Bontják már a felcsúti stadiont

Bontják már a felcsúti stadiont,
de ki lesz az úr a magyar ugaron?
A nép csendben vár, kevés aki érti,
a rendszer az ki végzetét már érzi.

Bontják már a felcsúti stadiont,
az akol mélyén riadtság ül az arcokon.
Bár tart még a lakoma, hol Lőrinc még király,
de az agysejtek mélyén, már hallatszik a csákányolás.

Bontják már a felcsúti stadiont,
de milyen virág nő majd a romokon?
A nép lelke a hatalom fogja,
a gondolat szabadsága kevesek reszortja.

Bontják már a felcsúti stadiont,
mégsem leszünk futball-nagyhatalom?
Jobb jelenre vágyva, pedig a jövőnek van ára,
ez a hatalomátmentő lidércek országa!

Bontják már a felcsúti stadiont,
megint a régi lesz az új hatalom?
Bástya elvtárs úr lett, majd hívő, most még futballista...
A köpönyegforgatót temessük a múltba!

Bontják már a felcsúti stadiont,
új ország kell inkább, nem a régi hatalom!
Új ország - új rendszer! Ez legyen a jelszó!
Tisztességet kérünk, nem hatalmi béklyót.

Bontják már a felcsúti stadiont,
a haza trónusán tisztesség ragyogjon.
Legyen remény élni, e hazáért égni,
nem pedig a politika posványában félni!

Bontják már a felcsúti stadiont,
és a tisztesség lesz az új uralom - ha akarom...
És akarom! Mert az lesz a sajátom,
hol az értelem bölcsőjét találom.

Bontják már a felcsúti stadiont!
A csákány vasa már ott a tizenhatoson!
Értelem - tisztesség, a zászlómra van írva,
és lesz jövőm, lesz országom - és lesz édes hazám újra.

/HCs/