Felcsútról sok minden eszébe jut az embernek, a milliárdokból épített Fideszes futballstadion, Mészáros Lőrinc, a gázszerelőből milliárdossá lett Fideszes polgármester, ám hogy Felcsúton van e könyvtár az nem szokott téma lenni.
A könyvtár pedig érdekes és fontos dolog, akár Felcsútról van szó, akár más településről. A könyvtár mellett sokszor elmegyünk, néha esetleg be is megyünk oda, ám nemigen gondolunk bele abba hogy mi is valójában a KÖNYVTÁR.
Felcsút környékén élő emberként sikerült viszonylag elég simán összetűzésbe kerülni a különféle hatóságokkal, és egyszerű ember lévén szükségem lett volna segítségre is a Felcsút környéki hatalmasok ellen vívott csatározások során. Ami ilyen problémás helyzetben aranyat ér, az a megfelelő tudás és felkészültség, hiszen a hivatalok emberei a jól felszerelt irodáikból nyakatekert módon fogalmazott intézkedésekkel igyekeznek falhoz állítani az útjukba kerülő embereket. Így hamar eljutottam a következtetésig hogy könyvtárban kellene keresnem olyan dolgokat amik segítenének a abban a nehéz helyzetben amit az emberi tisztesség fogalmát nem ismerő állami hivatalok okoztak körülöttem. Ám a Felcsút környéki ügyeimmel a tarisznyámban nem kezdtem el a könyvtárakat járni, hiszen úgy gondoltam hogy az állam által fenntartott könyvtárban nem fogják jó szemmel nézni ha az állam más intézményeiben folyó törvénytipró tevékenységek miatt kezdek egerészni a könyvtárban.
Tehát a könyvtárat mint lehetőséget kihúztam a noteszemből, ám azt a könyvtárost aki az országos könyvtári napok során az utcán szólította le az embereket nem tudtam elkerülni. Így lettem a Tatabányán a József Attila Megyei Könyvtár tagja, egy fillér nélkül, mert a JAMK könyvtárosai akkoriban a könyvtári napok alatt minden hozzájuk látogató ember számára ajándékba adták ingyenes beiratkozást. Ugyan eleinte még kétségeim voltak, és tartottam attól hogy abból botrány lesz ha a könyvtárban kiderül hogy az ellen az állam ellen küzdök amihez a könyvtár is kapcsolódik, ám hamar kiderült hogy a könyvtár biztonságos hely még egy magamfajta demokratikus partizán számára is.
Azt rögtön látszott hogy égbekiálltó a különbség a könyvtár és az általam ismert más állami intézmények között. A JAMK könyvtárában olyan tisztességes emberséges módon kezelték a könyvtárosok az oda betérő embereket, hogy azt a Felcsút környékén, a rendőrség, ügyészség, bíróság, és hasonló állami hivatalokban szerzett tapasztalataim alapján korábban el sem tudtam képzelni hogy ilyen lehetséges egy állami intézményben Magyarországon.
Akkoriban Monostori Imre volt a József Attila Megyei Könyvtár igazgatója Tatabányán, és a mai fideszes világhoz szokott szem számára hihetetlen dolgok történtek abban az időben az ő könyvtárában. Az hogy minden könyvtárral kapcsolatos információ, lehetőség alapból járt minden könyvtár látogató számára, az természetes dolog volt ott, ám megtörtént olyan eset, hogy a könyvtárba betérő, amúgy hajléktalan ember elszunnyadt könyvvel a kezében a könyvtár olvasótermében. Ám nem az történt hogy kipenderítették volna a szunyókáló csövest a könyvtárosok, hanem hagyták őt békén, pedig mint az köztudott a hajléktalan emberek nem arról nevezetesek hogy frissen vasalt fehér ingben éljék a napjaikat. Manapság a Fidesz miközben soha nem látott számban taszít embereket a nyomorúságba, közben még az utcán elő hajléktalan nyomorult embert is büntetné. Ehhez képest igencsak humánus hely volt az a könyvtár, ahol a hajléktalanban is az EMBERT látták és tisztelték.
