A titkosszolgálat intézi Váradi András halálának bírósági ügyét?

Három hónapot kellett várni, amíg a Mészáros Lőrinc ellen – Váradi András halálának a kitervelése, és halálának szándékos okozása miatt – tett feljelentést megvizsgálta a hatóság. Majd három hónap vizsgálódás után a Központi Nyomozó Főügyészség, a 2017. január 6. kelt. – nyom.13/2017. számú – határozatában a feljelentést elutasította.

Hosszú időn keresztül Váradi András halálának bírósági ügyéről nem került nyilvánosságra semmilyen intézkedés, hiszen majdnem egy éve annak, hogy 2016. február 16.-án tárgyalás volt a Váradi ügyben a bicskei bíróságon, és azóta teljes csend uralkodott az ügy körül. A teljes hallgatással eltelt időszak nemhogy megoldott volna bármit is Váradi András tisztázatlan halála körül, hanem épp ellenkezőleg, még több kérdőjel keletkezett, az eddig meglévők mellé az ügyben. Vegyük számba az újabb kérdőjeleket és tekintsük át, hogy mi a helyzet jelenleg Váradi András halála ügyében.

Első kérdőjel:

Ha megnézzük a Mészáros Lőrinc ellen tett feljelentést elutasító ügyészségi határozatot, akkor láthatjuk hogy annak keletkezési dátuma – 2017. január 6. napja – (péntek). És ezzel azonos időszakban, 2017. Január 10.-én – (következő hét kedd), a 168 óra az internetes oldalán közzétett egy rövid hírt, illetve videót arról, hogy időközben újabb tárgyalás volt Váradi András halála ügyében!

A Mészáros Lőrinc ellen tett – 2016. október 8.-án kelt. – feljelentés, tehát már három hónapja ott feküdt a hatóságok asztalán, és annak elutasítása éppen akkor történt meg, amikor közel egy év hallgatás után, hirtelen, mint derült égből a villámcsapás, minden előzetes információ nélkül váratlanul, a 168 óra közzétett egy cikket, hogy már újabb tárgyalás volt a Váradi ügyben!

A 168 óra cikk itt látható:

https://168ora.hu/ujrakezdodott-varadi-andras-halala-miatt-indult-per/

A Bicskei Járásbíróságon 2016. február 16.-án tartott első tárgyalás után majdnem egy évvel tartott következő tárgyalásról, előzőleg nem értesült a nyilvánosság, (nem értesítették) és arról csupán a tárgyalás után adtak hírt. Ezzel el is érkeztünk az első újabb kérdőjelhez a Váradi ügyben.

A Mészáros Lőrincet érintő, fentebb látható ügyészségi elutasító határozatot, a borítékon látható postai bélyegző dátuma szerint, azt csak azután adták postára, miután a már megtartott tárgyalás rövid hírét közölték! Alapos az a gyanú, hogy ez a két mozzanat, a Váradi András ügyét intéző hatóságok részéről egy összehangolt stratégia része. Vajon kik döntötték el, hogy induljon el a hatósági gépezetet az egy éve teljes csendben álló Váradi ügyben, és kik adták az utasítást a Mészáros Lőrinc ellen tett feljelentés elutasítása, és azzal azonos időszakban a titkokban megtartott tárgyalásra? Talán ugyanazok akik Váradi András halálát is kitervelték?

Második kérdőjel:

Nézzük tovább a Központi Nyomozó Főügyészség határozatát. Az ügyészségi iratban szerepel, hogy a feljelentést a Bicskei Járásbíróság a Fejér Megyei Főügyészségnek küldte meg, amely viszont „határozattal hatáskör okából” a Központi Nyomozó Főügyészségre tette át a feljelentést.

Az irat ezen részében megérkeztünk a feljelentés ügyének következő problémás részéhez. Ugyanis a Fejér Megyei Főügyészség semmilyen értesítést nem küldött arról, hogy határozatot hozott a Mészáros Lőrinc ellen tett feljelentés ügyében, a hatáskör miatti áthelyezésről, így ennek az állítólagos határozatnak a tartalma sem ismert. Nem tudható, hogy mire hivatkozik a Fejér Megyei Főügyészség, és milyen említett ”hatáskör” az, amivel a Központi Nyomozó Főügyészség rendelkezik, a Fejér Megyei Főügyészség viszont nem, a Váradi András halála ügyében a Mészáros Lőrinc elken tett feljelentés kapcsán. A dr. Waltner Roland alezredes főügyész-helyettes által írt határozat egyedül a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság korábbi határozatát említi, semmilyen egyéb hivatalnál, hatóságnál – így az Alkotmányvédelmi Hivatalnál sem – vizsgálódott a feljelentés kapcsán. Pedig a Mészáros Lőrinc ellen tett feljelentés egyértelműen utal arra, hogy a Váradi András személye, illetve ügyei körüli körülmények alapján, indokolt a titkosszolgálat szerepét vizsgálni a halálesetben. A Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság iratát a Fejér Megyei Főügyészségnek is hatáskörében állt volna vizsgálni, és egyébként a Váradi András halála ügyében keletkezett Fejér megyei rendőrségi iratokat nyilvánvalóan a Fejér Megyei Főügyészség a hatósági eljárás korábbi szakaszából már ismerte is. Azért, amiatt, hogy kizárólag a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság korábbi határozatára hivatkozva elutasító határozatot hozzanak, nem kellett volna máshová helyezni az ügyet. Tehát egyáltalán nem világos, hogy milyen különleges ”hatáskörrel” élt a Központi Nyomozó Főügyészség a Mészáros Lőrinc ellen tett feljelentés elutasítása ügyében, hiszen az elutasító határozat szerint semmilyen egyéb hatáskört nem igényelt az a határozat, amit végül meghozott a Központi Nyomozó Főügyészség. Láthatóan egyszerűen csak arról van szó, hogy ezzel az ürüggyel Mészáros Lőrinc ellen tett feljelentést kivitték Fejér megyéből, Felcsút vonzáskörzetéből.

