Brüsszelnek konyec! (EU-s mese)

Kép
  Viktor a rettenthetetlen már majdnem elfoglalta Brüsszel várát, amikor a vár urai fenemód berezeltek. Ijedtükben a brüsszeli górék telefont ragadtak, aztán felhívták Kijevet. Kérve kérték az ukránokat, legyenek szívesek és tekerjek már egyet a Magyarország felé tartó orosz kőolajvezeték csapján. Merthogy Orbán már Brüsszel várát ostromolja, aztán hadd izguljanak egy kicsit Magyarországon is a fideszes brüsszeli háború miatt. Elgondolkoztak az ukránok, hát nem is olyan nagy kívánság ez! Azzal ripsz-ropsz rögvest csavartak egyet a kőolajvezeték csapján. Aztán ettől Viktor a rettenthetetlen, annyira izgalomba jött, hogy most először az EU-val fenyíti meg az ukránokat, aztán gyorsan elfoglalja Brüsszelt, és eltörli föld színéről Kijevvel együtt.   Aki nem hiszi járjon utána, ez lesz a mese vége! Vagy talán mégsem… De vajon mégis mi lesz a mese vége?           a) Viktor a rettenthetetlen lesz Európa ura és parancsolója        b) Előbb feltörlik Viktorral a padlót, azután ki kell nyalnia B

Légy bárki, bármely nemzet fia, béke poraidra

Az élő természet egyik gyönyörű teremtménye az erdő. Ahova gyakorta ellátogatnak az emberek, túrázni, megcsodálni az erdei táj szépségét. Ám miközben a fák között sétál az ember, nem is gondol arra, hogy egy ilyen gyönyörű hely, borzasztó titkok őrzője is, amelyek a múlt homályába vesztek. 

IIlyen őrzőhely a Vértes erdősége, a Dunántúlon. A második világháború során, a Vértesben is szörnyű harcok dúltak, és sok magyar katona lelte a halálát, és a földi maradványaik máig ott vannak Vértes fái között. A Vértes kedvelt kirándulóhely, számos turistaút vezet rajta, és az erdőt járó kiránduló nem is gondol arra, hogy talán egy elfeledett temetkezési hely az, ahol éppen lépked.

Vértes, Kapberekpuszta, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület – 1.hadisír: „Légy bárki, bármely nemzet fia, béke poraidra„ 



Az egyik ilyen hely a Vértesben, Kapberekpuszta, ahol a háborúban elesett magyar katonák hamvait őrzi az erdő. A Had- és Kultúrtörténeti Egyesület tagjai felkutatták a helyet, ahol az erdő őrzi az elesettek hamvait, és emléket állítottak a háborúban elesett magyar katonáknak. A turistaút mellett található hadisírok nem csupán kegyeleti helyek, többek egy egyszerű sírnál.  

  

Vértes, Kapberekpuszta, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, 1.hadisír – turistaút

 
 
  

Ezek a helyek élnek, és megszólítják az arra járó embert – miért kellett meghalni nekik ezen a helyen? Vajon a politika vaksága vagy a katonai vezetők felelőtlensége, esetleg a magyar társadalom saját sorsa iránt való közönye miatt lelték ezek a magyar katonák halálukat a Vértes erdejében? 

  

Vértes, Kapberekpuszta, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, 1.hadisír: Ondrusz Pál huszár, Pintér Sándor őrvezető, Vincze János tizedes




A kérdésre az erdő nem ad választ, az erdő csak csendben őrzi az elesettek emlékét. A választ az utókor nemzedékeinek kell megtalálni, a nemzet vélt vagy valós igazságai útvesztőjében.  A hajdanvolt Kapberekpusztán már nincsenek házak, az út mellett a romjaikat is visszaveszi a természet. Ám Kapberekpuszán az emberek helyett az emlékek élnek, azoké a magyar katonáké, akiket ezen a helyen ért utol az értelmetlen végzet.  