Talán csak a JAMK könyvtára ilyen - így gondoltam még akkor, és másutt is betértem a könyvtárba, és meglepve láttam hogy mindegyik könyvtárban ugyanez a helyzet: a könyvtárosok az EMBERT látják a könyvtár olvasóiban, és EMBERKÉNT kezelik őket. Tehát mint a Merész-elek Kapitányság munkatársa szorgalmas könyvtár látogató lettem, hiszen a könyvtárak által nyújtott lehetőségek jelentős segítséget jelentettek ahhoz hogy álljam a sarat a Felcsút környéki fideszes körökkel szemben vívott csatározásokban, Ez időben a JAMK könyvtárosait az sem zavarta hogy egy egeret vittem a könyvtárba.
Így miközben a világirodalom nagyjai között a régi viccek alapján született kisegér is ott szaladgált a könyvtárban, azon töprengtem hogy mitől lehet az hogy a könyvtárosok annyira mást képviselnek a munkájuk során mint a többi állami hivatalok képviselői. Ugyanazon nemzet genetika leszármazottai, ugyanazon társadalmi közegben szocializálódtak, ugyanannak állami intézményrendszernek a részei mint mások - ám a könyvtárosok mégis teljesen másként látják és kezelik az előttük álló EMBERT.
Hamar világossá vált hogy a kérdés kulcsát a könyvtárban kell keresni. Mit csinálnak a könyvtárosok? Látszólag semmi különleges dolgot. Pakolják a könyveket a polcokon, rendszerezik, gondozzák azokat. De mi is van tulajdonképpen a könyvtárban? Persze - könyvek! Rengeteg könyv, amit különféle korok legkülönfélébb emberei írtak, azért hogy ismertessenek, tanítsanak, vagy éppen szórakoztassanak, de a céljuk minden esetben az hogy a gondolatot leírni és továbbadni mások számára. A gondolatot amely a lélek szüleménye, azé az emberi léleké, amiről oly keveset tud még a tudomány. Annyi már ma is tudható hogy az emberi lélek nem elszigetelt dolog, hiszen az láthatatlan szálakkal kötődik a körülötte lévő világhoz, azzal valamilyen titokzatos módon közösséget alkot. A mai tudomány már eljutott a felismerésig hogy a kollektív tudat valóban létezik. Azok akik a könyvtárban lévő könyveket írták, maguk is aktív részei a kollektív tudatnak, és elég gyakori az az szerzői felfogás, amely az adott írást nem a sajátjának tekinti, hanem azt az univerzum részét képező kollektív tudatból merített anyagként határozza meg.
Tehát mit csinálnak a könyvtárosok a könyvtárban? Azt a hatalmas tudás és információ halmazt, ami a végtelen univerzum kollektív tudatának része, az ami fel van halmozva a könyvtárban, azt óvják, gondozzák, és továbbítják az emberek felé. Tehát a könyvtárosok nem mások mint a kollektív tudat képviselői.
Ebből adódik a különbség, amíg a más állami hivatalokban a politikai, állami hatalmat képviselik, addig a könyvtárosok annak a kollektív tudatnak a szolgálatában állnak, amelynek a gyökerei valahol az univerzumban vannak.
A történelem során a könyvtárak már sokszor voltak szálka politikai hatalmak szemében, nem véletlen hogy időnként könyveket égettek el, hogy megszabják azt hogy milyen tudást ismeretet legyen, és milyen ne legyen, a könyvtárban. Azt nem tudni hogy a Fideszes hatalom végül el jut e a könyvégetésig, ám a Fidesz 2010-es hatalomra kerülését követően hamar világossá vált hogy a hatalom erőszakos módon nyomás alatt igyekszik tartani a civil élet minden területét.
