Brüsszelnek konyec! (EU-s mese)

Kép
  Viktor a rettenthetetlen már majdnem elfoglalta Brüsszel várát, amikor a vár urai fenemód berezeltek. Ijedtükben a brüsszeli górék telefont ragadtak, aztán felhívták Kijevet. Kérve kérték az ukránokat, legyenek szívesek és tekerjek már egyet a Magyarország felé tartó orosz kőolajvezeték csapján. Merthogy Orbán már Brüsszel várát ostromolja, aztán hadd izguljanak egy kicsit Magyarországon is a fideszes brüsszeli háború miatt. Elgondolkoztak az ukránok, hát nem is olyan nagy kívánság ez! Azzal ripsz-ropsz rögvest csavartak egyet a kőolajvezeték csapján. Aztán ettől Viktor a rettenthetetlen, annyira izgalomba jött, hogy most először az EU-val fenyíti meg az ukránokat, aztán gyorsan elfoglalja Brüsszelt, és eltörli föld színéről Kijevvel együtt.   Aki nem hiszi járjon utána, ez lesz a mese vége! Vagy talán mégsem… De vajon mégis mi lesz a mese vége?           a) Viktor a rettenthetetlen lesz Európa ura és parancsolója        b) Előbb feltörlik Viktorral a padlót, azután ki kell nyalnia B

Kovács a besúgó! Egy Felcsút környéki Fideszes rendőrspicli története

Kovács a háború alatt látta meg a napvilágot az 1940-es években a Felcsút környéki szülőfalujában, ahol a Kovácsok azt tartották magukról, hogy ő nemzetségük már a falu alapításakor is ott volt hajdanán.

Bátyja jóval korában született, így aztán a bátyó atyáskodott a kisebbik Kovács felett.
Apjuk fura szerzet volt, amikor a háború alatt a németek jöttek - németül tudott, amikor az oroszok jöttek - oroszul beszélt, pedig előtte sem németül sem oroszul nem hallotta beszélni senki a faluban. Aztán elmúlt a háború, elérkezett a kommunizmus korszaka, és a Kovács apját is elérte a kommunizmus államosító szelleme. Tűrte is az a macerát, de csak egy darabig, aztán meg sem állt Németországig, hogy ott egye az emigránsok kenyerét. De ott aztán bejött a számítása rendesen, talán valami bankigazgatói állást csíphetett meg némethonban, mert a fiai nem tudtak olyat kérni tőle, amit csomagban meg ne küldött volna. Ámultak is a faluban Kovácsék szerencséjén, a sok nyugati dolog, hangszer meg mindenféle holmi láttán. De aztán ezt, hogy engedték a kommunisták azt bizony senki sem értette. Pedig az a hír járta akkoriban hogy a kommunisták még nyugatra is küldték a disszidensnek álcázott ügynökeiket, hogy a külföldre szökött magyarokat megfigyeljék.
Közben persze a kisebbik Kovács is felcseperedett a bátyja szárnyai alatt, és miközben a Németországból érkező csomagokból jól megvoltak, a kisebbik Kovács a kommunisták szapulásában jeleskedett. Aztán hogy hogysem a Kovács apja ráunt Németországra, talán elfogta a honvágy, vagy talán megszűnt a bankigazgatói állása - ki tudja? De bizony otthagyta Németországot és hazatért Magyarországra. És ha már jött miért is jött volna üres kézzel, hozott mindjárt autót is - abból is mindjárt hármat! (???) Egyet magának (pedig jogosítványa sem volt) egyet a nagyobbik fiának, egyet meg a kisebbik Kovácsnak.. (Aztán még egyet - kettőt még ennek meg annak.. )

Na de erre aztán összeszaladt a falu népe, hiszen addig nem volt autó egy sem a faluban, most meg nagy hirtelen a Kovácséknak egyből lett, ráadásul mindjárt három..
Aztán hogy mindezt a Kovácsnak az apja a nagyon őrzött nyugati határon a szemfüles kommunista határőrök orra előtt hogyan tudta átsinkófálni, arról bizony soha nem szólt a fáma. Így aztán miközben a Kovács büszkén hajtotta az apjától kapott menő Opeljét (közben persze vadul szidta a komcsikat) eközben a bátyja csendesen belépett a pártba, a munkásőrségbe, meg még az isten tudja, hogy hová. Lett is neki jó állás meg jólét attól fogva (meg az egész családjának) de a kisebbik Kovács sem panaszkodhatott, mert az Opel mellé olyan állást kapott ahol bejárta a fél világot, ami nagy dolog volt akkoriban.
Aztán miközben a Kovács az egyik új autóból a másikba ült a kommunizmus alatt, nem mulasztotta el szidni a kommunisták rendszerét, még szerencse hogy mindezt a párttag munkásőr bátyja meg nem bánta - hiszen akkoriban suttogtak ezt azt valamiféle titokzatos belső elhárításról, ami azt figyeli hogy kik gyűlölik a kommunisták rendszerét. Persze az hogy kik voltak ezek a titokzatos elhárítók az nemigen volt tudott akkoriban, de azért sokaknak feltűnt, hogy vannak, akik bátran szidják a rendszert, és érdekes módon semmi bántódásuk nem esik mindezért, és ráadásul még nagyon is jól élnek valami oknál fogva.
Szóval a Kovács is élt, mint Marci hevesen, mintha valaki éppen a kommunisták szidásáért cserébe adta volna neki a jólétet, de aztán eljött Magyarországra is a rendszerváltozás, és az új rendszerben a Kovács még jobban szapulta a letűnt kommunizmust.

