Összeírás! Fideszes összeírás Felcsút környékén! Mire való egy okosfüzet?

Kép
Mint ahogy az a diktatúrákban lenni szokott, a fideszes diktatúra is erősen érdeklődik az emberek magánélete iránt. Sokan attól félnek, hogy lehallgatják a telefonbeszélgetéseiket, megfigyelik a számítógépünket. Nos ezektől a fideszes időszakban nem félni kell, hanem észre kell venni, hogy ez most így van, és meg kell tanulni okosan együtt élni ezekkel a dolgokkal a fideszes érában. Azonban sokan nem is gondolnák, mégsem ezek jelentik a legnagyobb veszélyt a magánszférára. Már jó ideje annak, hogy napvilágra kerültek azok a hírek, hogy a Fidesz minden településen nyilvántartást vezet az emberek magánéletéről. Igen, szinte minden utcában ott vannak azok, akik feljegyzik hogy ki-kivel találkozik, ki-miről beszél és persze, hogy ki-mit tervez. Bizony a fideszes besúgók folyamatosan a háttérből sasolják az embereket. Nem most kezdték ők a szakmát, hiszen a javarészük már a múlt rendszerben is III/III-as besúgó volt, vagy ilyen családban nevelkedett. Tehát minden adatot összegyűjt

A jobbikos ügyvéd esete az Orbán börtönébe zárt állampolgárjogi aktivistával


Részletek egy állampolgárjogi aktivista emlékeiből

Bámultam ki az ablakon és azon gondolkodtam hogy milyen lesz odabent. A mikrobusz meglehetősen rázott, így hasznos volt hogy elmagyarázták indulás előtt hogyan üljek hogy ne legyen hányingerem. Egyedül voltam a rabszállító rácsos rakterében. A rendőrök levették rólam a bilincset, és próbáltam olyan helyzetben ülni a kemény ülőkén hogy kevésbé érezzem az autó rázását. A Székesfehérvári fogdáról vittek Balassagyarmatra a bíróságra a rendőrök, hosszú út állt még előttem.

Budapesten gyorsan áthaladtunk, induláskor a vezető bekapcsolta nekem is a fűtést, és már kezdett meleg lenni a rabszállítóban, de a vezető gondolt rám és nálam is lejjebb vette a fűtést. A rendőrök teljesen korrekt módon bánnak velem a szállítás során. Nem kételkedem benne hogy a bíróság előzetes letartóztatásba fog helyezni, biztos voltam a bebörtönzésemben. Elfogultságot jelentettem a Balassagyarmati Járásbíróságon az ellenem folytatott ügyben. Az elfogultságot nem vizsgálták, helyette viszont  rámrontott a rendőrség az otthonomban, megbilincseltek és letartózttak. Tudtam hogy jönni fognak. Hónapok óta már nincs olyan hét hogy a rendőrség ne jelenjen meg hajnalban a házam előtt. Az autó fényszórójával az ablakomat világítják, bömböltetik a szirénát, és közben a hangszórón kiabálnak hogy jöjjek elő a házból. Aztán elmennek. Pár nap és újra jönnek. Napközben rám se hederit a rendőrség amikor elmegy mellettem a rendőrautó, miközben Felcsút környékén kerékpározom. Tudom miről szól ez az egész. Nyomás alá akarnak helyezni, pszichésen akarnak kikészíteni. Balázs Sándor alezredest nemrég Orbán Viktor személyesen ültette a bicskei rendőrkapitányi székbe, és Balázs Sándornak bizonyítania kell Felcsút környékén. Ezért van a házam előtt a hajnali rendőrségi cirkusz.
…Aztán amikor már szinte egész nap a rendőrautó fel alá cirkált az utcában, akkor már tudtam hogy nem sokára jönni fognak értem. Összepakoltam a holmimat egy hátizsákba, hogy útra kész legyek. Másnap már jött is a rendőrség a szomszéd kerítésén át hogy letartóztasson. Amikor megbilincselve bevittek a lakásba az igazolványomért, mondtam a rendőröknek hogy az ajtó mellett lévő hátizsákot el szeretném vinni, váltás ruha van benne a letartóztatásom idejére.

- Nem kell az magának! - Förmedt rám a rendőr, és a hátizsák a váltás ruhával ott maradt... Persze, így arról sem kell jegyzőkönyvet írni a rendőröknek. Mondjuk  erre a hozzáállasra lehetett számítani a Felcsút környéki rendőrségtől.

Már rég elhagytuk pestet, és néztem ki a rabszállító hátsó ablakán és közben azon gondolkoztam hogy miért nincs bennem félelem. Hosszú évek állnak már mögöttem azóta amikor úgy döntöttem hogy nem vagyok hajlandó többé félni. Ebben az országban tudatossan a félelmet terjesztik,  hogy örökké félni kell ettől vagy attól, mert sokan jól élnek abból ha az emberek félelemben élnek. A Felcsút környéki rendőrök is a félelemkeltésel próbálkoztak. A fogdás rendőrök Székesfehérváron már egészen normális arcok voltak. Persze a fogdán rögtön levették hogy valami nincs rendben körülöttem, mert rögtön azt kérdezték hogy miért vagyok ott. Mondtam hogy a Fidesz ellenem folytatott ügyben a bírónőt büdös ribancnak tituláltam az egyik nyilvánosságra hozott bíróságnak küldött beadványomban mert nem volt hajlandó a jogszabályok szerint intézni az ügyet. Nem mondtak erre semmi csak bólintottak, jelezvén hogy értik a problémát. Sok koncepciós ügyről hallhattak már itt a székesfehérvári rendőrségi fogdán. Kérdezték voltam-e már börtönben. Mondtam hogy még nem. Azt mondták hogy úgy képzeljem el az egészet mint egy úttörőtábort, a végén lehet hogy még élvezni is fogom az egészet. A fogdás rendőr szerint nem lesz gond mert fegyelmezett szívós alkat vagyok - látja rajtam, állítja neki van szeme az ilyesmihez.

