Rendőrszelídítés

A régmúlt időkben valaha volt a rendszer, és hogy ne maradjon magára, a rendszer megteremtette magának a saját rendőrét. A rendőrök nem maradtak magukra hiszen érezték, hogy mögöttük áll a rendszer. Kádár szerette a rendőröket, és a rendőrök is szerették Kádárt. Aztán újabb idők jöttek, a Kádár rendszer elmúlt, és a kilencvenes évektől megváltozott minden. A rendszer átalakítást követő zavaros években sok rendőr érezte úgy, hogy csakis a baloldalt tudja tiszta szívből szolgálni, ami nem is csoda, hiszen az akkori rendőrök jórészt a Kádár rendszerben szocializálódtak. 

A rendszer többpártivá válása után az új rendszer nem is igazán tudta mit kezdjen a rendőrséggel. A rendszer szerette is őket, meg nem is. Az egymást váltó politikusok szakértelem nélkül, ötletszerűen alakítgattak a rendőrségen, és bár a rendőrök továbbra is a rendszer részének hitték magukat, mégis az történt, hogy a rendőrség állománya egyre inkább magára maradt. Elkezdődött a lassú erózió, kezdett a rendőrség állománya demoralizálódni. A politikusok sok mindent hangoztattak, de arról hallgattak mélyen, hogy a rendőrség az igazságszolgáltatás alapvető pillére, amelynek fő feladata, hogy a jogszabályok utasításait követve, a társadalom minden rétegében, a mindennapi élethez szükséges szabályokat betartassa. De úgy őszintén - mikor érdekelte a politikusokat az, hogy normális, mindenkire érvényes igazságszolgáltatás legyen az országban? 

Eleinte a rendőrök a inkább a baloldalhoz húztak, de aztán a szoci érában jött a Gyurcsány kormány. Jött a meglepetés, a világgazdasági válság alkalmából rendezett költségcsökkentés során, a rendőrségi állományt megtizedelték, és azokat a rendőröket, akik meghatározott szolgálati időt már letöltöttek, tetszik - nem tetszik alapon kényszernyugdíjba vágták. Sok, nagy tapasztalattal bíró, aktív korú rendőr, aki fiatalon került a pályára, és akinek esze ágában sem volt még nyugdíjba menni, úgy repült a rendőrségről egyik napról a másikra, hogy a lába sem érte a földet. A szoci kormány a fűnyíró elv szerint nyirbálta meg a rendőri állományt, és emiatt sok rendőr tért ki a baloldalba vetett hitéből. Akkoriban sok rendőr megvolt róla győződve, hogy ettől rosszabb már nem lehet a helyzet a rendőrségnél. Akkortájt a rendőrök közül is sokan gondolták úgy, hogy a balfék szocik helyett mégis inkább jöjjön Orbán, és tegyen rendet az országban. Aztán eljött a 2010. esztendő és elhozta a várva várt Orbán kormányt, és megkezdődött a a rendőrség rendbetétele - Fidesz módra. Aztán a rendőrök úgy vettek búcsút a korkedvezményes nyugdíjuktól, hogy mukkanni sem tudtak a meglepetéstől... Megint újabb idők jöttek és kiderült, a rendszer már egyáltalán nem szereti a rendőröket. 

Hogy milyenek a szelíd rendőrök? Hát nem vadak. Sok idő telt el, és sok minden megváltozott Kádár óta. A Kádár rendszerben végig markánsan jelen volt az újabb 1956-tól való félelem, és ez miatt az akkori rendszernek szüksége volt az erős, magabiztos rendőrségre. Ma viszont már nem ez a helyzet. A mai magyar társadalom nem hordoz magában forradalmi lelkületet, a mai politikusok nem tartanak társadalmi robbanástól, így a mai rendszernek nincs szüksége erős magabiztos rendőrökre. Az erős, magabiztos rendőri állomány ugyanis olyan, hogy költeni kell rá, és a mai politikusok el tudják költeni a pénzt máshová. Miért költenék a pénzt a rendőrökre, ha nem muszáj? A mai korra megváltoztak a technikai lehetőségek, az orwelli világ küszöbén a politikusok kezében megsokasodtak az eszközök a társadalomban zajló folyamatok kordában tartására. Kamerarendszerek, mindent rögzítő adatbázisok, mindent kiokoskodó szoftverek, manipulálható virtuális terek - ezek a mai okoseszköz világ rend-őrei. A politikai rendszer számára a rendőr klasszikus szerepe leértékelődött, így a rendőrség helye sem pozícionálható már ugyanúgy, ahogy a Kádár rendszerben. 