Viszont a hatáskör, az illetékesség valós probléma a feljelentés ügyében. Ugyanis az vitathatatlan tény, hogy Váradi András, a halála előtt, Orbán Viktor bizalmi emberével – tehát a miniszterelnök strómanjával – Mészáros Lőrinccel került komoly konfliktusba. Ezek alapján pedig Váradi András halála ügyében, amely a mai napig számos vonatkozásban tisztázatlan, és kételyeket ébreszt a haláleset részleteit illetően – indokoltan felvethető, hogy az Alkotmányvédelmi Hivatal emberei, vagy egyéb, titkosszolgálati módszerekkel dolgozó csoport emberei közreműködésével likvidálták Váradi Andrást, amit közlekedési balesetnek álcáztak.

Váradi András halálát megelőző ügyeinek történései, és a halála ügyében, az azóta eltelt már több mint két éve tartó meddő hatósági huza-vona is teljesen azt igazolja, hogy valamilyen erős hatás éri a Váradi ügyet a háttérből, e-miatt pedig indokolt a titkosszolgálat szerepét vizsgálni az ügyben. Viszont erre az ügyészségnek, így a Központi Nyomozó Főügyészségnek sincs hatásköre, és egyébként emiatt a feljelentés nem is az ügyészségnél lett kezdeményezve, hanem a halál ügyében folyamatban lévő ügyben, a bíróságnál.

Amennyiben felmerül annak a gyanúja, hogy egy ellenzéki politikust, aki a miniszterelnök körével került konfliktusba, a titkosszolgálat közreműködésével megölték, akkor ennek vizsgálatára a titkosszolgálat vizsgálatára jogosultsággal, és hatáskörrel rendelkező parlamenti vizsgálóbizottságnak van joga és hatásköre. Tehát annak a hivatalos szervnek, amelyik asztalára kerül az ügy, a feljelentés ügyét a hatáskörre hivatkozva, az országgyűlés hivatalához kellett volna továbbítania vizsgálat céljából, és nem különböző ügyészségek között tologatni, és érdemi vizsgálat nélkül elutasítani. Amint látjuk ez utóbbi történt. A Központi Nyomozó Főügyészség úgy utasította el a miniszterelnök strómanja ellen tett feljelentést, hogy a titkosszolgálat szerepét még érintőlegesen sem vizsgálta meg. Ami biztosan látszik, az az, hogy Váradi András halálának kitervelése, és halálának szándékos okozása miatt - a Mészáros Lőrinc és ismeretlen társai ellen tett feljelentés ügyében, a hatóságok gondosan kerülik, azt, hogy a titkosszolgálat szerepét vizsgálják Váradi András halála ügyében.

A titkosszolgálat közreműködésével végrehajtott gyilkosság miatt tett feljelentést az ügyészség ugyan elutasította, de semmi olyan vizsgálatot nem végzett, ami a Váradi András halála ügyében a titkosszolgálat szerepét kétséget kizáróan kizárta volna. Vajon miért nem történt ilyen vizsgálat? Talán attól tartanak, hogy lelepleződik a titkosszolgálat a Váradi ügyben?

Harmadik kérdőjel:

A Központi Nyomozó Főügyészség határozata 2. oldalán részletesen ismerteti a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság 2015-ben készült határozatát, amely ismétlése csupán arra jó, hogy foglalja a helyet a papíron, hogy többnek látszódjon az ügyészségi elutasítás indokolása. Egyébként a titkosszolgálati segítséggel végrehajtott Váradi gyilkosság miatt tett feljelentés vonatkozásában, semmilyen érdemleges információval – adattal nem bír, hiszen amennyiben az Alkotmányvédelmi Hivatal, tehát a titkosszolgálat közreműködésével likvidálták Váradi Andrást, akkor a titkosszolgálat nyilvánvalóan már elsőkörben, a rendőrségnél (is) gondoskodott a gyilkosság közlekedési balesetnek való álcázásáról a rendőrségi dokumentumokban.

Viszont Váradi András 2014. októberében bekövetkezett halála, a Bicskei Rendőrkapitányság körzetében történt, így a bicskei rendőrség feladata volt a Váradi András halála ügyében az előírt vizsgálatokat lefolytatni. Ez nyilván így is történt, és az első információk még arról szóltak, hogy a Váradi András családjának ügyvédje a bicskei rendőrségre ment az ügy lezárása után az iratokért, ám azokat nem kapta meg. Állítólag azért nem, mert azokat a rendőrség postai úton küldi meg Váradi András családjának. Ám különös módon a bicskei rendőrség már az ügy kezdetén ”eltűnt” a Váradi ügyből. Váradi András halála ügyében mindenütt csak a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányságot, illetve annak határozatát említik, holott korábban a Bicskei Rendőrkapitányságon volt az ügy. Dr. Waltner Roland alezredes főügyész-helyettes elutasító határozata is kizárólag a Fejér Megyei Rendőr-főkapitányság határozatát említi.

