Címzett: Legfőbb Ügyészség
Küldő: Merész-elek Kapitányság
Kilenc elmúlt, és ingerülten kevergette a kávéját az irodájában. Dühösen arra gondolt hogy kávézhatna valamelyik elegáns bécsi kávéházban is, de ő megint itt issza ezt az irodai moslékot.
Imádta a pénzt, vonzotta a luxus, és volt már elég pénze hogy azt el is érje. És minden nap el kell játszani ezt a nyálas szerepet, hogy ő csak egy kisstílű hivatalnok. Ez undorító! Az autója átlagos, a ruháit is pesten vette. Pedig lehetne drága luxusautója, és öltözhetne valamelyik neves párizsi divatszalonból is. Igazságtalannak érezte az életet, hiszen titokban jelentős vagyont halmozott már fel külföldi bankokban. Unottan tolta félre kávéját, és az órájára nézett. Az óráját szerette. Az legalább igazi luxusmárka. Több mint egy milliót fizetett érte, de nyugodtan hordhatja, úgysem tűnik fel senkinek. Ma már az emberek nem értenek az órákhoz. Ostobák!
Tízkor tárgyalás. Hátradőlt a fotelben és maga előtt látta a nyámnyila embereket, amint feszülten állnak a tárgyalóteremben, és a törvénytől várják az igazságot. Tudatlan balekok. Hiszen ő a törvény! Megvetéssel gondolt ezekre az emberekre, akiknek fogalmuk sincs arról hogy mi is történik körülöttük valójában. A beosztottjaival küldeti ezeknek a mitugrászoknak a jog nyelvén megírt leveleket, amiből ezek semmit sem értenek, és amit talán össze is tépnek mérgükben, és még azt a fáradságot sem veszik hogy fellebbezzenek. Közben meg ott a nyakukon a végrehajtó.
Unottan gondolt a délelőttre, és az óráját simogatta. A délután már jobb lesz. Jön a végrehajtó és elosztják a bevételt. Elmélázva ivott a kávéból. Igen délután pénzt fog kapni, sok pénzt... Aztán eszébe jutott hogy a végrehajtó még a múlt hétről tartozik három millióval. Elmosolyodott. Nem gond, ebben az üzletben ő a főnök, a neve előtt ott áll a tekintélyt parancsoló "dr", a végrehajtó meg csak egy felkapaszkodott figura, aki arra való hogy a nevét adja a piszkos munkához. Igaz, meg is kapja a részét a bevételből.
Egy tompa puffanás hallatszott az utcáról. Ez kizökkentette a gondolataiból. Aztán újabb puffanás. A francba! Idegesen kapta fel a fejét a zajra. Egy marha megint csapkodja az autó ajtaját. Újabban zaklatott volt. Minden rendben ment, a végrehajtó hozta a pénzt, mindenki megkapta a részét, de mégis mintha volna valami feszültség a levegőben.
Egy mentő szirénája közeledett,és végképp ingerült lett. Az emberek jutottak az eszébe, azok akiket segített a végrehajtó karmai közé lökni. A héten megint volt köztük egy haláleset. Azelőtt kettő. Azoknak meg állt a szívük amikor potom árért elárverezték a lakásukat. Azok sima esetek, nem érdekesek. De a mostani egy újabb öngyilkosság. Ivott a kávéból egy kortyot. A fenébe! Undorral tette le a poharat.Teljesen hideg! A nyár jutott az eszébe, amikor Bécs egyik elegáns szállodájában szállt meg. Ott ivott igazi kávét. Nem ilyen moslékot..
Közben a mentő szirénázva rohant el az épület előtt, és újra az öngyilkosra gondolt. Volt néhány bizalmasa az önkormányzatnál is, akiktől az információkat beszerezte az emberekről. Megvetette a kisembereket, de félt is tőlük. A végrehajtó bevétele az utóbbi időben a többszörösére ugrott, mindenki jól járt, még az informátoroknak is intézett ezt-azt, de ezek az eladósodott ostobák már rengetegen vannak. Egy egész tömeg. Óvatosnak kell lenni... Nemrég egy eladósodott majom felbőszülten rátámadt az ügyintézőre valamelyik hivatalban. Le kéne lőni az ilyen agresszív állatot!
Közben a mentő már messze járt, a sziréna már alig hallatszott a távolból. Kezdett megnyugodni.
Az öngyilkosról rögtön szóltak neki. Az illető lakását már elárverezték, de a végrehajtó mégis leemelte a számlájáról a pénzt. Kilencvenöt ezret. Ezért lett öngyilkos. Kilencvenötezerért! Normális? Két kicsi gyerek maradt utánna.
Az iroda csendes volt, a mentő szirénája sem hallatszott már, csak az hivatal megszokott zaja szűrődött be a folyosóról. Már egészen nyugodt volt. Még csak nem is sejti senki hogy valójában ő ölte meg azt az embert amikor a törvényt tiporva hagyta hogy a végrehajtó kifossza a szerencsétlent. Ő a gyilkos! Persze ha a törvények szerint intézték volna azt az ügyet az az ember még most is élne.. Az órájára nézett ami sejtelmesen csillogott az irodai neonlámpa fényében. Tíz óra! Kiitta a kávét, lecsatolta az óráját és a táskájába tette. Unja már ezt az órát, vesz majd helyette másikat, drágábbat. Elindult a tárgyalásra, és közben arra gondolt hogy délután pénzt fog kapni.. Sok pénzt.. Aztán majd újra Bécsben fog kávézni..
Ki lehet ez a gyilkos?
Talán Dr. Szekeres Mónika a Bicskei Városi Bíróság elnöke, akinek a hivatala napi kapcsolatban áll Farkas Tibor végrehajtóval?
Vagy Dr. Kató Miklós a Székesfehérvári Nyomozó Ügyészség vezetője, akinek feladata lenne a végrehajtót felelősségre vonni?
Esetleg Dr. Rabi Noémi a Fejér Megyei Főügyészhelyettes, a Fideszes ügyek buzgó pártfogója?
Vagy a végrehajtó barátjára, Dr. Soós Gyulára a Fejér Megyei Törvényszék Elnökére illik a leírás?
Ki a gyilkos?
Ui.:
Eljárást kezdeményezek a fenti személyek és társaik ellen, mert jogszabályt sértő tevékenységükkel, a végrehajtás alá vont emberek ügyeiben, és életvitelében jelentős hátrányokat okoznak, és ezzel közvetett módon emberek halálához is hozzájárulnak. A törvényes felelősségre vonásuk mellett kérem az általuk okozott károk megtérítését a megkárosított emberek, és családtagjaik számára.
Kelt. Bodmér. 2012. november. 10. Hajnáczki Csaba, a Merész-elek Kapitányság munkatársa