Ahogy közeledünk Balassagyarmathoz, azon gondolkodom hogy vajon milyen emberekkel  leszek együtt a börtönben. Nógrádban sok cigány ember él, és úgy mondják hogy a sitten is sok a cigány. Amikor az ellenem folytatott ügyet Székesfehérvárról a Balassagyarmati Járásbíróságra tették át, akkor már tudtam hogy a cél az hogy börtönbe juttassanak. Fejér megyében már szinte nincs olyan hatóság amely ne lenne sáros az ügyeimben, így nyilván az a taktika hogy valahol jó mesze elszigeteljenek a börtön falai mögött, ahol aztán hiába teszek bármit is - ott senki semmilyen módon nem kapcsolódik az ügyeimhez.

Megérkeztünk Balassagyarmatra. Előírás szerint bilincsben vezet a két rendőr a bíróság épületébe. Megengedik hogy a mosdóba menjek, majd a folyosón várakozunk a tárgyalóterem előtt. A bíróság dönti el hogy hogyan tovább - hazaengednek, vagy előzetes letartóztatásba helyeznek. Az egyik rendőr szerint lehet hogy csak a tárgyalásra hoztak ide és utánna haza is mehetek. Becsületsértés miatt nem szoktak előzetes letartóztatásba tenni senkit. Mondom erre hogy nem valószínű hogy azért tartóztattak le és hoztak el kétszáz kilométerre, hogy azt közöljék hogy menjek haza.

Egy ősz szakállú öregúr jelenik meg a folyosón, odajön hozzám, és azt kérdezi - milyen balhéd van? Válaszolnék, de a két rendőr azonnal beindul, rögtön rászólnak az öregúrra hogy velem nem lehet beszélni, mert le vagyok tartóztatva! Ott van rajtam a bilincs mutatják neki. Az öregúr erre csak legyint, mondja hogy  ő a kirendelt védőügyvédem közben már mutatja is a rendőröknek az igazolványát. Így már persze beszélhetünk. Milyen balhéd van? - kérdezi ismét. Becsületsértés miatt folyik ellenem az eljárás - felelem - korábban elfogultságot jelentettem a bíróság ellen, az elfogultságot nem vizsgálták ki, és most azért vagyok letartoztatva mert nem jelentem meg a tárgyaláson, holott az elfogultságot jelentő beadványom miatt az ügy intézésének most is szünetelnie kellene. Az öregúr legyint, jól van semmi gond, mindjárt jön a bíró, aztán mehetek haza, nem lesz ebből semmi. Mondom hogy ennyire azért nem egyszerű az ügy, engem Felcsút mellől hoztak ide. Kérdem tőle hogy tudja-e hogy  mi folyik Felcsút körül. Azt mondja tudja. Folytatom tehát és mondom hogy az ügyem arról szól hogy a Fidesz pert indított ellenem rágalmazás miatt, mert Felcsút környékén kiplakátoltam hogy "Vigyázat! Veszélyben vagyunk! A Fideszesek lopnak!" - és mivel az ügyet intéző bírónő nem volt hajlandó a jogszabályok szerint intézni a pert, így a  bírónőt büdös ribancnak tituláltam az egyik bíróságnak is megküldött beadványomban. Emiatt a bírónő egy másik eljárást indított ellenem becsületsértés miatt, azt amiben most éppen le vagyok tartóztatva. Az öregúr legyintett. Ez nem ügy, a tárgyaláson tisztázódik minden és szabadlábra helyez a bíróság. Formaság az egész. Nem hinném hogy így lesz, kötekedtem életem első kirendelt védőügyvédével. A Fideszesek lopnak című alapügy egy Farkas Tibor nevű bírósági végrehajtó százmilliós nagyságrendű néprabláshoz kapcsolódik Felcsút környékén, és mindez mögött Dr. Soós Gyula a Fejér Megyei Bíróság Elnöke áll a háttérben, aki a Farkas Tibor végrehajtó barátja. Erre az öregúr ingerülten felhorkan - ebben a szakmában öregedtem meg, nekem akarod elmondani hogy hogyan mennek a dolgok a bíróságon?! - Mondom hogy a te ügyed nem ügy! Becsületsértés miatt nem fognak előzetesbe tenni!