Miért és hogyan került a bicskei rendőrségről a Fejér megyei rendőrségre az ügy? Csak nem így akarták Balázs Sándor bicskei rendőrkapitányról elterelni a figyelmet, hiszen Balázs Sándor korábban a belügyminiszter tanácsadója volt, és mint ilyen nyilván a titkosszolgálattal kapcsolatban álló ember, és nyilván az ő kezében futnak össze Váradi ügy különféle szálai, és az is teljesen nyilvánvaló, hogy a Felcsút körzetét felügyelő bicskei rendőrségen ott ülnek a titkosszolgálat emberei is. Miért nincs semmi utalás, közlés arról sehol, hogy a Bicskei Rendőrkapitányság mit és milyen eredménnyel vizsgált Váradi András halála ügyében?

Negyedik kérdőjel:

Az ügyészségi határozat említést tesz a Váradi András halála helyszínén lévő tanúkról, és a 168 óra híre szerint, tanú meghallgatás történt, a titokban megtartott újabb tárgyaláson.

A jelenleg ismertek szerint Váradi András után, egy Opel Astrával közlekedő házaspár közlekedett, akik autója át is hajtott Váradi András létráján, majd az Opel vezetője beszélt is Váradi Andrással. Ezek a személyek a jelen ismereteink szerint valószínűleg a Váradi Andrást halára gázoló osztrák-magyar Mercedes érkezésekor is a baleset helyszínén voltak – így szemtanúi lehettek a gázolásnak.

Amennyiben ez így van, és a gázolás idején szemtanúk voltak a haláleset helyszínén, akkor viszont a tanúk vonatkozásban, több kérdés is adódik.

Miért nem tudni arról, hogy a szemtanúkat egyáltalán kihallgatta a rendőrség az eljárás korábbi szakaszában? Ugyanis több mint két évvel Váradi András halála után, most ott tartunk, hogy a haláleset helyszíni körülményeit még mindig nem sikerült minden kétséget kizáróan tisztázni. Márpedig ha szemtanúk voltak a haláleset helyszínén, akkor már nagy valószínűséggel az ügy legelején le lehetett volna zárni ezt a problémás kérdést, a nyilvánosság előtt is megnyugtató módon. A rendőrség tart egy sajtótájékoztatót (hiszen egy országosan ismert ellenzéki politikus haláláról van szó, amely közvetlenül az önkormányzati választások előtt történt) és a rendőrség a szemtanúk elmondásaival igazolva, ismerteti a haláleset pontos körülményeit, a nyilvánosság előtt. Számos baleset esetében történik hasonló, amikor a rendőrség valamely baleset ügyében részletesen, a nyilvánosság számára is ismerteti a baleset körülményeit, úgy mint például az olaszországi szörnyű autóbusz tragikus balesete esetén is tette. Ehhez a szemtanúk kilétét nem is kell felfedni, azok anonimitása mellett, az ő vallomásukat, illetve az általuk észlelteket ismertetve tisztázni lehetett volna Váradi András halála helyszíni körülményeit. Ám nemhogy bármiféle tájékoztatás lett volna a hatóságok részéről, a mai napig még arról sem tudni, hogy a haláleset helyszínén tartózkodó szemtanúkat kihallgatta volna a rendőrség! Vajon miért ez a titkolózás a haláleset helyszíni körülményei, és az ott tartózkodó szemtanúk körül? Voltak Váradi András halálának helyszínén olyan dolgok, amelyeket elakarnak titkolni a nyilvánosság előtt?

Ötödik kérdőjel:

A tanúk ügye további, újabb kérdéseket vet fel a Váradi András halála ügyében tartott tárgyalás kapcsán. A 168 óra cikkből, illetve dr. Magyar György nyilatkozatából az derül ki, hogy valamilyen tanú meghallgatás volt az ügyben, és ezt követően a tárgyalást elnapolták. Ám azt, hogy milyen tanúkat hallgattak és milyen eredménnyel, az nem derül ki a rövid, és semmitmondó anyagból. Ha megnézzük a 168 óra videóját, abból még a már megtartott tárgyalás időpontja sem derül ki! Dr. Magyar György Székesfehérváron látható a bíróság épülete előtt, amelyben két különböző bíróság is található, és azt közli:

„a következő tárgyalás az ügyben április 11-én lesz, itt a Székesfehérvári Törvényszéken”,

de valójában azt nem árulja el, hogy az a tárgyalás amiről éppen beszél, az pontosan mikor és hol volt.

Tehát majdnem egy évre az első tárgyalás után, volt egy tárgyalás a Váradi András halála ügyében, amelynek időpontját teljes mértékben eltitkolták a tárgyalás előtt és a tárgyalás után! A helyzet tehát az, hogy a Váradi ügyben, majdnem egy teljes év hallgatás után, tartottak egy tárgyalást a nyilvánosság teljes kizárásával, ahol vélhetően a Váradi András halálának helyszínén tartózkodó szemtanúkat hallgatták ki!

Nem utal semmi arra, hogy a bíróság zárt tárgyalást rendelt volna el, egyébként a zárt tárgyalás időpontja nem is titkos, a zárt tárgyalás annyit jelent, hogy azon valamilyen nyomós ok miatt, csak a bíróság által beidézettek vehetnek részt a teremben és a tárgyalás zárt ajtók mögött zajlik. De mi indokolná, hogy Váradi András halála helyszínén lévő szemtanúkat zárt tárgyaláson hallgassák meg? A Váradi ügyben tartott tárgyaláson ott volt egy operatőr, tehát a tárgyalás ebből adódóan nem lehetett a jogszabályok értelmében zárt tárgyalás, – hiszen milyen zárt tárgyalás az, amelyiken videofelvételt készít a sajtó? Ez egy nyilvános tárgyalás lehetett, amelynek időpontját minden érintett fél eltitkolta, így az egy titkos időpontban tartott, ám jogszabályok értelmében teljesen nyilvános tárgyalás volt, amelyen azonban értelemszerűen csak azok lehettek ott, akiket a titkos tárgyalás “szervezői” kiválasztottak és előre értesítettek!