Orbán volt az, aki mindezt nem csupán felismerte, de határozott kézzel is nyúlt ehhez a kérdéshez. A kétharmados hatalom birtokában úgy döntött, az orwelli világot elhozó technikai eszközökre hajlandó sok pénzt költeni, de a rendőri állományra fordított pénzt minimalizálja. A Fidesz rendszere hátrébb pozícionálta a rendőrt a technikánál. Az orwelli csúcstechnika lett a rendszer része, a rendőri állományra viszont mostohaként tekint a rendszer. A mostani rendszernek olcsó és kezes rendőrökre van igénye, ezért 2010 után megkezdődött a rendőrök szelídítése. 

Az oroszlán félelmetes ragadozó, ám fogságban, bizonyos módszerekkel mégis szelídíthető. A szabadsághoz, friss húshoz szokott oroszlánt úgy teszik kezessé, hogy előbb módszeresen kiéheztetik, majd miután alaposan felkopott az álla, akkor már a kezet is nyájasan megnyalja, amelyik friss hús helyett a büdös mócsingot rakja eléje ketrecében. Ha már kézből eszik, akkor előveszik a korbácsot, és kezdődhet az idomítás... Pontosan ezt játssza el a politika a rendőrökkel, napjainkban. Rendőrszelídítés zajlik éppen. De el kell ismerni, több módszer párhuzamos alkalmazásával, a Fidesz profi módon menedzseli ezt a kérdést. A Fidesz módszerének alapja, hogy nem kell az egész rendőrséget tisztességesen megfizetni ahhoz, hogy a politika kordában tartsa a rendőri állományt. Ehhez elég néhány rendőri vezetőt megfizetni, és hogy ne legyenek ebből a rendőrségen belül bérfeszültségek, kívülről történik a kiváltságos rendőrök premizálása - Orbán mesterien érti a szakmát. 

A másik módszer, a politika kedvelt módszere: az agymosás. A politika igyekszik különféle csatornákon keresztül sulykolni a rendőri állomány fejébe: a rendőrnek CSAK az a dolga, hogy a kapott utasítást - parancsot kövesse, a rendőr CSAK ezért rendőr. A politika mindez mellett igyekszik dezinformálni a rendőri állományt, igyekszik elhitetni, hogy ami velük történik az valójában nem az aminek látszik, és valójában pozitív folyamatok vannak a rendőrségnél. 

A harmadik módszer a kemény kéz alkalmazása. A kis számú privilegizált helyzetbe hozott rendőri vezetőn keresztül, a politika terrorizálja a rendőri állományt. Akinek nem tetszik a fideszes módi, annak le is út fel is út, lehet akármilyen jó rendőr az illető, szedheti a sátorfáját. Aki lázad, aki nem áll be a sorba, azt kemény kézzel, így vagy úgy, de eltávolítják a rendőrségtől. A politikai hatalom törekszik arra, hogy a rendőrségen bizonytalanság és megosztottság legyen, az oszd meg és uralkodj elvet is beveti a politika a rendőrségnél. 

A politika által teremtett helyzetben problémát okoz, hogy a rendőrök maguk sem értik igazán a saját helyzetüket. A rendőri állomány többségének még mindig a régi rend szerint jár az agya, és a rendőrséget a rendszer egyik alkotórészének gondolja. Lassan jut el a tudatukig, hogy direkt szívatják őket. A rendőrök ugyan látják a horribilis költségvetésből épülő stadionokat, a semmiből termett milliárdos vagyonokat, de nem értik miért nincs pénz arra, hogy a túlóráikat kifizessék a rendőrségnél. A rendőrök még mindig a rendszertől várják a problémáik megoldását, holott a rendőrök problémáját maga a rendszer okozza - hiszen pénz van, csak nem a rendőrökre költik. 

Erre példának itt van a 2019. év végi eset, amikor a kormányzat tervezetet terjesztett a parlament elé, az ügyészek és bírák béremelése érdekében. Az indokolás szerint Magyarországon az igazságszolgáltatás bérezése elmarad az EU átlagától, az EU második legrosszabbul fizetett bírái a magyarok, és e-miatt szükséges az emelés. Ugyan elvileg a rendőrség is részét képezi az igazságszolgáltatásnak, azonban a tervezet említést sem tesz a rendőrök bérének rendezéséről. Ebből is látszik, a politika a rendőrséget valójában nem tekinti az igazságszolgáltatás részének, a politika csupán a hatalom csicskájaként tekint a rendőrségre. Az évek óta demoralizálódó rendőri állomány pedig belesétál a csapdába, és a rendőrök programozott robotzsaruként szajkózzák a politika mantráját: 

- ...a rendőr parancsot hajt végre - nem tehetünk semmit - a rendőrnek az a dolga, hogy utasítást követ - nincs mit tenni - a rendőr parancsot hajt végre - nem tehetünk semmit... 