A rendőrök érdeklődve hallgatták ezt a beszélgetést, közben megjött a bíró és bevezettek a tárgyalóterembe. Dr. Szarka Attila bíró ismertette az ügyet. A vádlott nem jelent meg a bíróság idézésének megfelelően a kitűzőtt tárgyaláson, ezért a bíróság elrendelte a vádlottat állítsa elő a rendőrség. A bíró kéri a rendőröktől a személyi igazolványom, ám a rendőr a pecséttel lezárt zsákból amiben a letartóztatáskor nálam lévő dolgokat hozta, egy másik névre szóló személyi igazolványt vesz elő. A rendőrségi fogdán elcserélték a zsákot, és tévedésből egy másik ember holmiját hozták Balassagyarmatra. A bírót nem hatja meg a dolog, majd később elküldik a vádlott holmiját, igazolványát, a bíróság előtt kétséget kizáróan Hajnáczki Csaba vádlott áll. A bíró felteszi a szokásos kérdéseit. A foglalkozásom kérdi. Állampolgárjogi aktivista vagyok - felelem - a hatóságok által elkövetett jogszabályt sértő ügyekkel foglalkozom. Akarok-e valamit előadni a bíróság előtt a letartóztatásom ügyében - hangzik a következő kérdés. Elmondom hogy elfogultságot jelentettem a Balassagyarmati Járásbíróság ellenem folytatott ügyében, az elfogultságot nem vizsgálták, arról értesítést nem kaptam, így a jogszabályok értelmében az ügy intézése jelenleg szünetel, és emiatt a bíróság által említett tárgyalás amin nem jelentem meg sem lehetett tartani, valamint a letartóztatásom és a bíróság jelenlegi tárgyalása is jogszabályt sért. A bíró keresgél az aktában az iratok között, majd közli hogy a vádlott elfogultságot jelentő beadványát az X. Y. számú iratban már elutasították, erről a vádlottat is értesítették, tehát a vádlott által imént előadottak nem felelnek meg a valóságnak, és a vádlott letartóztatása is teljesen jogszerűen történt. Mondom erre Szarka Attila bírónak hogy ő egy korábbi elfogultságot jelentő beadványomról beszél, arról valóban kaptam értesítést, azonban azt követően más indokkal újabb elfogultságot jelentettem Nógrád megye összes bírója ellen, ezt senki nem vizsgálta, és értesítést sem küldött. Ezért a letartóztatásom és a jelen bírósági tárgyalás is jogszabályt sért, hiszen a jogszabályok szerint az ügy intézésének jelenleg szünetelnie kell. A bíró azonban ezt már szóra sem méltatja, és közli hogy  a bíróság a jogszabályoknak megfelelően rendelte el a vádlott előállítását, és a bíróság szerint indokolt a vádlott előzetes letartóztatásba helyezése. A védőügyvédem is bekapcsolódik a tárgyalásba, és arról szól hogy a védence állampolgárjogi aktivista aki-e tevékenysége során követte a terhére rótt vétséget, ami nem indokolja az előzetes letartóztatásba helyezését, és azt is tisztázni kellene hogy most mi van a vádlott által említett elfogultság ügyével, hogy most valóban szünetelnie kellene-e az ügy intézésének. Végül a bíróság ismerteti a döntését, amely szerint előzetes letartóztatásba helyez amelynek helyszínéül a balassagyarmati börtönt jelöli ki. A bíróság intézkedése ellen fellebbezéssel élek, és ezzel a bírósági tárgyalás véget ért.

A folyosón így szól hozzám az ügyvéd: - tetszett nekem ahogy a bíróság előtt a bíróval beszéltél, majd bemegyek hozzád a börtönbe, ne aggódj kihozlak onnan! Búcsúzóul ad egy névjegykártyát, és miközben  a rendőrök vittek a balassagyarmati börtönbe azon gondolkodtam hogy milyen szemcsés vagyok hogy egy lelkiismeretes védőügyvéddel hozott össze a sors, és nem leszek magamra utalva a börtönben az ügyem intézésében. Tehát előzetes letartóztatásba kerültem, és a börtönben bekerültem hét cigány származású ember mellé egy szűk cellába.  A börtönben megtudtam hogy a védőügyvédemet Balassagyarmat legjobb ügyvédei között tartják számon, az ősz szakállú öregúr korábban a börtön jogásza is volt, és ő a Balassagyarmati Jobbik Elnöke is. Három napig vártam türelmesen a jobbikos védőügyvédemre akinek nagyon tetszett a bíróság előtti szereplésem, aztán úgy döntöttem hogy nincs mire várni,  papírt  tollat fogtam és hozzáláttam az ügyem intézésének.  Egy - két hét múlva már alakultak a dolgok odabent, akkor már kezdett az ügyembe belekeveredni a börtön felsővezetése, és kezdett a börtönparancsnok számára terhes lenni a különféle problémákkal járó fogvatartásom. A bíróság által kirendelt jobbikos védőügyvédem soha nem keresett fel a börtönben, vele legközelebb a bíróságon találkoztam negyvenhat nap múlva.

Az ügyemben ez idő alatt a bíróságon gyakorlatilag semmi sem történt, kaptam egy iratot arról hogy a bíróság elutasította az előzetes letartóztatásal szembeni fellebbezesemet, és az előzetes letartóztatásom a bíróság ügydöntő határozatáig - tehát jelenleg határozatlan ideig - szól. Tárgyalást nem is tűzőtt ki az ügyemben Szarka Attila bíró, úgy tűnik nem sürgős neki az ügyem  tárgyalása, hiszen a jogszabályok szerint akár három évig is lehetek előzetesben, és várhatom a sitten hogy ugyan már mikor tűzik ki a tárgyalást. Nyilván aki eldöntte hogy börtönbe juttat annak nem sürgős a tárgyalás az ügyemben. Ugyan még az előző elfogultságot jelentő kizárási kérelmemet sem bírálta el a bíróság amit még otthonról küldtem, ám a mozgalmas börtönéletem megkívánta hogy újabb iratban jelentsek elfogultságot Nógrád megye valamennyi bírója ellen, és kérjem az ügyekből való kizárásukat. Mivel már közeledett a bíróságokon szokásos nyári ítélkezési szünet ideje, így nagyon valószínűnek látszott  hogy a kizárási kérelmemet addig már  nem fogják már elbírálni, így szeptember előtt már nem lehet tárgyalást tartani az ügyemben.