Tatabányán a JAMK könyvtárában éppen a Fidesz 2010-es hatalomra kerülés idején ment nyugdíjba az addigi igazgató, és a Fidesz által irányított politikai helyzetben a változás irányát pontosan jelezte az hogy bizonyos szerzők könyvei hamarosan lekerültek a könyvtár polcairól, és a jogi könyvek polca is hirtelen nyúlfarknyira zsugorodott. Tisztán látszott Fideszes hatalom még kevesebb jogot kíván adni az embereknek mint az előtte lévők, és abba is határozottan bele akar szólni hogy milyen szerzők munkáit ismerjék az emberek. Így nem csoda hogy Tatabányai József Attila könyvtárban suttogás hallatszott arról hogy a narancsszínű garnitúra uralkodni akar, és el akarja venni jogaikat az embereknek.
Ekkorra már elég előkelő helyen voltam a Fidesz feketelistáján, és nem volt kétséges hogy az EMBERT nem tisztelő Fideszes hatalom küzdőtérré fogja változtatni a könyvtárat körülöttem. Arról ugyan szó nem volt hogy a Merész-elek Kapitányság feladata volna a küzdelmet, ám arra mégsem voltam hajlandó hogy a könyvtárban harcoljak a Fidesz embertelen hatalma ellen, ott ahol a könyvtárosok még a Fidesz hatalma alatt is az EMBERT látják az olvasókban. Így a Merész-elek Kapitányság kivonult a könyvtárból, volt csatatér Felcsút környékén bőven, ahol nap mint nap lehet küzdeni az egyre embertelenebb fideszes hatalom ellen.
Attól azonban nem kell tartani hogy a Fideszes hatalom leigázná a könyvtárat. Ez a Fidesznél sokkal erősebb politikai hatalmaknak sem sikerült a történelem során, hiszen a könyvtárban a politikai hatalmak fölött álló kollektív tudat nagyobb hatalmat képvisel mint például Orbán Viktor a Fidesz diktatórikus vezetője. Így az egyszerű emberek számára a könyvtár olyan hely marad ahol tisztességes módon fogadják őket, és az EMBERT látják bennük a könyvtárosok. Persze tudom hogy Felcsút környékén valamelyik könyvtárban a Gizus Fideszes, ám ne bántsuk őt sem, hiszen annyi remek könyvtáros között biztosan rá is ragad valami az idők során. Az emberek jogait sárba tipró rendőröket, ügyészeket, bírókat sem kell kitiltani a könyvtárból, nem kell attól tartani hogy ha oda betérnek ott is megrövidítik az embereket, úgy ahogy a saját hivatalaikban teszik, hiszen ők amúgy sem mennek könyvtárba. Őket nem érdekli az a tudás és ismeret, amit az EMBERT éltető kollektív tudat hatalma képvisel a könyvtár polcain, ők inkább a Mészáros Lőrinc félék kegyeit keresik, hogy aprópénzre váltsák a társadalom érdekeit sértő tetteiket.
Felizgatott valami és szeretnénk megnyugodni? Menjünk könyvtárba ott biztosan van olyasmi amitől helyre áll a lelki békénk! Túl nyugodtak vagyunk és szeretnék izgulni valamin? Nézzünk körbe a könyvtár polcain, ott mindig találni valami izgatót! Valamilyen probléma kapcsán elakadtunk és nem tudjuk hogy hogyan, merre tovább? A könyvtárban bátran kereshetjük a megoldást! A könyvtárosok nem tudják a problémáinkat megoldani helyettünk, ezt nekünk kell megtennünk, ám segíthetnek elindulni a megoldás irányában, hiszen a kollektív tudat szentélyében, a könyvtárban, nagyon sok nehéz kérdésre ott van a válasz. A könyvtárban mindig számíthatunk arra hogy a kollektív tudat szürke eminenciásai, a KÖNYVTÁROSOK, az EMBERT látják azokban akik a könyvtárba valamiért betérnek. Még akkor is ha csak egy kis szürke egér a könyvtár látogató...
Hajnáczki Csaba