Vajon miért kellett sumák módon eltitkolni azt a tárgyalást, amin a Váradi András halálának helyszínén lévő tanúk meghallgatása történt? Miért kell eltitkolni a tanúk által a bíróság előtt elmondottakat a nyilvánosság előtt? Miért kellett ilyen gyanús módon “titkosítani” azokat az információkat amelyek Váradi András hálának pontos helyszíni körülményeivel kapcsolatosak. Talán valamilyen előzetes forgatókönyvhöz kellett hozzáigazítani a haláleset helyszínén lévő szemtanúk

vallomását, mert az előzetesen megírt forgatókönyv szerint folyó bírósági előadáson, az esetleges bakikból adódó további problémákat így akarták megelőzni? Vagy talán a Váradi András hálának helyszínén lévő szemtanúk között ott voltak a titkosszolgálat emberei is, és ilyen módon is fedezni akarják őket?

Hatodik kérdőjel:

A határozat említi a feljelenésben is említett esetet, a pestisracok.hu hírportál Váradi András halála előtt készített riportja kapcsán. Ám azon kívül, hogy a határozat megállapítja:

„Megállapítható volt az is, hogy a PestiSrácok.hu internetes hírportál 2014. szeptember 10-én cikket jelentetett meg Bajnaiék igazmondó juhásza is képbe került egy 13 évvel ezelőtti gyilkossági ügyben címmel.”

Ez a megállapítás, azon kívül hogy pontos, a nesze semmi fogd meg jól, kategóriájába tartozik, hiszen ugyanez a megállapítás magában a feljelentésben is benne foglaltatik. A feljelenésben ismertettek ezen túlmenően egyértelműen utalnak arra, hogy a hírportál szinte kizárólag jogszabályt sértő módon juthatott a 13 évvel ezelőtti gyilkossági ügyben, a hatóságok aktáiban szereplő adatokhoz. A riportban a maga a hírportál is rendőrségi forrásra hivatkozik az információkat illetően, és nyilvánvaló, hogy a hatóság aktáiban lévő információk kiadásában rendőri személyek is részt vettek.

A Mészáros Lőrinc ellen tett feljelentésben konkrétan szerepel, hogy hogyan, hogy ki által, és hogy kinek az érdekében juttatták el a 13 évvel ezelőtti gyilkossági ügy adatait a hírportálhoz:

„Mészáros Lőrinc, és Tóth Erika a Fidesz-KDNP alcsútdobozi polgármesterjelöltje érdekei szerint, Balázs Sándor bicskei rendőrkapitány által jutott információhoz jogszabályt sértő módon, a több mint tíz éve lezárt Göböl-pusztai halálesetről a pestisracok .hu oldala” – idézet a feljelentés szövegéből.

Ám dr. Waltner Roland alezredes főügyész-helyettes elutasító határozatában egyetlen betűt sem találni, ami arra utal hogy az ügyészség bármit is vizsgált volna ebben a vonatkozásban, sem a bicskei rendőrséget, sem Balázs Sándor bicskei rendőrkapitányt sem említi, holott ezek érintettsége nyilvánvaló a 13 évvel ezelőtti gyilkossági ügy adatainak jogosulatlan kiadásában!?

Vajon miért nem vizsgálta az ügyészség, hogy ki, vagy kik juttatták el a hatóságok gondosan őrzött irattárából, jogszabályt sértő módon, a 13 évvel ezelőtti gyilkossági ügy adatait a Fidesz közeli hírportálhoz Váradi András halála előtt? Ugyanis megalapozottan valószínűsíthető, hogy Váradi András burkolt megzsarolását szolgáló PestiSracok.hu riportot, a megrendelők nem tartották elegendőnek a közeledő polgármesteri választások előtt, és ugyanazok akik a PestiSrácok.hu riportot megrendelték, – egy újabb forgatókönyvet léptettek érvénybe, és elrendelték Váradi András likvidálását. Miért óvakodik attól az ügyészség, hogy a PestiSrácok.hu riportját megrendelők személyét felderítse?

Hetedik kérdőjel:

Egy éve, 2016. február 16-án pótmagánvádas bírósági tárgyalás volt a Bicskei Járásbíróságon. Maga a tárgyalás is szolgált érdekességgel, hiszen azon az osztrák-magyar gázoló is megjelent, akinek korábban valakik masszívan a halál hírét keltették, ám volt más érdekessége is a tárgyalásnak.

Váradi András halála ügyében tartott nyilvános tárgyaláson, egyetlen tévé stáb, egyetlen újság vagy hírportál nem volt jelen, annak ellenére, hogy a tárgyalás időpontja az internetes közösségi oldalakon előre közzétett, és széles körben ismert volt. Egyedül egy amatőr dokumentumfilmes operatőr – Csillag Ádám – forgatott a tárgyaláson, és gyakorlatilag a teljes magyar média bojkottálta a Váradi András halála ügyét a bírósági tárgyaláson!

