Itt a nagy csoda! A politikai farkasok elleni ISKOLA! (Ingyenes!)

Szereted a politikát? Vagy inkább utálod? Már ki nem állhatod a sok hazudozó harácsoló politikust nap mint nap a TV-ben! És mennyi van belőlük!  Úgy tűnik mintha egyre többen lennének! És mind milyen jól megél a politikából! Szerinted is kevesebb is bőven elég lenne belőlük? Tudtad hogy van ellenszer az élősködő politikusok túlszaporulata ellen Magyarországon? Azt gondolod hogy a harácsoló politikusok megregulázása valóságos csoda volna?

Tessék! Itt van most neked is a csoda! A politikai farkasok elleni ISKOLA! Iratkozz be, hogy ne fájjon a fejed a politikus hiénák miatt annyira! Hiszen most INGYENES az iskola!

Ülj be a padba és máris kezdődik az iskola!

Első lecke

A magyar politikát sokféle jelzővel lehet illetni. Válaszd ki a szerinted megfelelő jelzőt!

– álnok

– élősködő

– népnyúzó

–  társadalomellenes

– néprabló

– hazug

– néphülyítő

– (egyéb jelző) …………………….....................

Második lecke

Most hogy kiválasztottad a megfelelő jelzőt a magyar politikára, gondolkodj el azon, hogy miért ilyen a magyar politika amilyen? Ha a társadalom alsóbb rétegeiben érdeklődünk e kérdésről akkor azok akik lent élnek, akkor ott rögtön felfelé mutogatnak, hogy azért ilyen elviselhetetlen az egész, mert azok akik fent ülnek ilyenné tetszik.

Ám ha fent kezdünk érdeklődni, hogy miért is is ilyen a magyar közélet, akkor azok közül sokan akik fent ülnek a politikusi székekben, azonnal lefelé kezdenek mutogatni – ha ott lent a tömeg nem hajlandó kiállni semmiért, akkor mi mit is tehetnénk itt fent néhányan?

Kinek van igaza? Akik lentről mutogatnak felfelé, vagy azoknak akik fentről mutogatnak lefelé? Mielőtt még beleesnénk a – mi volt előbb – a tyúk vagy a tojás? – csapdájába, ismerjük meg az élet egyik törvényszerűségét!

A természettudományok prédaállatoknak nevezik azokat az élőlényeket, amelyek táplálékul szolgálnak a ragadozóknak. Prédaállat például a mezeipocok, vagy például a nyúl is, amelyeket előszeretettel fogyasztanak a táplálék lánc csúcsán lévő csúcsragadozók, rókák és ragadozómadarak is. A pockok a tápláléklánc alján helyezkednek el, a rókák viszont a tápláléklánc csúcsán vannak. Ezek alapján mondhatjuk, hogy a pockok lent élnek, rókák pedig fent, ám a pockok és a rókák sorsa mégis összefügg, mert az élet íratlan törvényei szerinti kölcsönhatásban élnek egymással.

Ha például nincsenek rókák egy adott területen, akik a pockok közül a beteg a kevésbé életrevaló példányokat megfogják, akkor a pockok nemzetisége előbb-utóbb hanyatlásnak indul, és egyre több csenevész, beteges példány fogja a pockok sorait gyarapítani, és csak idő kérdése hogy mikor terjed el közöttük a soraikat megtizeledő betegség.

Viszont ha túl sok a róka akkor a pockok száma vészesen apadni fog egy adott területen. Ellenben ha például nincs megfelelő számú polcok, akkor a tápláléklánc csúcsán lévő rókák számára nem lesz elegendő élelem, és a csúcsragadózónak számító rókák száma csökkenni kezd. A pockok szemszögéből nézve a rókák felettük vannak az élet erdei - mezei hierarchiájában, ám a rókák sorsát mégis nagymértékben a pockok határozzák meg.

A pocok és a rókák tehát az élet íratlan törvényein alapuló kölcsönhatásban élnek egymással. Nyilván e kényszerű kapcsolaton belül mindegyik másképp látja a helyzetét, ha a pockokat kérdeznénk a problémáikról, akkor nyilván a pockok felfelé mutogatnának, és a rókákat neveznék meg minden baj forrásának, viszont a rókák, akik felett már senki nincs a táplálékláncban, előszeretettel lefelé mutogatnának, és a pockokat neveznék meg a gondjaik forrásának az ínséges időkben.

Amint ezen a kissé leegyszerűsített példán keresztül láthatjuk, az élet íratlan törvényei működnek, és azokat sem a pockok, sem a rókák nem írhatják felül, bármennyire is szeretnék.

De vajon hogyan is van mindez az emberek világában? Ha körül nézünk magunk körül, akkor láthatjuk hogy bizonyos emberi magatartásformákat, előszeretettel hasonlítanak állatokhoz az emberek:

– Béla olyan gyáva mint egy nyúl!