  

  

Vértes, Kapberekpuszta

  

Vértes, Kapberekpuszta, turistaút, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület - információs tábla
1.hadisír: Ondrusz Pál huszár, Pintér Sándor őrvezető, Vincze János tizedes

  

  

A tábla szövege: 

 

„A második világháborúban a lovasság, a huszárság, a legősibb magyar fegyvernem végleg letette a fegyvert. Nem ellenségei. hanem a technika előtt. Utolsó háborújának - az első világháborúétól eltérő - mozgójellege még számos, csapatnemének is megfelelő feladatot szánt, követelt meg tőle. A magyar huszárok a repülők és a harckocsik korában az elődöktől örökölt huszárszellemmel és virtussal pedig még olyan vitéz haditetteket vittek véghez, melyekre feltehetően egyedül csak ők voltak képesek. 


1944 decembertől 1945. március 16-ig a Vértest, így Kapberekpusztát is az 1. huszárhadosztály katonái védték. Az erősen leharcolt, és csak részben feltöltött hadosztály harcolva vonult vissza a Vértesig, ahol azt a feladatot kapta, hogy lassítsa le, tartóztassa fel, kösse le az ellenséges erőket. Ekkor már a helyzet a Velencei tó és a Budapest dél közötti szakaszon, a fővárostól délnyugatra végképp válságosra fordult. 


Budapest ostromán kívül legtovább talán a Vértes lejtőin tartottak a harcok. 1945. március 16-át követően már szinte semmi sem állította meg a Vörös Hadsereget abban, hogy keresztül törjön hazánkon át Bécs felé. Ebből az időszakból ennek ellenére szinte alig maradt fenn írásos dokumentum, amely arra utalna, mekkora áldozatot hoztak azok. akik az ellenséges csapatokat megpróbálták feltartóztatni. Ma csupán néhány település temetőjében, vagy erdőterületén találhatók katonasírok. Az összlétszám viszonylagos ismeretében számuk elenyésző. azaz feltételezhető, hogy többségüket egyszerűen bombatölcsérekben, vagy lövészárkokban hantolták el. 


Ahogy az elesettek, úgy a Vértes településein élő civil lakosság esetében is igaz volt, hogy további sorsukat nemzetiségük határozta meg. Teljesen másként viselkedtek a megszálló orosz csapatok azokon a településeken, ahol szlovák kisebbség élt. és megint másként, ahol többnyire magyar, vagy sváb volt alakosság összetétele. Az ország más részeihez képest ebben a térségben sokkal nagyobb volt a lakossággal szembeni erőszakos cselekmények aránya. Sorsukat az is befolyásolhatta, hogy a megszálló alakulatok mennyi időt töltöttek a térségben. Akadtak hazánkban olyan települések is, amelyeket a harcok csupán néhány napig, vagy szinte nem érintettek. Ezek a falvak, stratégiailag vagy nem voltak fontosak, vagy nagyon hamar átrohant rajtuk a front. A Vértes területén ezzel ellentétben hónapokig tartó, néha hullámzó állóháború alakult ki. Február folyamán, a vértesi arcvonalon is egyfajta állóháború alakult ki. A kölcsönös járőrvállalkozások során rendszerint a huszárok vállalkozásai voltak eredményesebbek. gyakorta foglyokkal és némi zsákmányfegyverekkel tértek vissza. Az 1. huszárhadosztály arcvonalára irányított gyakori szovjet tüzérségi és aknavető tűz a nappali mozgást teljesen megbénította. Az ellenség többnyire éjjel végrehajtott kisebb támadásai és felderítő vállalkozásai pedig állandó őrszolgálatot igényeltek. melyek rendkívüli módon megviselték és kifárasztották a csapatokat.


A német seregtestek térnyerésének a szovjet 2. és 3. Ukrán Front ún. bécsi hadművelete vetett végett. A szovjet főparancsnokság (Sztavka) korábbi tervét megváltoztatva, még a német támadás idején, a főcsapást nem a 2., hanem a 3. Ukrán Front erőivel tervezte megvalósítani. A 6. gárda-harckocsi hadsereget március 16-án éjjel Tolbuhin marsall 3. Ukrán Frontjának rendelte alá, hogy a 27. hadsereg csapataival együttműködve a német páncélos csoportosítást Székesfehérvár és a Balaton közötti térségben semmisítse meg. 