Vajon miért maradt távol a teljes magyar média Váradi András halála ügyében a bicskei bíróságon tartott tárgyalásról? A teljes magyar média ilyen mértékben megvehető – befolyásolható valami háttérben ügyködő erős hatalom által, hogy egyetlen média sem tudósított a Váradi ügy bírósági helyszínéről? Ki lehet az a titokzatos hatalom a Váradi ügyben, aki minderre képes?

Nyolcadik kérdőjel:

Az ügyben, 2016. április 21. napjára újabb tárgyalást tűztek ki, ami ismeretlen okból elmaradt, és utánna sem tárgyalásról, sem egyébről Váradi András halála ügyében senki nem szólt, nem nyilatkozott érdemben egyetlen mukkot sem a nyilvánosság előtt! Sem a bíróság vagy más hatóság, sem Váradi András családja, sem pedig dr. Magyar György a család ügyvédje nem tájékoztatott, hogy miért áll az ügy. És a teljes magyar média is hallgatott Váradi András halála ügyében, egyetlen újságíró sem firtatta hogy mi az oka annak, hogy nem folytatódik Váradi András halálának bírósági ügye. Úgy viselkedtek, mintha nem is lenne Váradi András halála ügyében bírósági eljárás!

Vajon miért némult meg minden érintett fél, és a teljes média az első tárgyalás után a Váradi ügyben? Az hatalom részéről az ügyet intéző bíróság, az osztrák-magyar gázoló, illetve a pótmagánvádat indító Váradi család és annak ügyvédje, valamint a nyilvánosságot jelentő média, erősen ellenérdekelt felek lennének, legalábbis elméletben, Váradi András halála ügyében! Ám ahogyan azt tapasztaljuk, minden érintett fél, egy teljes éven át, teljesen elnémult, és senki semmit nem közölt arról közel egy éven át semmit, hogy mi történik, vagy mi miatt nem történik semmi Váradi András halála ügyében! Vajon kinek áll érdekében Váradi András halála ügyének agyonhallgatása, és kinek van akkora hatalma, hogy befolyással, pénzel, egyébbel, egyszerre elnémítson minden érintett felet a Váradi ügyben?

Kilencedik kérdőjel:

E sorok írójaként, 2016. október 8. kelt, a fentebb már említett feljelentést tettem a Bicskei Járásbíróságon. A Bicskei Járásbíróság a feljelentés kapcsán, a 2016. október 12.-én kelt részemre küldött iratában ez szerepel:

,,a Bicskei Járásbíróságon folyamatban volt büntető ügy kapcsán"

Tehát Schubertné dr. Szekeres Mónika bíró irata értelmében, a Váradi András halála ügye ekkor már nincs folyamatban a bíróságon. Azt hogy miért nincs, azt nem derül ki a bírósági iratból. A „folyamatban volt” kifejezés utalhat az ügy megszűnésére, megszűnhetett például azért mert a bíróság lezárta az ügyet, és ezért vége az eljárásnak. Ám a Bicskei Járásbíróságon megszűnhetett az ügy azért is, mert például elfogultság miatt más bíróságot jelöltek ki az ügy folytatására, és máshova helyezték el az ügyet. De így vagy úgy, annak mindenképpen valami oka van, hogy a Bicskei Járásbíróságon már csak mint „folyamatban volt” ügyről értesít a bíró. A 168 óra által közétett videó arra utal, hogy az ügy a Székesfehérvári Törvényszéken folyik tovább. Ám eredetileg a Székesfehérvári Törvényszék már mint másodfokú hatóság szerepelne a Bicskei Járásbíróságon indított ügyben, ahová akkor kerülne az ügy, ha a Bicskei Járásbíróságon az ügyet lezárták, és fellebbezés miatt a felettes másodfokon eljáró bírósághoz továbbítják. De hogyan és miért került Váradi András ügye a közel egy éves tömény hallgatás közben a másodfokú hatóságot jelentő Székesfehérvári Törvényszékhez? Talán a bicskei bíróság már nagy csendben lezárta az ügyet?

Senki, sem bíróság, sem sajtó, sem Váradi András családja, sem annak ügyvédje, dr. Magyar György, egy árva szót sem közölt arról semmit, hogy miért, milyen ok miatt nincs már folyamatban Váradi András halála ügyében az eljárás a bicskei bíróságon, az első tárgyalás után. Miért ez a nagy titkolózás a Bicskei Járásbíróság körül, és kinek áll érdekében ez a titkolózás a Felcsút vonzáskörzetében lévő bíróság körül? A mostani információk szerint másutt folytatódik az ügy, de miért titkolják hogy miért folytatódik másutt, és miért titokban tartanak tárgyalást Váradi András halálos ügyében?

Tízedik kérdőjel:

Ha megnézzük a 168 óra által közétett videót, akkor láthatjuk hogy abból semmi érdemleges nem derül ki a titokban tartott tárgyalásról!

A rövid, nyilvánvalóan parasztvakítás céljából összeállított anyag, egy tökéletes bírósági idillt láttat, barátságosan mosolygó bírónővel, ahogy a bíróság asztalán papírokat tologatnak, az ügy lázas intézése közben, azt sugallva, hogy a legnagyobb rendben folyik Váradi András halála ügyének intézése a bíróságon.

És ugye mennyivel jobban fest a nyilvánosság előtt az erről a titokban megtartott bírósági tárgyalásról sugallt összkép, mint az egy évvel ezelőtti tárgyaláson készült, Csillag Ádám amatőr dokumentumfilmes operatőr videóján, ahol a Bicskei Járásbíróságon harminc néző előtt hebeg egy láthatóan frusztrált bírónő!