Persze a Felcsút környékén szerzett tapasztalataim alapján csak az a biztos hogy a magyar igazságszolgáltatás intézményeiben az a szabály hogy nem kell betartani semmilyen szabályt, így ennek megfelelően az  egyik reggel nyílt a cella ajtó, és a börtönőr a nevemen szólított - Hajnáczki! Jöjjön! Tárgyalásra megy! A folyosón a börtön biztonsági tisztje várt: - magát lehet hogy ma szabadlábra helyezik! - mondta és kedélyesen mosolygott. Nem hinném feleltem, nem azért hoztak ide hogy ilyen hamar elengedjenek, különben meg elfogultság miatt az ügyem intézése per pillanat szünetel, így csak annyi a biztos hogy most egy érdekes tárgyalás lesz... Az egész börtön biztonságáért felelős bv-s tiszt azonban ettől szemlátomást nem vesztette el a derűs kedvét, és arról érdeklődött hogy mit gondolok hány ember fog várni a bíróságon, mert egy börtönőr kíséretében gyalog fogok menni az utca túloldalán lévő bírósági épületbe. Erre a kérdésre egészen pontos választ tudtam adni, így közöltem hogy egészen biztos hogy nem fog várni se ember, se TV stáb, senki nem fog várni a bíróságon, mehetünk bátran.

Nem értettem a bv-s biztonsági tiszt derűjét, egyrészt az biztos volt hogy nem véletlenül várt ott a cellám előtt, másrészt nem tapasztaltam hogy bárki gúnyolódni akart volna velem a börtönben. A börtön felsővezetésével különféle problémák miatt meg nem ilyen derűs a hangulat az ottlétem miatt. Azt hogy mennyien várnak a tárgyaláson azt a börtönben is nyilván sejtik, hiszen tudják hogy állampolgárjogi aktivistaként működöm, és elég közismert hogy arról  hogy állampolgári jog annyi jut eszébe az embereknek ebben az országban hogy egy jót röhögjenek azon aki ilyesmivel foglalkozik. Az emberek a saját állampolgári jogaikról annyit tudnak hogy az biztosan valami ronda betegség lehet, és aki ilyesmit emleget azt jobb nagy ívben elkerülni. Különben a büntetés végrehajtás intézményeinek meglehetősen jók az értesüléseik, így az ilyen egyszerű kérdésekre is tudják a választ. A börtönőr közben rámtette a bilincset és elindultunk a bírósági tárgyalásra amit az ügy elfogultság miatti szüneteltetése közben tartanak...

A bíróság folyosóján már ott állt komoly arccal a negyvenhat napja nem látott védőügyvédem, akinek annyira tetszett a bíróság előtt való kiállásom hogy rögtön megígérte hogy felkeres a börtönben. Az öregúr mit sem változott amióta utoljára ugyanitt láttam, ugyanaz az ősz szakáll, ugyanaz az aktatáska. A tárgyalóterem előtt pár lépéssel odébb egy csinos nő várakozik és szúrós szemmel méreget. Persze bilincsel a kezemen miközben egy smasszer szíjon vezet nem vagyok egy női ideál. Nyilván a folyosón várakozó nő is valami veszélyes bűnözőt lát bennem, a nőből szinte sugárzik az előítélet. A kirendelt védőügyvédemhez fordulok, és azt kérdezem tőle hogy látta-e a  bírósági aktámat. Az öregúr ingerülten felel - mit nézzek azon, nincs abban semmi! Mit mondjak, nem ilyennek képzeltem az ideális védőügyvédet az ellenem folytatott  büntetőügyben.. Mondom az öregnek hogy tegnap újabb incidens történt a börtönben, a reggeli séta során az egyik elítélt megfenyegetett, és emiatt újabb eljárást kezdeményeztem a börtönparancsnoknál. Erre a rég látott jobbikos védőügyvédem dühbe gurult, és közölte hogy ne foglalkozzak azzal ami a börtönben van, mert az nem tartozik ide! Nem akarom izgatni a védőügyvédemet, hiszen már nem fiatal ember nyilván nem a tesz jót neki az idegesség, ezért nyugisabb témával próbálkozom. Azt kérdem tőle hogy tudja-e hogy a börtönből újabb kizárási kérelmet nyújtottam be elfogultság miatt az ügyben. Azt feleli hogy tudja. Mondom neki hogy a helyzet az hogy ő ellene mint kirendelt védőügyvéd ellen is elfogultságot jelentettem és kértem a kizárását az ügyemből... Erre az ügyvéd úr ezt mondja: -  mond meg ha valami bajod van velem mert akkor elmegyek... Ezt viszont már nem tudtuk megbeszélni mert kinyitották a tárgyalóterem ajtaját, és a börtönőr a rabszíjon bevezetett a terembe. A bírói székben már ott ült Dr. Szarka Attila bíró, az egyik oldalon helyet foglalt az ősz szakállú védőügyvédem, vele szemben pedig a vádat az ügyészség részéről a folyosón várakozó csinos hölgy képviselte, aki nem volt más mint Dr. Nagy Andrea ügyész, a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője. Így végül a szúrós tekintetü csinos nővel egészen meg voltam elégedve, mert ha már Keresztes Imre, a Központi Nyomozó Főügyészség vezetője személyesen emelt vádat ellenem, akkor úgy dukáll hogy nem a takarítónőt küldi ide a tárgyalásomra az ügyészségről. A Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője egészen jól illik egy koncepciós alapon intézett politikai színezetű ügybe. A bíró, az ügyész, a védőügyvéd is komoly arcal ül a helyén, rajtuk nem látszik az a derű ami a börtön biztonsági tisztjén. Így van ez rendjén, egy bírósági tárgyaláson vagyunk ahol a törvények szellemének kell uralkodni, nem pedig a derűnek.