A másik probléma, hogy a rendőrök a gondjaik orvoslása végett nem megoldások után kutatnak, hanem tulajdonképpen folyamatosan új gazda után sóvárognak. Ha nem vált be az egyik politikai erő, akkor másikban vélik a rendőrség jobb gazdáját. Mostanra eljutottak oda, hogy teljesen tanácstalanok, hiszen már végig ment rajtuk a teljes politikai paletta, és a rendőrségen a helyzet egyre csak romlik. 

Mára az már világos, hogy teljesen oktondi dolog a politikától megoldást várni a rendőrök számára. Amint az most 2019 végén is látszik, a politika egész más ügyekkel van elfoglalva, ahelyett, hogy a rendőrök helyzetét intézné. A politika most éppen húszéves lemaradását pótolja, és igyekszik megteremteni a fékek és ellensúlyok rendszerét a pártrendszerben. Ez jelenleg abban nyilvánul meg, hogy egymás szexuális szokásait a nyilvánosság előtt taglalják. A többpárti rendszer egyik lényege, hogy minden politikai erőnek legyen saját ellensége, amitől tartania kell. Ezért nem baj, ha a pártok egymást gyepálják, de a magyar politikai elit annyira nem széles látókörű, hogy mindeközben azzal is törődne, hogy Járőrvári r. főtörzs kapja meg már végre azt a túlórapénzt, amiért megdolgozott, és ami vita nélkül jár neki. 

De akkor kitől remélhetnek segítséget a rendőrök? Az biztos, hogy a civil társadalomra sem nagyon számíthatnak, hiszen a magyar társadalom jó része, a rendőrökhöz hasonlóan, a politika által felülről vezérelt modellben tud csak gondolkodni. Így aztán magad uram, ha szolgád nincsen alapon, a rendőrök jórészt csak magukra számíthatnak. Ami ugyan baj, de a dolgok felismeréséhez vezető út rögös szokott lenni. Másrészt a rendőri hivatás alapból megköveteli az önálló problémamegoldó szemléletet, így az élet, a jelenlegi helyzettel igazi vizsgafeladat elé állítja a rendőröket. 

Pistike magot árul az utcasarkon. Arra jár a rendőr és megkérdi: 

 - Mit árulsz Pistike? 

 - Okosítómagot árulok, biztos úr kérem! 

Hűű! Megörül a rendőr, és mert szeretne nagyon okos lenni, gyorsan vesz egy zacskó okosítómagot. Zsebre vágja, aztán megy tovább mintha mi sem történt volna. A következő utcasarkon megáll, belenéz a zacskóba és látja, hogy dinnyemag van benne. Közönséges dinnyemag! Dühösen siet vissza Pistikéhez: 

 - Pistike! Becsaptál engem! Ez közönséges dinnyemag! 

Mire Pistike: 

 - Lám-lám... Már okosodik... 

Az okoseszközök korát éljük. Van okostelefon, okostévé, van okosóra is. Már régóta van önállóan működő villanyrendőr... De miért ne lehetne okosrendőr is? A robotzsaru maradjon meg a rendőrség számítógépein ügyintéző szoftver formájában, és ne a rendőrök legyenek robotként működő zsaruk. Persze mindig is voltak okos zsaruk, de a megváltozott körülmények újabb okosságokat követelnek a rendőröktől. Hogy milyen az okos rendőr napjainkban? Elsősorban rendszerfüggetlen! Az okos rendőr gondolkodása független a pártrendszertől. Értsük meg végre: többpártrendszer van! Mindegyik párt a saját klikkjét akarja a törvények alól mentesíteni. Hogyan működhetne normális módon a rendőrség máshogy - mint a pártoktól függetlenül? 

A rendszerváltozás óta a rendőrség folyton eltéved a többpártrendszer zűrzavarában, ezért az okos rendőr önálló helymeghatározó képességgel rendelkezik. Nem valamelyik párt, nem a politikusok által sugárzott GPS jelet használja a helyének meghatározásához. Az okos rendőr korszerűen tudja kezelni a közösségi hálót, amely körül veszi. Vírusszűrővel is rendelkezik, ki tudja szűrni a politika által keltett félrevezető információkat, az okos rendőrt nem tudja a politika megtéveszteni. Az okos rendőr sohasem merül le, hiszen a rendőri hivatásba vetett hite mindig ad számára energiát, amely még nehéz helyzetekben is megóvja a teljes lemerüléstől. A jövő a rendőrök számára: 

Okosan! - Zsaru módra!