Dr. Magyar György a titokzatos módon megtartott tárgyalásról a Klubrádiónak így nyilatkozik:

„megnyugtató módon kell ezt az ügyet lezárni, hogy ne maradjanak kételyek, ne maradjanak kérdések”

Magyar György a titokban megtartott tárgyalásról szóló videó, és rádió nyilatkozata is nélkülöz minden információt a bíróságon történt tanú meghallgatásról, és a nyilatkozata egyértelműen arra irányul, hogy a közvéleményt megnyugtassa, és azt sugallja – “mindenki nyugodjon meg, Váradi András halála ügye a bíróságon a legnagyobb rendben folyik!”

Dr. Magyar György klubrádiónak adott nyilatkozata itt hallható:

http://klubradio.fejlesztoportal.hu/v1/hirek/16/205257

Az ügyvéd szavai ugyan meggyőzően tűnhetnek, ám erősen egyoldalú a nyilatkozat, hiszen Magyar György sok mindenről nem beszél, ami viszont fontos lehetne. Például a közel egy éves hallgatás okáról, vagy épp a titokban megtartott tárgyalás titkos miértjéről, amikről viszont kellene valamint tudni, mert azok titkolása márpedig nagyon is kételyeket, és kérdéseket ébreszt az eddig is zavaros ügyben.

A 168 óra által közétett videó anyagát, egy rutinos operatőr, néhány perc alatt felvehette, a képen látható emberekkel, akár valódi tárgyalás nélkül is! A videón látható egy beazonosíthatatlan helyszínen lévő tárgyalóterem, látható egy bírónő névtelenül, láthatóak a vád illetve a védelem képviselői egy pillanatra, és más valakik, de az hogy ott valódi tárgyalás lett volna, az egyáltalán nem derül ki kétséget kizáróan az anyagból! Néhány gondosan kiválasztott képkocka látható hang nélkül, úgy mint egy Charlie Chaplin némafilmben! Egy bírósági tárgyalás viszont attól “tárgyalás” hogy azon szóban, tárgyalják az ügy történéseit. A közzétett felvételen semmi ilyen nem található! A videó kétségtelenül egy bírósági tárgyalás látszatát akarja kelteni, de azon valójában érdemi tárgyalás nem is látszik!

Vajon kinek áll érdekében, és kik azok akik ki is tudják vitelezni, hogy egy ilyen titokban megtartott tárgyalást megszervezzenek, és arról szóló hírt gyártsanak, és hozassanak nyilvánosságra a 168 órán keresztül Váradi András halála ügyében?

Sajnos a 168 óra által közzétett videóból hiányzik a bírósági tárgyalóteremben a hallgatóság számára fenntartott padsor felvétele. Így nem tudjuk, hogy vajon kik voltak még jelen a tárgyalóteremben. Talán a titkosszolgálat emberei figyelték a titkosított-nyilvános tárgyaláson, a tanú meghallgatás menetét, hogy minden az előzetes szereposztásnak megfelelően történjék? Vagy talán maga Mészáros Lőrinc ült ott, pénzkötegekkel a zsebében, és rögtön ki is fizette a fellépőknek járó gázsit a remek szereplésért? Mi ez az egész eltitkolt, előre megrendezett bírósági maszlag Váradi András halála ügyében? Ki szervezte ezt az egészet? Talán ugyanazok akik a titkosszolgálatnál Váradi András közúti balesetnek álcázott halálát is kitervelték?

Tizenegyedik kérdés:

Térjünk vissza a Mészáros Lőrinc és társai ellen emberölés bűntette, annak kitervelése, és abban való részvétel, és egyebek miatt tett feljelentéshez, amit a Központi Nyomozó Főügyészség elutasított Ha az olvasó ismét vet egy pillantást a bicskei bíróságnak küldött iratra, amely ezen oldal alján is látható, akkor annak első oldalán, mindjárt a második bekezdésében ez olvasható:

„Irat tárgya: tanúvallomás előterjesztése, a Moharos Ferenc vádlott ellen folyó - Váradi András halála ügyében folytatott pótmagánvádas eljárásban”

Tehát az iratban ismertetett dolgokat mint – TANÚVALLOMÁST – terjesztettem elő a Váradi András halála ügyében folyó bírósági ügyben! Igaz, hogy a bíróságnak küldött irat végén szerepel az alábbi szöveg is:

„a bírósági ügyben tett tanúvallomáson túlmenően, Váradi András halálának kitervelése, és halálának szándékos okozása miatt - … - feljelentést teszek”

Tehát elsősorban tanúvallomást, majd továbbá feljelentést is tettem a hatóságnál. Mind a “tanúvallomás” mind a “feljelentés” fogalmai a jog számára teljesen egyértelműen definiált fogalmak, és a bicskei bíróságnak küldött iratból mindkét fogalom egyértelműen különválasztható. Az irat feljelentésként kezelésének a további sorsát ismerjük. Az ügyet intéző Schubertné dr. Szekeres Mónika bíró továbbította a Fejér Megyei Főügyészségre, ahonnan a Központi Nyomozó Főügyészségre került, ahol anélkül hogy a titkosszolgálat szerepét bárhogy vizsgálták volna, elutasították a feljelentést. De ne feledjük, hogy a bicskei bíróságnak küldött irat ettől függetlenül még úgy kezdődik: „Irat tárgya: tanúvallomás előterjesztése” – és az irat tartalma egyértelműen tanúvallomásként kezelhető információkat tartalmaz Váradi Andrással kapcsolatosan.