A tárgyalás a szokásos bírósági formula szerint a szokásos kérdésekkel kezdődik. Rögtön az elején szólok és előadom a bíróság előtt hogy elfogultságot jelentettem Nógrád megye összes bírája ellen és kértem az ügyemből való kizárásukat, azonban az elfogultságot jelentő beadványom nem lett elbírálva, így az ügy intézése a jogszabályok szerint jelenleg szünetel, tehát a mai tárgyalást sem lehet megtartani a jogszabályok szerint. Elmondtam hogy állampolgárként jogom van ahhoz hogy az ügyemet a magyar és a nemzetközi jogszabályok betartásával intézzék, és most éppen nem így történik, és kérem az ügyem jogszabályi előírásoknak megfelelő intézését. Szarka Attila bíró erre azt válaszolta hogy a vádlott már több esetben nyújtott be elfogultságot jelentő indított indítványt -  alaptalanul, ezért szerinte a vádlott újabb elfogultságot jelentő beadványával nem kell foglalkozni...

Mondjuk túlságosan nagy meglepetést nem okoztak a bíró szavai. Szarka Attilát a cigányok a börtönben csak "vérbírónak" hivják, és nagyon gyűlölik. Még a letartóztatásom előtt alapos volt a gyanúm hogy az ügyemet fideszes bíró bíró fogja intézni, ám mostanra már biztos vagyok abban hogy Szarka Attila bíró a fideszes hatalom embere. Azért nem hagyom annyiban és mondom a nehézfelfogású bírónak hogy mindez nem így működik a jogszabályok szerint. Az elfogultságot jelentő beadványt a felettes szervnek kell vizsgálnia, és annak eredményéről írásban kell értesítést küldeni, az ügy intézése csak ezt követően folytatódhat. Szarka Attila bíró erre azt mondja hogy az elfogultságot jelentő beadványommal nem foglalkozik, és a tárgyalás folytatódik. Mondom tehát tovább a dolgot, és ismertetem hogy a bíróság által kirendelt védőügyvédem ellen is elfogultságot jelentettem és kértem az ügyemből a kizárását. Ez a beadványom sem került elbírálásra, tehát annak intézése most is folyamatban van, így a jogszabályok szerint a jelen lévő védőügyvéd nem láthatja el a védelmemet a tárgyaláson. Erre Szarka Attila bíró közli hogy ő régóta ismeri az ügyvéd urat, ő megbízható embernek tartja ezért nem tartja indokoltnak a kizárását az ügyből. Mondom hogy ez sem így működik a jogszabályok szerint, mert a kirendelt védő elfogultsági ügyét is írásban kell intézni. Erre a bíró külsejű öntörvényű jogsértő gépezet közli hogy semmilyen elfogultsággal nem hajlandó foglalkozni, és a tárgyalás folytatódik...

Elég nehéz a törvényekre hivatkozva érvelni egy olyan helyen ahol a törvények szellemének semmilyen tekintélye nincs. A helyzet világos, valamelyik néprabló fideszes félisten úgy döntött hogy itt ma ha törik ha szakad, de tárgyalás az mindenképpen lesz, és Szarka Attila bíró ezt a felsőbb utasítást mindenáron végre is fogja hajtani. Szarka Attila már bele is fog a mondókájába, és  hosszasan taglalja a vádlott bűnét, és mindenki komoly arckifejezéssel hallgatja amint a bíró ismerteti hogy Hajnáczki Csaba a Fideszes cigány a templom egere meg a MÁSÉ című bírósági beadványának 5. oldalának 2. bekezdésében Schubertné dr. Szekeres Mónika bírónőről ezt írta: ,,az a büdös ribanc inkább még a fideszes bűncselekmények eltusolására törekszik" és  a vádlott ezt az iratot az interneten nyilvánossan is közzé tette, ahol az ma is olvasható. Szarka Attila bíró elmondja hogy a vádlott azért követte el a tettét mert Szekeres Mónika bírónő a vádlott ellen folytatott bírósági ügyben nem terjesztette fel elbírálásra a vádlott elfogultságot jelentő kizárási kérelmét, és újabb tárgyalást tűzött ki. Nagy Andrea ügyész és a jobbikos védőügyvédem komoran hallgatják mindezt, nyilván maguk előtt látják a pillanatot amikor az ártatlan védtelen áldozat -Schuberné dr. Szekeres Mónika bírónő - áldozatul esik a vádlott törvényt sértő gonosz tettének.

