásától, és ezzel akadályozza a politikai gyilkosságra utaló adatok - körülmények, jogszabályok szerinti vizsgálatát Váradi András halála kapcsán."
Nézzük, hogy mit tartalmaz a Központi Nyomozó Főügyészség 1.Nyom/246/2017/1-I. számú határozata! A határozat első oldala azzal kezdődik, hogy a feljelentést elutasította az ügyészség, aztán a feljelentésből idéz részleteket, majd a Btk. 305. §-a ütköző hivatali visszaélés törvényi meghatározásait sorolja fel dr. Bárány Sándor ügyész. Eddig semmi érdekeset nem tartalmaz az irat. A feljelentés elutasításának lényegi részét az irat második oldalán találjuk, ahol dr. Bárány Sándor ügyész azt állapítja meg – az, hogy Schubertné dr. Szekeres Mónika bíró feljelentésként kezelte, és az ügyészségre küldte a Váradi ügyben tanúvallomásként benyújtott íratott, mindez nem meríti ki a hivatali visszaélés bűntettét.
 |
| Váradi András halála ügye - dr. Polt Péter Legfőbb Ügyésznél tett feljelentés |
 |
| Váradi András halála ügye - dr. Polt Péter Legfőbb Ügyésznél tett feljelentés |
Dr. Bárány Sándor ügyész ezen megállapítása igaz is lehet, a gond viszont ezzel az, hogy NEM is az miatt lett Polt Péter Legfőbb Ügyésznél feljelentés megtéve, hogy a bírónő feljelentésként is kezelte a Váradi ügyben benyújtott tanúvallomást, hiszen a feljelentés ezt tartalmazza:
,,– tárgya és tartalma szerint is tanúvallomásnak minősülő beadványomban ismertetett adatokat -körülményeket – amelyek arra utalnak, hogy Váradi András politikai utasításra végrehajtott gyilkosság áldozata lett – nem továbbította az ügyet a továbbiakban intéző Székesfehérvári Törvényszékhez "
Tehát a Polt Péter Legfőbb Ügyésznél tett feljelentés egyértelműen arról szól, hogy a bírónő a politikai utasításra végrehajtott gyilkosságra utaló adatokat tartalmazó iratot, tanúvallomást, NEM TOVÁBBÍTOTTA, a Váradi ügyet a továbbiakban intéző Székesfehérvári Törvényszékre. A feljelentést elutasító Központi Nyomozó Főügyészség határozata viszont NEM ERRŐL szól, hanem arról állapította meg, hogy nem meríti ki a hivatali visszaélés bűntettét, amiért NEM is lett feljelentve a Váradi ügyet intéző bicskei bírónő! A Központi Nyomozó Főügyészség határozata tehát a hatósági mellébeszélés tipikus esete!
De vajon miért NEM ARRÓL SZÓL a Polt Péternél tett feljelentést elutasító határozat, amiért a feljelentés valójában szól? A válasz egyszerű:
Schubertné dr. Szekeres Mónika bíró a bicskei bíróságon NEM is tette bele a Váradi ügy ajtajába a politikai utasításra végrehajtott gyilkosságra utaló adatokat tartalmazó tanúvallomást, és a Váradi ügyet e-nélkül tették át a Székesfehérvári Törvényszékre, illetve ha esetleg az ügy időközben már a Varadi ügy a Székesfehérvári Törvényszéken volt, akkor a bírónő a Váradi ügyben benyújtott tanúvallomást, NEM is küldte el a Székesfehérvári Törvényszékre...
Mindezt az ügyészségen is pontosan tudják, hiszen a Váradi ügyet jelenleg intéző Székesfehérvári Törvényszék hivatala ugyanazon az emeleten van, amelyen az Orbán családhoz tartozó dr. Juhász András Fejér Megyei Főügyész irodája is van, és Juhász András főügyész azok közé tartozik, akik a háttérből eldöntik, hogy milyen előzetes forgatókönyv szerint intézzék Váradi András halála bírósági koncepciós ügyét. A Központi Nyomozó Főügyészség elutasító határozatában, dr. Bárány Sándor ügyész állítása szerint:
,,A büntetőeljárás során pedig a bíróság az érdemi döntése indokolásában köteles számot adni arról, hogy a rendelkezésre álló adatokból – a szabad bizonyítás elvét alapul véve –, melyik tényszerű adatot, miért és milyen mértékben tekint bizonyító erejűnek, vagy mit vet el.'
hogy Váradi András halála ügyében érvényesül-e a szabad bizonyítás elve a bíróságon, az erősen kérdéses, viszont az tény hogy Váradi András halála ügyét manipulálják a hatóságok, ezért hogy a Váradi ügyet intéző Székesfehérvári Törvényszéken mégis ott legyen az a tanúvallomás, amely a politikai utasításra végrehajtott gyilkosságra utaló adatokat tartalmazza, ezért a Váradi ügyben, a 2017. április 11. napjára kitűzött újabb tárgyalás előtti napokban, a politikai utasításra végrehajtott gyilkosságra utaló adatokat tartalmazó tanúvallomást, ELKÜLDTEM A SZÉKESFEHÉRVÁRI TÖRVÉNYSZÉK-hez is...