Aztán némi hezitálás után, amikor világossá vált hogy a Fidesz mindenáron megakadályozza a III/III-as kommunista ügynökök neveinek nyilvánosságra hozását, bizony attól fogva a Kovács hithű Fideszessé avanzsált, pedig előtte nemigen szívelte a szárnyait bontogató felcsúti zsebdiktátort.
De mivel senki sem lépheti át az árnyékát, a múltját meg pláne nem, így aztán a Kovács előszeretettel ápolta a kapcsolatait a volt III/III-as besúgókkal - azaz a Fideszes helyi vállalkozókkal, és immáron tőlük várta a jóléte biztosítását. Persze az emberek megfigyeléséért felelős Fideszes vállalkozók nem arról híresek, hogy csak úgy szórnák a pénzt erre, arra, de biztos, ami biztos a Kovács a megtollasodott volt III/III-as társaival együtt kórusban szidta a tovatűnt kommunista világot. Persze ilyenkor az időközben jobblétre szenderült párttag munkásőr bátyja mindig fordul egyet a sírjában, de mindez a Kovácsot egyáltalán nem zavarja. És mivel azért a kis Fideszes alamizsnáért valamit le is kell tenni az asztalra, ezért amikor a Fidesz rendőrspiclit keresett a környéken, a Kovács ismét belevágott a hírszerző szakmába.

Azt viszont megkell hagyni, hogy előre látó ember ez a Kovács, merthogy éppen az én megfigyelésem lett a dolga, így aztán kapóra jött neki az hogy korábban a házát már úgy építette hogy az udvaromra akkora ablak nézzen az ő házáról ami alig fér el a falon. De hát ugye az ő szakterületén fontos szempont a mások életébe való rálátás, és mivel az hogy a felém néző ablak az építési előírások megsértésével került oda, a Felcsút környéki hatóságokat nem igazán zavarja, így úgy tűnik mintha miden, rendjén volna ebben a kérdésben. Így aztán miközben a Kovács a kommunizmusból utána küldött takaros nyugdíját számlálja, (és közben persze átkozza a komcsikat) eközben az én megfigyelésemet is elvégzi, mert ugye a Fidesznek tudnia kell azt hogy éppen mit is csinál az a Felcsút körzetében működő állampolgári aktivista aki éppen a Kovács szomszédjában lakik. Szóval nem csoda hogy a Kovács hamar népszerű lett az ügyeimet intéző hatóságoknál.

A hatóság szakértőt küld a házam felmérésére?
A Kovácsnál a helye!
A rendőrség kivel egyezteti a küszöbön álló letartóztatásom forgató könyvét?
Hát persze hogy ő a Kovács!
Vajon kinek a terciájáról ront rám a rendőrség a jogszabályt sértő elfogatás során?
A Kovács a megoldás!
És ha néha napján a rendőrség adatgyűjtést végez az újabb törvénytelen letartóztatásomhoz, az már csak természetes hogy a Felcsút környéki rendőrség a Kovácshoz ugrik be egy jó kis fülesért...

A Kovács itt, a Kovács ott, a Kovács mindenütt! Mint ahogy azt tudjuk, a besúgó nem vész el csak gazdát cserél... Szóval így lett a kommunista besúgó Kovácsból Fideszes rendőrspicli Felcsút környékén. Aki nem hiszi, járjon utána! A Kovács fellelhető Tibor néven Vasvári P. 34. szám alatt, éppen a szomszédomban..
Utóirat: Ha a Kovács éppen megfigyel valakit, akkor kéretik éppen nem zavarni. Mert azt azért mindenki beláthatja, hogy a Kovácsnak is élni kell valamiből.. Köszönettel!

További oldalak

Címkék >

További lehetőségek