Aztán enyém a lehetőség a szólásra, így elmondom hogy a terhemre rótt cselekményt azért követtem el, mert a Vigyázat! Veszélyben vagyunk! A Fideszesek lopnak! Plakátjaim miatt a Fidesz által ellenem folytatott ügyben Szekeres Mónika bírónő nem volt hajlandó a jogszabályok szerint intézni az ügyet, az ügy szüneteltetése közben tárgyalást tűzött ki, és meg sem várta hogy elmegyek-e a tárgyalásra, a tárgyalás napján hajnalban fegyveres rendőrök átmásztak a kerítésemen, így emiatt fenyegetve éreztem magam és ezért nem is mentem el a tárgyalásra. Mivel a Szekeres Mónika bírónővel szemben már eredménytelenül kimerítettem a jogszabályok által biztosított lehetőségeket a különböző hatóságoknál, így kényszerültem arra hogy a Szekeres Mónika bírónő jogait némiképp csorbítva próbáljam megakadályozni a további jogszabályt sértő ügyintézést az ellenem folytatott bírósági ügyben. Hátha valami újat tudok mondani a jelenlevők számára, ezért azt is elmondom hogy egy bírónak kötelessége a társadalom érdekeit figyelembe véve a jogszabályi előírások szerint cselekedni. Szekeres Mónika bírónő viszont folytatólagosan nem ezt tette. A bíróságnak és minden hatóságnak a jogszabályok szerint kötelessége a tudomására jutott jogszabálysértések miatt intézkedni. A mostani eljárás során a hatóságnak több esetben is tudomására jutott hogy Szekeres Mónika bírónő ellenem súlyossan megsértette a jogszabályokat, hiszen az ügy iratanyagában ez bizonyíthatóan,  tényszerűen megtalálható. Ezért a jogszabályok szerint a bíróságnak és a Központi Nyomozó Főügyészségnek is kötelessége a Szekeres Mónika bírónő ellen is az eljárást lefolytatni. Ezek a szavaim semmilyen reakciót nem váltottak ki a tárgyalóteremben lévőktől, mindenki ugyanolyan komor képpel bámult mint korábban. Az volt az érzésem hogy egyedül talán a rabszíjamat tartó börtönőrt érdekli az amit itt mondok, a többieknek ahogy az egyik fülén be megy, a másik fülén meg már megy is ki amit itt elhangzik.

Ezután dr. Nagy Andrea a Központi Nyomozó Főügyészség ügyésze következik  a színpadon. Ő fontos szereplő az ügyben hiszen az igazságszolgáltatás hierarchiájában az ügyészség különleges szerepet tölt be. Egyrészt az ügyészség képviseli a vádat a bűnügyekben, másrészt a törvényi felügyeletet is az ügyészség látja el az ügyek során. Ezen a tárgyaláson a Központi Nyomozó Főügyészség szóvivője van jelen az ügyészség részéről, ő képviseli a vádat, és ő látja el a törvényességi felügyeletet is az ügyben. Ám annak ellenére hogy már a tárgyalás elején kiderült hogy a mai bírósági tárgyalás megtartása törvénybe ütközik, Nagy Andrea ügyész egyáltalán nem zökken ki a nyugalmából. Nem gyakorolja a törvény által rá ruházott hatalmát és kötelességét, nem szakítja meg a tárgyalást, és nem tesz semmit annak érdekében hogy az ellenem folytatott bírósági ügy a jogszabályi előírásoknak megfelelően folytatódjon. A csinos ügyésznő a vádbeszédében kizárólag azzal foglalkozik hogy az ügyészség fenntartja a vádat a vádlott ellen, aki beismerte a tettét ami a jogszabályokba ütközik, és a vád kéri Hajnáczki Csaba megbüntetését, mert az nem lehetett kényszerítő körülmény hogy a Szekeres Mónika bírónő nem terjesztette fel a vádlott kizárási kérelmét a felettes hatósághoz. Az ügyésznő arról már egy szót sem ejt hogy a jelenlegi tárgyalás úgy törvénytelen ahogy van hiszen a vádlott elfogultságot jelentő iratát nem vizsgálták és ezért az ügy intézésének szünetelnie kellene. Ráadásul a tárgyalást vezető bíró nyíltan megmondta hogy esze ágában sincs a törvényeket beltartani az ügyemben, és arról sem szól Nagy Andrea ügyész hogy Szekeres Mónika bírónő alapossan megsértette a törvényt amikor meg sem várta hogy elmegyek-e a tárgyalásra, és a kerítésemen átmászó rendőrökkel verette a házam ajtaját a tárgyalás hajnalán. Mindez csupán azért említésre méltó módon mert a jogszabályok szerint a hatóságoknak - így az ügyésznek is - a tudomására jutott jogszabálysértések miatt intézkedési kötelezettsége van. Persze most,  a tárgyalás idején a második Orbán kormány már három éve van hatalmon, és a törvény betűjéből már annyit sem tartanak be mint korábban, na nem mintha korábban a törvények szelleme annyira lényeges szempont lett volna Magyarországon - de úgy látszik lassan minden paragrafust száműznek az igazságszolgáltatásból. Amint az látszik Nagy Andrea ügyész sem azért van itt hogy  a törvények szellemét képviselje az ügyemben, hanem valakinek a parancsát teljesíti, ami nyilván úgy szól hogy semmi nem számít, egy dolog a lényeg - Hajnáczki Csaba ügyében az ítéletet meg kell hozni!

A bírósági színielőadás következő szereplője az ősz szakállú jobbikos védőügyvéd, aki mindenkinél jobban tudja hogy hogyan mennek a dolgok a bíróságon, és aki annyira megbízható a bíróság szerint, hogy le sem lehet váltani. Természetesen a védőügyvédem a pártomat fogja, azzal érvel a bíróság előtt hogy ez egy speciális ügy, amelyben a vádlott egy olyan ember aki a jogait keresi mint állampolgárjogi aktivista,  és azért követte el a cselekményt mert jogsértőnek tartotta hogy a bírónő nem terjesztette fel a kizárási kérelmét elbírálásra. Mivel a vádlott egyébként elismerte a tettét, ezért a kirendelt védőügyvéd azt kéri a bíróságtól hogy a védencére ne szabjanak ki büntetést...