Ezek után az április 11.-i tárgyalás váratlanul elmaradt, állítólag azért, mert valamilyen szakértő éppen nem ért rá elmenni a bíróságra a Váradi ügyben. De előfordulhat az is, hogy valakiket nagyon zavar az, hogy a politikai utasításra végrehajtott gyilkosságra utaló adatokat tartalmazó tanúvallomás mégis ott van a Váradi ügyben a Székesfehérvári Törvényszéken, és emiatt ismét át kell írni a Váradi ügy bírósági forgatókönyvét. Mindenesetre az biztos, hogy miután a politikai utasításra végrehajtott gyilkosságra utaló adatokat tartalmazó tanúvallomást elküldtem a Székesfehérvári Törvényszékre, rögtön érkezett válasz a bicskei a bírónő ellen tett feljelentésre, amely már március eleje óta ott volt a Legfőbb Ügyésznél.
Tehát miközben amíg még várunk arra, hogy a Váradi András halála ügyét intéző bíróság érdemben döntsön arról, hogy a rendelkezésre álló adatokból – a szabad bizonyítás elvét alapul véve –, melyik tényszerű adatot, miért és milyen mértékben tekint bizonyító erejűnek, vagy mit vet el – és minderről az érdemi döntését követően az indokolásában számot is adjon. Eközben már egyre tisztábban látszik, hogy Váradi András halála ügye a bíróságon, egy előzetes forgatókönyv alapján zajló, színtiszta koncepció. Miközben Váradi András már harmadik éve halott...
 |
| Váradi András |
Frissítve: 2017. április 18.
 |
| Polt Péter Legfőbb Ügyészhez címzett feljelentés válasza a Váradi ügyben |
2017. március 10.
Címzett: Dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész
Irat tárgya: Büntetőeljárás kezdeményezése Váradi András ügyével kapcsolatban, a jogszabályoknak megfelelő, tisztességes eljárást akadályozó hatósági személy ellen
Kezdeményező: Hajnáczki Csaba, 8080. Bodmér Vasvári P.36/A
Emlékszel még Váradi András halálos ügyét tárgyaló bírónőre a Bicskei Járásbíróságon? Moharos Ferenc osztrák-magyar állampolgár ellen folyó ügyben, 2016. február 16.-án tartott tárgyaláson, Schubertné dr. Szekeres Mónika bíró láthatóan nem nagyon igyekezett, hogy feltárja a teljes igazságot Váradi András halála ügyében. Aztán az első tárgyalás után hosszú hallgatás következett az ügyben – nyilván a Váradi ügyet a háttérből irányítók úgy döntöttek, hogy a Göböl-pusztai juhász még holtában is túl veszélyes lehet ha a nyilvánosság előtt tárgyalják a halála körülményeit, és jegelték az ügyet egy időre.
Nyilván számodra is ismertek azok a körülmények, amelyek alapján indokolt, hogy Váradi András halála kapcsán a politikai gyilkosság lehetőségét is vizsgálni kell, hiszen Váradi András halálával kapcsolatos körülmények még a jogszabályok szerint is bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúját keltik. Ám mindezeket a körülményeket
hiába tudja mindenki, mert a bírósági eljárások úgy működnek, hogy ami szerepel, a bírósági ügy aktáiban az a bíróság számára létezik - ami pedig nincs benne a bírósági ügy anyagában az a bíróság számára nem is létezik, így foglalkozni sem fog a bíróság a számára nem létező dolgokkal az ügy során.
Az irat tartalmazza mindazokat a Váradi András halálával kapcsolatos nyilvánosan is elérhető adatokat - körülményeket, amelyek ismeretében indokoltan felvethető, hogy Váradi Andrást a titkosszolgálat közreműködésével előre kitervelten - politikai utasításra likvidálták.