A rendőrök álmukból felverve is el tudják sorolni, hogy mit nem szabad tenni a rendőrnek: a rendőr nem tüntethet, a rendőr nem sztrájkolhat - a rendőr semmit nem tehet a saját érdekében, mert tiltja a törvény. Eközben a valóság az, hogy nincs olyan rendőr az országban, aki ne hajtott volna végre jogszabályba ütköző rendőri intézkedést, felsőbb utasításra. De akkor miről beszélünk? Miközben a rendőrségen napi gyakorlattá vált a felsőbb utasításra történő jogsértő intézkedés, és eközben arról beszélni, hogy mit - miért nem szabad a rendőrnek a törvény szerint, ha a rendőrök alapvető jogaikat akarják megkapni? Ez ostobaság! Ha a rendőrök rendezni akarják a helyzetüket, akkor át kell vágniuk azt az ördögi kört, amit a politika rajzolt a rendőrség köré. A rendőrök pontosan tudják, hogy a politika nem tiszteli a törvényt Magyarországon, és ilyen körülmények között az a szabály lép életbe, hogy a szükség törvényt bont! Rendőrség ébresztő! 

Persze azért van néhány dolog, amit semmiképpen se tegyenek a rendőrök. A média híreire pillantva, sokak számára úgy tűnhet, a rendőröknek egyetlen problémájuk van - kevés pénzt kapnak. Persze ez mellett valójában más egyéb gondjaik is vannak a rendőröknek, de sokan mégis azt a következtetést vonhatják le, hogy a rendőrök számára csak a pénz számít, és ha a hatalom megfizeti a rendőröket, akkor bármire hajlandók a pénzért cserébe. Mindez újabb csapdahelyzetet teremt, és tovább rombolja a rendőrség amúgy is gyenge megítélését. 

Ezért a rendőrök ne könyörögjenek a pénzért. Azt nem vitatható, hogy a rendőri munka csak úgy tartható megfelelő minőségi szinten, ha a rendőrök bérszínvonalát felemelik a megfelelő szintre. Azonban a pénzért könyörgés előnytelen helyzetet teremt, több szempontból. Először is, aki könyörög, az gyenge és elesett, a gyengeség pedig rossz alkupozíció. A könyörgés egyébként is méltatlan a rendőregyenruhához. De ha már a "K" betűnél tartunk, akkor a könyörgés helyett sokkal előnyösebb a KÖVETELÉS, de az egy másik műfaj! 

Ezek mellett érteni kell, a pénz valójában csupán melléktermék. A pénz bizonyos folyamatok mentén termelődik, ha valaki pénzt akar, akkor annak a megfelelő folyamatokkal kell törődni. Önmagában csak a pénzt szem előtt tartani olyan, mint amikor a kölyökkutya a saját farkát kergeti körbe körbe. A vágy tárgya ugyan ott van az orra előtt, de mégsem érhető el soha. Ezért először a rendőrség egész helyzetét kell helyére tenni. Valójában a rendőrség vállán áll az egész igazságszolgáltatás, ha a rendőrség nem működik normálisan, az igazságszolgáltatás teljes rendszere torzul. Ezért a rendőrséget nem lehet leértékelni, másodosztályú szervként kezelni! A rendőrség az igazságszolgáltatás rendszerének elemi magja, és ezért a rendőrök bérszínvonalát, legalább az ügyészek, bírák bérszínvonalára kell emelni. Miért lenne a rendőri hivatás értéktelenebb az igazságszolgáltatás egyéb részeinél? 

A nagy kérdés persze az, hogy ehhez a célhoz hogyan lehet eljutni. A rendőr élete olyan, mint egy küzdősport, nap nap-után újabb küzdelmek jönnek. Az élsportolók pontosan tudják, a pszichés - mentális felkészültség az alap, a nagy célok eléréséhez. A rendőrök esetében is pontosan ez a szabály. Elsősorban azt kell tudatosítani, hogy MINDEN FEJBEN DŐL EL! Ameddig a rendőrök elhiszik, hogy ők az igazságszolgáltatás másodosztályú tagjai - addig a fizetésük is csak másodosztályú lesz, és a hatalom is csak az utcaseprők szintjén kezeli a rendőröket. DE! Amint a rendőrökben tudatosul, hogy az ők tartják vállukon az egész igazságszolgáltatás rendszerét, akkor újabb távlatok nyílnak meg - és előbb-utóbb elérhető céllá válik a rendőrség helyzetének, és a rendőrök bérezésének rendezése is. Hogy mindez nem egyszerű dolog? Meglehet, de senki nem állította, hogy rendőrnek lenni egyszerű dolog! Hogy mindez ez lehetetlen?

Kowalsky meg a Vega - Lehetetlen nincs: