Andersen meséi vagy inkább a magyarok istene Felcsút környékén?

Kép
Az élet zajlik, a politika malmai tovább őrölnek, Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatal is van már. A Tisza kormányban jól tudják, egy ilyen hivatalt vezetni nem egy élet biztosítás. Aki a politikai maffia milliárdjait akarja piszkálni, az erős védelemre szorul. Ezt a hivatalt Unger Anna vezeti, így ő huszonnégy órás rendőri védelmet kap. Ez így látszólag teljesen rendben, az ilyen a dolgok így vannak másutt is a világban. A dolgok ott kezdenek érdekessé válni, ha mindehhez azt is hozzávesszük, hogy Unger Anna Bicskei születésű, és Felcsút elővárosában azaz Bicskén is él. Azt ugyan közölték, hogy Unger Anna huszonnégy órás rendőri védelmet kap de azt nem, hogy melyik rendőrség fogja ezt végezni. Ugyanis lakóhely szerint Unger Anna a bicskei rendőrséghez tartozik. Ha a bicskei rendőröknek bármi közük van Unger Anna védelméhez, akkor az már régen rossz, sőt mi több, az már kész életveszély. Ez most nem holmi hatásvadász frázis pufogtatás. A bicskei rendőrség A-tól Z-...

Kié lett az elhurcolt zsidók aranya Felcsút környékén?

Magyarországon 1944 májusában megkezdődött a vidéken élő zsidók deportálása. A hatóságok rövid idő alatt több százezer zsidó embert kényszerítettek a gettókba.
Így történt mindez Felcsút környékén is, és a zsidók értékeiket hátrahagyva indultak a halálba.

Az elhurcolt emberek a lelkük mélyén csak valami csodában bízhattak, de mégis voltak olyanok akik a visszatérést remélve, a családjuk értékeit elrejtették és így indultak a végzetes útra. Ki kútba dobta ékszereit, volt aki a földbe ásta azokat, aztán némán ment a gettóba. Közben dúlt a háború, az elhurcolt zsidó embereket százezerszámra ölték meg a haláltáborokban, és az elrejtett zsidó értékek a rejtekük mélyen vártak a sorsukra. Végül a zsidók szövetségeseikkel megnyerték a háborút, de az elhurcolt zsidók közül már csak kevesen térhettek vissza hazájukba az értékeikért. És Magyarországon elérkezett a hátrahagyott zsidó kincsekre vadászó kincskeresők aranykora...

Kovács szülőfalujában nem éltek zsidók, Bodmérról nem deportáltak senkit, így aztán nem tudni hogy a Kovács miért kezdte el gyűlölni a zsidókat. Talán a nála jóval korosabb bátyja ültette el benne a zsidók gyűlöletének eszméit. Bátyja dörzsölt típus volt, olyan aki látott a pályán. Amikor később a Kovácsékat kulákosították a bátyja volt az aki kitalált a sűrűből. Belépett a pártba meg a munkásőrségbe, így kommunistának álcázva élte világát.
A Kovács megtanulta a leckét, és ha alkalom adódott rá mindig hangoztatta a zsidók iránt érzett gyűlöletét, bár a zsidók iránt érzett ellenszenve nem zavarta abban hogy a gyárban a zsidó főnökei kegyeit keresse - némi anyagi előny érdekében.
Ugyan a kulákosítás lenullázta a Kovács famíliát, de érdekes módon a Kovácsok ettől még jól éltek. Nagyon jól. Még attól is jobban mint az államosítás előtt. Házak lakások, mindig új autók.. A Kovács sofőrként dolgozó párttag munkásőr bátyja sem nyilatkozott a bőség forrásáról, a jólétük titkát senki sem tudta...

Aztán 1990-ben Magyarországra is beköszöntött a szabad világ, és a Kovács számára mindez azt jelentette hogy most már még szabadabban lehet gyűlölni a zsidókat. És tényleg mintha a kapitalista világ mintha a Kovács kedvében akart volna járni, mert elhozta a zsidókat Bodmérra, hogy a Kovács közelről gyűlölhesse őket. Zsidóellenes szövegben pedig nem volt hiány. A zsidók így, a zsidók úgy, a zsidók amúgy - hallatszott különféle jelzők kíséretében a Kovács szájából. Persze ha tehette társakat is keresett a jóízű zsidózáshoz. Eljárt a Bodméri Református Egyház istentiszteleteire, ahol a felcsúti pap boldogan végig bólogatott egy jó kis zsidózást. De furcsa módon amikor egy liberális párt zsidó képviselője a bodméri református templomot bérelte ki, és ott tartotta a pártja választási kampányrendezvényét - a mindig zsidózó Kovács ezt némán tűrte.. Nyilván a Bodméri Református Egyház -egy kis zsidózásra könnyen kapható- gyermek buzizásról meg temetőisírgyalázásról elhíresült gondnoka amnesztiát adott a zsidóknak a választások idejére...

Így amikorra Magyarország elnyerte az EU. tagságot, addigra néhány zsidó kényelmesen belakta magát a zsidógyűlölő Fideszes Kovács Tibor szülőfalujába. Aztán amikor elterjedt a híre hogy az EU.-ban csak pályázni kell és már dől is a pénz zsákszámra, a Bodméron élő zsidók egyesületet alapítottak a falu megmentésére. Persze a Bodmérért Egyesület mellett a folyton zsidózó Kovács sem ment el szó nélkül, és "OTT VAN A PÉNZ! - OTT VAN A PÉNZ!" felkiáltással rohant az egyesület zsidó elnökéhez a tagsági díját befizetni. Aztán a Bodmérért Egyesület rövid pályafutás után úgy merült a feledés homályába hogy a csillaga fel sem ragyogott - így a falut a zsidóknak sem sikerült megmenteni a saját sorsától.
Amin persze nem is lehet csodálkozni, hiszen az egyesület alapító tagjai közt ott volt a gyermek buzizásról meg temetői sírgyalázásról elhíresült - kultúrházban baltával randalírozó Balogh István bodméri református egyházgondnok -sírköves, aztán a felcsúti Fideszes Mészáros Lőrinc körül hernyó módra csúszó-mászó ingatlantolvaj, a Mani Lali néven közismert Czutor Lajos autószerviz tulajdonos, és mindez a zsidózó - ám éppen a zsidókból hasznot remélő Kovács Tiborral karöltve. Így aztán nem csoda hogy eme - haszonleső, volt III/III-as tagságot felvonultató egyesület világmegváltó terveihez az egyesület ultraliberális zsidó elnöke sem tudott pénzt kicsalni az EU.-ból.
..Közben érdeklődők hiányában a Bodméri Református Egyház is lassan beszünteti áldásosnak nemigen nevezhető ténykedését, így a Kovács otthon, a Tv Fideszes hírműsorát nézve szidja a zsidókat. Aztán hogy a szorgalmas zsidózás közben a Kovácsnak sikerül-e a zsidókból éltükben vagy holtukban pénzt csinálni - talán ez is a Kovácsok titka marad Felcsút környékén...

/a szerző állampolgárjogi aktivista/
2013. szeptember 1., 19:50 

További oldalak

Címkék >

További lehetőségek