Azonban a Bicskei Járásbíróságon Schubertné dr. Szekeres Mónika bíró az iratot csupán feljelentésként kezelte, és a számomra küldött, 2016. október. 12. kelt. B.137/2015/36. számú iratában arról értesített, hogy az iratot továbbította a Fejér Megyei Főügyészséghez, ellenben az iratot amely Váradi András halálával kapcsolatban azokat a dolgokat ismerteti, amelyek arra utalnak, hogy Váradi András politikai gyilkosság áldozata lett – nem csatolta illetve nem továbbította tanúvallomásként az ügy anyagához. A jogszabályok értelmében mindenkinek joga van a tisztességes eljáráshoz, és ez alól a szabály alól Váradi András ügye sem kivétel. Ám ha visszaemlékezünk a 2016. február. 16.-án a Váradi András halála ügyében tartott tárgyalásra, amikor Schubertné dr. Szekeres Mónika bírónő azzal érvelt a pótmagánvád jogi képviselőjének felvetése ellen, hogy szükségtelen Váradi András halála helyszínén a haláleset helyszíni rekonstruálása, mert az esti órákban már úgysem fognak látni semmit a Göböl-puszta felé vezető úton, és ekkor már többen kezdtünk gyanakodni, mert Váradi András halála ügyében folyóbírósági eljárás aligha nevezhető tisztességes eljárásnak.
Mert hogyan is lehetne tisztességesnek nevezni egy olyan bírósági ügyet, amelyben a bíró nem tartja fontosnak tisztázni egy gyanús körülmények között meghalt politikus halálának tisztázatlan körülményeit? És amint azt az általam a bíróság számra küldött tanúvallomás esetében láthatjuk, a Schubertné dr. Szekeres Mónika bírónő rendesen sáros Váradi András ügyében! Egy haláleset ügyében eljáró bírónak a jogszabályokból fakadó kötelessége, hogy a haláleset minden fellelhető és ismert körülményét te új összegyűjtse és alapos vizsgálat alá vesse, a haláleset minden részletre kiterjedő maradéktalan tisztázása érdekében. Viszont Schubertné dr. Szekeres Mónika bírónő nem így gondolja a Felcsúttól karnyújtásnyira levő bírói székéből, hiszen még a politikai utasításra végrehajtott gyilkosságra utaló adatokat tartalmazó iratot, tanúvallomást, is igyekszik távol tartani a bírósági eljárástól.
Váradi András halála egy nagy felkiáltójel volt Magyarországon, amit sokan észrevettek. Váradi András halála arra figyelmeztetett, hogy újra kezdetét vette a politikai gyilkosságok kora abban országban, ahol mindannyian élünk. Nyilván te is tudod, hogy voltak már olyan korszakok, amikor politikai utasításra öltek meg embereket Magyarországon – például az 1940-es években a nyilas, majd az 1950-es években az ÁVH-s terror idején. Ezen időszakokban a politikai utasításra történt gyilkosságokat a magyar hatóságok emberei fedezték, és támogatták. Amint azt ma a Váradi András halála ügyében tapasztalhatjuk, a politikai gyilkosság gyanúját felvető esetben, ismét a törvény nevében eljáró hatóságok azok, ahol igyekeznek fedezni a gyilkolni kész politikát, és gátolják a politikai gyilkosság gyanúját keltő ügy felderítését.
Az a bíró, aki egy haláleset körülményeire utaló adatokat igyekszik távol tartani az eljárástól, jogszabályt sért, hiszen visszaél hivatali hatalmával, bűnt pártol, a tisztességes társadalom érdekeinek védelme helyett, így maga is bűnözővé válik. A jelek szerint Schubertné dr. Szekeres Mónika bírónő, a Bicskei Járásbíróság Elnöke is erre az útra lépett. Váradi András halála ügye időközben rejtélyes módon átkerült a Székesfehérvári Törvényszékhez, ahol úgy folyik Váradi András halála ügyében az eljárás, hogy a politikai utasításra végrehajtott likvidálás lehetőségét nem is veszi számba a Székesfehérvári Törvényszék, pedig az erre utaló adatokat tartalmazó tanúvallomás irata korábban el lett juttatva az ügyet intéző Bicskei Járásbírósághoz. Váradi Andrásnak a polgármesteri választások előző napján történt halála, annak körülményei okán, kétségtelenül bűncselekmény alapos gyanúját keltő eset, és a hatóságok magatartása Váradi András halála ügyében, még tovább erősítik a gyanút:
– Váradi Andrásnak azért kellett meghalnia, mert útjában állt Orbán Viktor miniszterelnök strómanjának, Mészáros Lőrincnek.