– Mónika félénk mint egy kisegér!

– Gyula olyan mafla mint egy birka!

Vagy például:

– Viktor egy pénzéhes hiéna!

– Tibor olyan kegyetlen mint egy vérengző farkas!

Ha körül nézünk magunk körül, akkor láthatjuk hogy valóságos “állatsereglet” az amiben élünk. Félénk egerek, mindenre elszánt hiénák, mindent eltűrő birkák, és vérengző farkasok vesznek körül bennünket embertársaink személyében. Ha ezen hasonlatok alapján elkezdjük osztályozni a társadalmunkat, akkor láthatjuk hogy ott fent, a politikai körökben, egyre több vérengző farkast találunk. A természetben a farkas csúcsragadozó, és nincs ez másként az emberek világában sem. Az emberi farkasok is csúcsragadozók, akik kíméletlenül elejtik a kiszemelt prédát. Tulajdonképpen a politika farkasai is csúcsragadozók, akik az alattuk élő prédából élnek. A farkasok prédája például a bárány, és mint azt láthatjuk a bárány emberi megfelelője is létezik, a két lábon járó birka formájában. Mint ahogy az állatok világában, úgy az emberi társadalomban is mindig jelen van a gyenge préda, és a fölötte - belőle élő csúcsragadozó. A probléma akkor keletkezik, amikor a lent és fent élők kiegyensúlyozott aránya megbomlik, és ez a prédaállatok illetve a csúcsragadozók életét is befolyásolja.

Ma Magyarországon jelenleg az alapprobléma a lent élők számára az, hogy felettük a politika világában, túlontúl sok a kíméletlenül fosztogató farkas, akik egyre inkább az alattuk élő társadalom kirablásából akarnak élni.

A kérdés az, hogy a lent élők számára van-e olyan lehetőség, amellyel tudnak változtatni ezen a helyzeten?

Amint a pockok és a rókák esetében láthattuk, bizonyos automatikusan működő folyamatok szabályozzák a pockok, és a rókák számát is. Ha elszaporodnak a pockok, akkora bőségesen van táplálék a rókák számára, és a rókák száma is növekedni fog, a pockok kárára. Bármilyen meglepő de ugyanez a törvényszerűség jellemzi az emberek világát is.

Ugyanis ha a társadalom alsóbb rétegeiben elszaporodnak a könnyű prédát jelentő, mindent birka módra némán tűrő egyének, akkor a politika világában automatikusan elkezdenek szaporodni a farkasok is, hiszen bőséges préda áll rendelkezésükre az alattuk lévő társadalomban.

Harmadik lecke

Vajon hogyan tudják a társadalom alsóbb rétegeiben élők befolyásolni a magasan trónoló politikai csúcsragadozók számát? A pockoknak nem adatik meg hogy a hozzáállásukon változtathassanak, a pocok sorsa egyedül az, hogy préda legyen a ragadozók számára. Viszont az emberek számára lehetséges a választás, az hogy ki milyen viselkedést - hozzáállást, magatartás formát követ az életben. Dönthetünk úgy, hogy a gyáva nyúl jelmezébe bújúnk, és lehetünk félénk riadt egérkék is, és akár hiénabőrt is húzhatunk magunkra, és persze élhetjük a mindent balgamódra tűrő birkák látszólag kényelmes életét is.

Ám társadalom alsóbb rétegeiben élők közül minél többen öltik magunkra a mindent eltűrő birkabőrt, és minél többen hajlandóak némán mindent eltűrni a politikusoktól, annál több népnyúzó farkas lesz felettük a politika világában, hiszen így bőséges a préda a politikai csúcsragadozók számára, akik ezért szaporodni fognak. Ugyanis ha elszaporodik a prédának való, akkor a prédából élő csúcsragadozók is egyre többen lesznek – mert így szól az élet íratlan törvénye:

Minél több a birka – annál több a farkas!

Az élet törvényeit az emberek, még a politikusok sem írhatják át, hiába is szeretnék. Viszont az élet törvényei szerint a társadalom alsóbb rétegeiben élők is tudják szabályozni a felettük élő farkasok számát, egész egyszerűen úgy, hogy levetik a báránybőrt, és józan ember módjára viselkednek, a mindig mindent eltűrő balga birka helyett.

Ha kevesebb a kétlábú birka – kevesebb lesz a politikai farkas is!

Érted már? Ez itt az iskola! Csak le kell vetned a báránybőrt, és máris megvan a néprabló politikusok ellen a csoda!

Vigyázat! A farkasok azt szeretnék ha minél több lenne a birka! Ezért létezik a politikusok által működtetett micsoda is – a birkaiskola!