Az utolsó szó jogán még lehetőséget kapok a szereplésre, így elmondom hogy itt ugyan mindenki egyöntetűen arról beszél hogy azért követtem el a cselekményt mert Szekeres Mónika bírónő nem terjesztette fel a kizárási kérelmét elbírálásra. Azonban itt is és korábban is több esetben előadtam az ügyben hogy azért kerül a bírónő becsületét sértő rész a beadványba, mert a bírónő meg sem várta  hogy elmenjek a tárgyalásra, a rendőrség fegyveresen erőszakos módon behatolt az ingatlanom területére, és hiába fordultam ezért a jogszabályt sértő hatósági tett miatt a hatóságokhoz. Ugyan beszélhetnék még sok mindenről az ügyem kapcsán, a mostani tárgyalás megtartásának jogsértő voltáról, a jogszabályok betartásának fontosságáról, a társadalom érdekeiről, a bíróság - ügyészség kötelességeiről, vagy épp arról hogy Schubertné dr. Szekeres Mónika milyen politika körök érdekében sérti a jogszabályokat nap mint nap Felcsút környékén, ám a érezni lehet a teremben uralkodó légkörön, hogy felesleges hosszasan érvelnem itt bármiről. Itt bármit is mondok az már senkit nem érdekel, és semmin nem változtat. Az ítélet az ügyemben már rég megvolt a tárgyalás előtt, az nem itt fog megszületni, és azt nem Szarka Attila bíró fogja meghozni. Itt már csak azt fogják kihirdetni amit a háttérben valakik már eldönttek. Volt rá negyvenhat napom arra a börtönben hogy a jo gaim mellett kardoskodjam. Itt már felesleges rongyosra beszélni a számat, itt már minden minden el van döntve, és hamarosan kiderül hogy hogyan álltam helyt mint állampolgárjogi aktivista a saját ügyemben. A bíróság ítélete tulajdonképpen a börtönben mögöttem álló negyvenhat nap tevékenységéről fog ítéletet mondani. Kár tehát itt minden további szóért, lássuk a medvét!

A bíróság az ítélethozatalra visszavonul, és a börtönőr kivezet a tárgyalóteremből. Közben az jár az eszembe, hogy az imént látott színdarab nem egy nagy durranás, de rendezés kitűnő, és jól játszották a színészek is a szerepüket ezen az előadáson. A  díszlet is pompás, tényleg olyan mint egy bírósági tárgyalóterem, ám az az előadott komédia tökéletesen azt az érzést kelti hogy csak egy színházi előadáson voltunk az imént nem pedig bírósági tárgyaláson ...Lehet hogy csak a börtönparancsnok szórakozik velem, és a bíróság helyett a színházba hozatott...  Azonban nem marad t idő az ábrándozásra, mert gyorsan behívnak a tárgyalóterembe ítélethírdetésre. Szarka Attila bíró hosszasan taglalja a vádlott cselekményét ilyen olyan jogi aspektus szempontjából, majd egy hosszas monológba kezd és elmondja hogy a vádlott őt is nyilas - ÁVH-s patkánynak nevezte a börtönből a Balassagyarmati Járásbíróságra küldött beadványában. A vádlott azt írta róla hogy ,,Dr. Szarka Attila a Balassagyarmati Járásbíróság bírója egy nyilas - ÁVH-ás PATKÁNY".  Azonban Szarka Attila bíró szerint neki mint büntetőbírónak el kell ezt viselnie, hogy a vádlott sértő kifejezést tesz a bíróra, és emiatt ő nem is hajlandó ellenem eljárást kezdeményezni a Központi Nyomozó Főügyészségen. Aztán Szarka Attila bírónak nyilván eszébe jutott hogy az ügy sértettje Schubertné dr. Szekeres Mónika bíró ugyanolyan büntetőbíró mint ő, tehát akkor ezek szerint a Szekeres Mónika bírónőnek is el kellene viselnie a vádlott sértő megjegyzéseit.  Szarka Attila tehát hirtelen azzal zárja az érdekes monológját hogy azt viszont amit a Hajnáczki Csaba vádlott a Szekeres Mónika bírónővel szemben tett, azt már nem szabad elviselni... Apróbb hiba az előadás során, a fideszes bíró rövid időre kiesett a szerepéből. Annyi baj legyen, ettől még az előadás nem fog megbukni a magyar igazságszolgáltatás politikai korrupciótól bűzlő színpadán.

A várakozásoknak megfelelően a bíróság Hajnáczki Csaba vádlottat bünősnek találta, és kihirdeti az ítéletet. A bíróság a vádlottat  pénzbüntetésre ítéli. A bíróság a vádlott által a börtönben előzetes letartóztatásba töltött időt beszámitani rendeli, így a bíróság a büntetést teljes egészében megfizetettnek tekinti. Micsoda szerencse hogy a kiszabott pénzbüntetés pontosan annyi mint az előzetes letartóztatásban töltött időm pénzbeli értéke! Mert ha mondjuk több lenne a büntetés akkor mehetnék vissza a sittre leülni a hiányzó összeget. Ám a jelek szerint ezt nem akarják. Szarka Attila bíró utasítja a börtönőrt hogy azonnal vegye le rólam a bilincset, hiszen a vádlott már ki is fizette a pénzbüntetést, ezért már szabadlábon vehet részt a tárgyalás hátralevő részében. A börtönőr készségesen azonnal leveszi rólam a bilincset. A tárgyalóteremben most is ugyanolyan komoran néz mindenki mint a tárgyalás elején. Az ösztöneim azt súgják hogy a teremben egyedül csak a mellettem lévő börtönőr örül a szabadulásomnak. Ahogy ott állok  bilincsek nélkül szabadon a bíróság előtt, hirtelen nem tudom hogy most nevetni vagy inkább sírni kellene ezen a komédián. A bíró közli hogy már természetesen szabad vagyok, a börtönbe csak annyi időre kell visszamennem amíg a szabadulásommal kapcsolatos iratokat kiállitják. A fellebbezésel kapcsolatban három nap gondolkodási időt kérek, és ezzel a tárgyalás véget ért.