Schubertné dr. Szekeres Mónika bírónő hozzáállását már megismerhettük Váradi András ügyében, ami valójában nem különb a nyilas és ÁVH-s rémuralmak idején működő hatóságokétól. Amit ma a Váradi András halála ügyéről jelenleg tudunk, ezek alapján megalapozottam felvethető, hogy újra politikai utasításra gyilkolnak Magyarországon, és mindezt a gyalázatos bűntettet a hatóságok igyekeznek fedezni. Úgy tűnik tehát, hogy mégis visszatér a nyilas –ÁVH-s rémuralmak szelleme az országba.
A nyilasok és ávéhások által elkövetett gyilkosságoknak bűnrészesei voltak az akkori hatóságok vezető emberei. Egy hatósági vezető minden megnyilvánulása árulkodó jel és nem csupán jelzésértékű, hanem meghatározó jelentőséggel bír. Minden, amit tesz, és minden, amit elmulaszt megtenni, minden, amire utasítást ad, és minden, amit eltűr, a hatósági ügyintézésen túlmenően a közéletet is érdemben befolyásolja. Így volt ez az 1940-es - 1950-es években a nyilas - ÁVH-s gyilkosságok idején, és így van ez most is, amikor Váradi András tisztázatlan körülmények között történt halálát kellene feltárni, több mint két évvel Váradi András halála után.
Ha egy politikus halála kapcsán valamely hatósági személy – bíró, a haláleset körülményeivel kapcsolatos információkat tart távol a hatóság eljárásától, akkor az ügy a Legfőbb Ügyészre tartozik, hiszen nyilván a hatósági személy egy gyilkosságot igyekszik fedezni, és ilyen esetben a Legfőbb Ügyésznek kötelessége intézkedni, hiszen a jogszabályok szerint az igazságszolgáltatás egyetlen személye sem pártolhat semmilyen gyilkosságot.
Ma Magyarországon dr. Polt Péter a Legfőbb Ügyész, és nyilván sokakat érdekel, hogy mit képvisel dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész Váradi András halála ügyében egy ilyen esetben. Átfogó, mindent feltáró vizsgálatot rendel el, a jogszabályok szellemével egyezően, vagy talán az ügy eltussolására utasítja az általa irányított ügyészi apparátust?
Most talán benned is kételyek merülnek fel, hiszen tudod, hogy Polt Péter nem nyilvánult meg Váradi András tisztázatlan halála kapcsán, és nyilván ismered azokat a körülményeket, hogy a halálesetet megelőzően, Váradi András Orbán Viktor miniszterelnök bizalmasával, Mészáros Lőrinccel került konfliktusba, és ezért lehet, hogy előre borítékolod, hogy Polt Péter Legfőbb Ügyész az Orbán klán érdekeit védi, és semmitmondó választ íratott valamelyik ügyészével egy ilyen ügyben.
Dr. Polt Pétert, a legmagasabb magyar közjogi méltósága mellett korábban az uniós legfőbb ügyészek szervezetének elnökévé is választották, így még hangsúlyosabb a kérdés, hogy dr. Polt Péter a politikai utasításra történt nyilas - ÁVH-s gyilkosságok visszatértét pártolja ma Magyarországon, vagy a tisztességes eljárásokat biztosító jogszabályok pártján áll legfőbb ügyészként?
Váradi András halála ügyében folyó hatósági eljárás pontosan mutatja, hogy merre halad tovább Magyarország. Lássuk, hogy mit üzen dr. Polt Péter Legfőbb Ügyész az európai ügyészeknek egy közismert politikus tisztázatlan halála ügyében, amelyben egyre több minden utal arra, hogy politikai utasításra gyilkosság történt, amelyet hatósági személyek segítségével igyekeznek eltusolni.
Az ismertetettek miatt feljelentést teszek dr. Polt Péter Legfőbb Ügyésznél, Schubertné dr. Szekeres Mónika, a Bicskei Járásbíróság Elnöke - bírója, és ismeretlen társai ellen, mert a Moharos Ferenc osztrák-magyar állampolgár vádlott ellen folytatott ügyben, általam a Bicskei Járásbírósághoz eljuttatott – 2016. október. 8. kelt – tárgya és tartalma szerint is tanúvallomásnak minősülő beadványomban ismertetett adatokat -körülményeket – amelyek arra utalnak, hogy Váradi András politikai utasításra végrehajtott gyilkosság áldozata lett – nem továbbította az ügyet a továbbiakban intéző Székesfehérvári Törvényszékhez és ezzel mindezeket távol tartja a bíróság eljárásától, és ezzel akadályozza a politikai gyilkosságra utaló adatok - körülmények, jogszabályok szerinti vizsgálatát Váradi András halála kapcsán.
Kelt.:Bodmér.2017. március.9. Hajnáczki Csaba, állampolgárjogi aktivista