Vajon mi van a bíróságnak küldött irat tanúvallomásként előadott részével? Ugyanis arról mélyen hallgat a bicskei bíróság részemre küldött értesítésében, hogy az úgynevezett „Bicskei Járásbíróságon folyamatban volt büntető ügy” -ben előterjesztett tanúvallomásként benyújtott irattal mi a fenét csinált a bíróság? Rögtön dobta a papírkosárba az iratot, mert a „Bicskei Járásbíróságon folyamatban volt büntető ügy"-ben már nem lehet tanúvallomást előadni? Vagy esetleg Schubertné dr. Szekeres Mónika bíró a tanúvallomásként ismertetett iratot, lelkiismeretesen tovább küldte oda, ahol Váradi András halála ügyében tovább folyik az eljárás? De akkor erről miért nem értesített? Nem volt már hely azon a papíron, amiben arról küldött értesítést, hogy a feljelentést a Fejér Megyei Főügyészségre küldte meg? Tehát kérdés az, hogy mit tett a Bicskei Járásbíróság a Váradi András halálos ügyében tett tanúvallomással, és az is kérdés hogy erről miért nem küldött értesítést?

Mert a jelek szerint valószínűleg az történt, hogy az bíróságnak küldött tanúvallomást, és feljelentést, egyszerűen kitolták a Váradi András bírósági ügyéből! Az ügyészségre mint feljelentést továbbították azonban mint tanúvallomást NEM TOVÁBBÍTOTTÁK a Székesfehérvári Törvényszékhez, ahol állítólag a Váradi ügy tovább folyik! De miért nem? Talán épp emiatt az irat miatt – a hatalom és a titkosszolgálat szerepét igazoló tanúvallomás miatt – kavarták át a Váradi ügyet máshová, és ezért volt titokban megtartva az a tárgyalás, ahol tanúkat hallgatott ki a bíróság? Talán igy akarták elejét venni, hogy valaki, aki esetleg a bírósági ügyet háttérből irányítók akarata ellenére tanúvallomást akar tenni a Váradi András halálos ügyében, az még véletlenül se tudjon a tárgyalásra odamenni?

Vajon miért nem merik – nem akarják azt az iratot, azt a tanúvallomást a Váradi ügy bírósági iratanyagához csatolni, amelyben tételesen fel vannak sorolva azok a tények, amelyek utalnak arra, hogy a titkosszolgálat közreműködésével végrehajtott politikai gyilkosság áldozata lett Váradi András?

Tizenkettedik kérdés:

Az megnyugtatónak tűnhet, hogy dr. Magyar György ügyvéd, majdnem egy év hallgatás után ilyeneket mond:

„megnyugtató módon kell ezt az ügyet lezárni, hogy ne maradjanak kételyek, ne maradjanak kérdések”

És az is figyelemre méltó, ahogyan a valóban problémás létra ügyével zsonglőrködik Váradi András halála ügyében. De eközben az tapasztalható, hogy gennyes, álnok módon zajlik bírósági ügymenet Váradi András halála ügyében, és a Váradi ügy egyéves titokzatos szünetelése, és az utóbbi titokban megtartott bírósági tárgyalás után kijelenthető, hogy a jelek szerint dr. Magyar György is valami okból asszisztál a háttérben folyó, a nyilvánosság elől gondosan titkolt machinációkhoz. Sokan, ettől jóval többet vártak dr. Magyar György ügyvédtől Váradi András halála ügyében.

Váradi András több mint kettő éve halott, az ügyét Magyar György személyében egy sztárügyvéd intézi, és ma gyakorlatilag ugyanannyit tudtunk, két évvel Váradi András halála után, a halálesetről, mint a halála utáni napokban. És ha őszinték akarunk lenni, akkor el kell mondani, hogy a hitelesnek tűnő nyilatkozatok mellett, egy sztárügyvédtől elég szánalmas eredmény az, hogy két évvel Váradi András halála után, annyi az összes produktum amennyit Magyar György elmondhat az ügyben, hogy a bíróság két év után lefoglalta Váradi András létráját, amit időközben már kölcsönvett az egyik szomszéd Göbölpusztán, és közben kifestett már róla egy lakást… Ezt a létrát fogják MAJD VALAMIKOR mint nyomokat hordozó eszközt vizsgálni azok a hatóságok akik gondoskodtak arról, hogy a haláleset helyszíni tanúit titokban hallgassa meg a bíróság. Hát a fene tudja! Két évvel a rejtélyes haláleset után, pusztán a Váradi András létrájáról szóló meddő ügyvédi nyilatkozgatás nem tűnik valami nagy eredménynek, a zavaros fene nagy bírósági titkolózás közepette egy sztárügyvédtől!

Ne feledjük, hogy a dolgok jelenlegi állása szerint dr. Magyar György nem azt akarja bizonyítani hogy Váradi Andrást szánt szándékkal meggyilkolták, hanem azt hogy Váradi Andrást gondatlan gépjárművezetés következtében gázolták halálra!

Ugyan az ügyvéd némely a sajtóban elhangzott szava mögé ugyan oda lehet azt képzelni, hogy Váradi András halála körül valami nincs rendjén, de eddig Magyar György politikai gyilkosságról konkrétan nem beszélt a nyilatkozatai során.