A börtönőr már elindult visszafelé, a folyosón odajön hozzám a kirendelt védőügyvédem és azt tanácsolja hogy fogadjam el az ítéletet és ne fellebbezek. Mindenki elment, ketten vagyunk a folyosón négyszemközt. Mit szól az ügyvéd úr ehhez a tárgyaláshoz? Teszem fel az aktuális kérdést. Az öregúr erre azt mondja hogy neki már műtötték a gerincét, és mostanában kezd kiújulni a gerincsérve és ezért nem nyilatkozik... Ezzel sarkon fordul és indul kifelé. A szabadulásom alkalmára tekintettel nem kötözködöm, gyorsan megköszönöm a közreműködését, búcsúzóul jobbulást kívánok neki, és a börtönőr után sietek hogy visszamenjek a börtönbe leszámolni. Néhány szót váltunk a börtönőrrel az élet furcsa dolgairól, amíg visszaérkezünk a börtönbe. A zárkába lépve rögtön nekem esnek a többiek - mi történt a tárgyaláson?! Mondom hogy vége, ki vagyok rúgva a börtönből... Erre kitör az ováció!  Az mindig ünnep ott bent, ha valaki szabdul. Ilyenkor mindenki átéli egy kis időre azt az érzést, amit akkor érez valaki amikor kiengedik a börtönből. A cigányok megadják a módját hogy kifejezzék az örömüket. Mindenki boldog arról faggatnak hogy mi történt a tárgyaláson. Mondom hogy volt, előre megrendezett színház volt az egész. Dél körül jár az idő, mindjárt hozzák az ebédet. Most már nem sürgős, megebédelek mielőtt elmegyek. Kivágodik a zárka ajtó, a smasszer jött értem. - Hajnáczki! Elkészült? Mondom hogy nem sietek, megvárom megvárom az ebédet, és majd ebéd után megyek... Magának már itt nincs ebéd! Hozza a holmiját és viszem leszámolni! Most, azonnal! Nincs mit tenni mennem kell. Fogom az irataimat, más holmim nincs, csak a ruha ruha ami rajtam van, amiben behoztak a börtönbe. A többiek már villámgyorsan  összetekerik szivacsmatracot, egy pokrócba egy batyuba a többi holmit amit le kell adnom a raktárban. Gyorsan elbúcsúzom a rabtársaimtól, válamon az összekötött batyuval, hónom alatt a matraccal, kezemben a lavórral elindulok a börtönőrrel a raktárba. Az irodán kicsit várni kell amíg a papírokat kitöltik, átveszem a személyi igazolványom, meg azt a néhány dolgot ami nálam volt amikor letartóztattak. Kiutalnak annyi pénzt amennyi a hazautazáshoz kell - és negyvenhat nap után elhagyom a Balassagyarmati börtönt. A börtön személyzete érezhető megkönnyebbüléssel fogadja a szabadulásomnat. Mondjuk volt bajuk velem éppen elég, sűrűn hivatkoztam az állampolgári jogaimra, és ugye a börtönben Magyarországon ehhez nincsenek hozzászokva.

A Budapest felé tartó buszon ülök, és már egyre messzebb járok Szarka Attila bírótól, akit gyűlölnek a cigányok a börtönben, egyre messzebb vagyok a jobbos védőügyvédemtől, aki valamilyen rejtélyes okból elfelejtette megemlíteni a védőbeszédében hogy a tárgyalás jogszabályt sértő módon zajlik a védence ellen, és egyre messzebb járok már a börtöntől, ahol elég gyorsan ismert fogvatartott lettem a börtön személyzete számára. Bámulom a tájat és közben arra gondolok hogy hányan lesznek Felcsút környékén akik nem lesznek boldogok a szabadulásom híre hallatán. Biztos többen mint azok akik a szabadulásom várták a bíróságon Balassagyarmaton. A Felcsút környéki rendőrök például egyáltalán nem fognak örülni a szabadulásomnak. A Bicskei bíróságon sem fognak cigánykereket vetni örömükben, nem fog örülni a Farkas Tibor végrehajtó, és a fideszes szomszéd sem lesz boldog ha meglát, aki segíte a rendőrőket a letartóztatásom során. A hatóságok öntelt jogi analfabétái, és a politika ostoba talpnyalói számára ez a kifejezés hogy állampolgári jog nevetséges és gyűlöletes dolog is egyszerre. Ezt a fogalmat nem igen érti a civil társadalom, ezt a fogalmat nem tiszteli a politikus, a rendőr, az ügyész, a bíró, és a börtönőr sem Magyarországon. Már elhagyja Budapestet az autóbusz és nemsokára visszaérkezem Felcsút környékére, és folytathatom a reménytelen hivatásom, felhívni a figyelmet az állampolgári jogok fontosságára. Állampolgárjogi aktivistának lenni egy olyan országban ahol az állampolgári jogra meglehetősen kevés igény van a társadalomban nem egy hálás dolog. Már közel jár az autóbusz ahhoz a környékhez ahol Orbán Viktor két kézzel számolatlanul szórja a társadalom pénzét értelmetlen dolgokra. Megérkeztünk, készülődöm a leszálláshoz, hogy az állampolgári jogokat emlegetve tovább folytassam a reménytelen küldésem. Az állampolgári jogokért küzdeni Felcsút környékén.


/Hajnáczki Csaba/

További oldalak

Címkék >

További lehetőségek