A helyiek elmondása szerint ezen a helyen Kapberekpusztán 1945. február közepén néhány magyar katona húzta meg magát az akkor mindössze néhány házból és gazdasági épületből álló parányi településen. Nem tudni hogyan kerültek ide, talán a háború végét próbálták kivárni. vagy egyszerűen elszakadtak a csapattestüktől. Gántról egy helyi illetőségű kisfiú hordta nekik az élelmet, vízet pedig találtak a helyi forrásnál. Mindössze néhány napig tarthatott csupán ez a Egy napon amikor a kisfiú úton volt az élelemmel. viszonylagos nyugalom. Egy napon amikor a kisfiú úton volt az élelemmel, a szovjet csapatok elfogták az erdőben. Addig vallatták. amíg nem elárulta, hogy magyar katonáknak vitte volna a zsákjában lévő élelmet. 


Az orosz katonák körbevették a települést, tűzharc alakult ki, aminek a végén a magyar katonák megadták magukat. Feltett kézzel kijöttek a házak közül, de az oroszok nem ejtettek foglyokat. Ott helyben kivégezték őket. Sírjaikat sokáig idős helyi emberek gondozták itt a turistaút mellett. Egy idő után azonban már gondozatlanok voltak, végül a természet szinte nyomtalanul eltüntette a sírjukat. 2007-ben a Had- és Kultúrtörténeti Egyesület önkéntesei állították fel a ma is látható kopjafákat, és helyreállították a sírhelyeket. 


  

Az elesettek névsora: 


Ondrusz Pál huszár, 42/II. zászlóalj. (1921. 05.22 - 1945.02.16) nyaklövés 

Otlakán Flórián huszár, 2. huszárezred (nincs adat - 1945.03.27) elesett 

Vincze János tizedes, 2. huszárezred (1920. - 1945.02.16) fejlövés 

Pintér Sándor őrvezető, 2. huszárezred (1920.01.02 - 1945.02.16) fejlövés 

  

Forrás: Szabó Péter – Szebeni István AZ UTOLSÓ TÖLTÉNYIG c. könyve 


 

Vértes, Kapberekpuszta, turistaút, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület - információs tábla

 

Kapberekpuszta, Vértes térkép – hadisír 1.–2. helyek, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület: Otlakán Flórián huszár, Ondrusz Pál huszár, Pintér Sándor őrvezető, Vincze János tizedes


 

Vértes, Kapberekpuszta, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, 1.hadisír: Ondrusz Pál huszár, Pintér Sándor őrvezető, Vincze János tizedes


Vértes, Kapberekpuszta, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, 1.hadisír: Ondrusz Pál huszár, Pintér Sándor őrvezető, Vincze János tizedes


Vértes, Kapberekpuszta, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, 1.hadisír: Ondrusz Pál huszár, Pintér Sándor őrvezető, Vincze János tizedes


_______________________________________________________________ 



Vértes, Kapberekpuszta, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, 2.hadisír: Otlakán Flórián huszár


Vértes, Kapberekpuszta, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, 2.hadisír: Otlakán Flórián huszár



Vértes, Kapberekpuszta, Had- és Kultúrtörténeti Egyesület, 2.hadisír: Otlakán Flórián huszár



 

 Had- és Kultúrtörténeti Egyesület weboldal itt: https://www.vertes-60.hu/ 


  

Az erdőt járva előfordulhat, hogy nincsen internet vagy a fák leárnyékolják a GPS jelet, és nem működik a navigáció sem. Ilyenkor segítség lehet, egy egyszerű térkép a tájékozódáshoz. Letölthető Vértes térkép PDF formátumban itt: https://provertes.hu/index.php/terkep 

 

További oldalak

Címkék >

További lehetőségek