És ha a Váradi ügy ilyen iramban folytatódik tovább, akkor néhány év múlva eljuthat odáig a Váradi András halála ügyében folyó bírósági eljárás, hogy dr. Magyar György megnyeri a pert, és betudja bizonyítani, hogy az osztrák-magyar gázoló gondatlanul vezette Mercedesét, mert például nem csökkentette a sebességét stb. és ezért Moharos Ferenc osztrák-magyar állampolgár felelős Váradi András haláláért! Dr. Magyar György a Bicskei Járásbíróságon elmondott vádbeszédében Moharos Ferenc osztrák-magyar állampolgárt, mint vádlottat, – halálos közúti baleset gondatlan okozásának vétségének elkövetésével vádolta – és a bíróságtól azt kérte, hogy vádlottra fogház büntetést szabjon ki, amelyet próbaidőre függesszen fel, tiltsa el a gépjármű vezetéstől, és kötelezze a vádlottat a büntető eljárás során keletkezett bűnügyi költségek megfizetésére. Továbbá az ügy későbbi szakaszában még egyéb polgárjogi igényre, nyilván kártérítésre is igényt tart a vád.

Merthogy ne feledjük, ennek a bírósági ügynek jelenleg ennyi a tétje, és nem az hogy Váradi Andrást politikai utasításra végrehajtott gyilkosságát felderítse.

Tudjuk, hogy az ügyvéd mint olyan, tulajdonképpen az is csak egy foglalkozás, amit azért űznek emberek, hogy pénzt keressenek vele. Ezt nyilván mindenki érti. De két évvel Váradi András halála után, Váradi András bírósági ügymenetének láttán, itt az ideje, hogy feltegyük a kérdést: A bírósági eljárás gyanús részleteinek elhallgatása közben, kinek az oldalán áll valójában dr. Magyar György Váradi András ügyében?

Tizenharmadik kérdés:

Mint azt tudjuk, Váradi András politikai szerepkört vállalt, az Együtt – Párbeszéd Magyarországért párt tagjaként. A párt azóta kettévált, és két külön párt lett, ám érdekes módon egyik sem tartotta különösebben említésre méltónak azt, hogy az egyik korábbi párttársuk vélhetően politikai gyilkosság áldozatává vált. Részt vállaltak Váradi András családjának megsegítésén, ám Váradi András halála ügyében a részvétnyilvánításon túl, már nem volt, és most sincs véleménye egyik pártnak sem. Váradi András halála évfordulóján elhangzik egy egy közlés a részükről, hogy őrzik Váradi András emlékét, és folytatják Váradi András harcát a korrupció ellen, de Váradi András halálát követő egyre problémásabb hatósági ügyéről a pártnak nem hallani a véleményét. Vajon miért? Mint azt tapasztaljuk a politika minősége Magyarországon olyan amilyen, de azért ez a magatartás mégis meglehetősen furcsa.

Végül az ügy furcsaságai között, szót kell ejteni a pótmagánvádat kezdeményező, Váradi András családjáról is. Kétségtelen tény, hogy Váradi András mellett ők is áldozatai a történteknek. Az is ismert, hogy tulajdonképpen Váradi András a családjából egyedüliként állt a nyilvánosság elé Mészáros Lőrinc ellen, és ő vállalt a családból egyedüliként politikai szereplést. A történtek után érthető, hogy a család, akinek egyébiránt semmi tapasztalata nincs a politikai természetű dolgok kezelésében, igyekszik távol tartani magát a politikától, és békében, nyugalomban akarja élni az életét. A történtek ismeretében ez egy teljesen jogos igyekezete Váradi András családjának, amit mindenkinek tiszteletben kell tartani. Mindezek mellett azonban a családnak is tiszteletben kellene tartania a társadalom jóérzésű részének azon az igényét, hogy legalábbis nagy vonalakban szeretné tudni, hogy hogyan folyik, mi történik, Váradi András halála miatt folyó bírósági ügyben. Ugyanis Váradi András azért is vállalt politikai szereplést, mert társadalom jóérzésű részét igyekezett megszólítani, felrázni, az egész társadalom érdekeit szem előtt tartva, és nem csupán arról volt szó, hogy kizárólag a saját érdekeit kereste. Váradi András a szó nemesebb értelmében is közszereplő volt. Sokan vagyunk akik tiszteljük és őrizzük Váradi András emlékét, és tudjuk jól, hogy ez az egész, egy nagyon fájdalmas történet a család részére. Ám Váradi András halála után, többen is voltak, akik úgy is kifejezték együttérzésüket, hogy a lehetőségeikhez mérten próbáltak némi segítséget nyújtani Váradi András családjának. Az mellett hogy ez teljesen normális és elvárt emberi gesztus volt a szörnyű helyzetben, de akár erre is némi figyelemmel, a család is kissé több belátással lehetne a nyilvánosság érdeklődésére az ügyben. Szó sincs arról hogy a politika szennyébe akarnánk belerángatni a családot, és senki nem várja el, hogy hosszas szakszerű nyilatkozatokat tegyen a család a nyilvánosság előtt, Váradi András halála zavaros bírósági ügyének aktuális állásáról. De azért többen is volnánk, akik hálásan fogadnák, hogy legalább Váradi András családja egy egy szóban, röviden jelezné, hogy mi van Bandi ügyével, ha már mindenki más egy éven keresztül mélyen hallgat róla. Hogy ne higgyük, hogy Mészáros Lőrinc parancsára, Váradi András után, a Váradi András halála ügyét is eltemették volna...

Mert az meglehetősen furcsa, hogy a Váradi András halálának bírósági ügye, amit a saját családja indított,közel egy évre úgy tud teljes némaságba burkolózni, hogy az még Váradi András családjának sem hiányzik. Vajon miért?

Mészáros Lőrinc ellen tett feljelentés: