1
LEX Merész-elek
A halálbüntetés bevezetését kezdeményező állampolgári indítvány
Készült: a Merész-elek Kapitányság mint civil kezdeményezés megbízásából
Készítette: Hajnáczki Csaba, a Merész-elek Kapitányság munkatársa
Előszó:
Magyarország az Európai Unió tagjaként vállalta, hogy az állampolgárainak a hivatalos ügyeik intézésére, az EU. előírásainak megfelelően működő hivatalrendszert működtet. Azonban tapasztalható hogy az EU. csatlakozás után több évvel sem sikerült mindezt megvalósítani.
Magyarországon a hivatali ügyek-eljárások minősége érezhetően romlik, ezt a tendenciát a jelenleg folytatott magyar joggyakorlat nem tudja megfékezni.
Magyarországon az igazságszolgáltatás intézményeinek színvonala sem éri el az EU. színvonalát, a magyar joggyakorlat egyre gyakrabban produkál olyan eseteket, amikor az adott magyar joggyakorlat durván ellentmond a magyar és a nemzetközi jog elismert szabályainak is.
Az egyik legismertebb ilyen eset, a 2002. május 9-én a móri ERSTE bankfiókban kilenc ember megölése miatt folytatott rendőrségi-ügyészségi-bírósági eljárás sorozat, amely során a magyar igazságszolgáltatás húsz millió forintot fizetett ki egy informátornak azért, hogy a móri gyilkosságok ügyében az igazi tettesek helyett egy ártatlan embert tudjanak tényleges életfogytiglan börtönbüntetésre elítélni.
A móri ügyben a hatóságok által elkövetett jogszabályt sertések miatt a mai napig sem indult meg az eljárás.
A magyar közéletet figyelemmel kísérők köreiben közismert tény, hogy a magyar igazságszolgáltatás az olyan esetekben amikor valamelyik jogszabályt sértő esetnek a politikai vagy állami intézményrendszerhez köthető szereplői is vannak, képtelen a a jogszabályi előírásoknak megfelelő eljárás lefolytatására.
2
Magyarországon egyre több állampolgár szembesül valamilyen jogi képtelenséget megfogalmazó jogsértő hatósági intézkedéssel, például amikor valamelyik hivatal jogsértő intézkedése miatt kezdeményez eljárást a hatóságoknál.
Egy egyszerűbb ilyen esetet említenék a közelmúltból:
-Egy, a hatóság által elkövetett jogszabályt sértő intézkedés miatt (a jogszabályt sértés tényét az erre jogosult hatóság már előzőleg megállapította) eljárást kezdeményeztem a Fidesz Párthoz kötődő Felcsúti gazdasági társaságot képviselő (Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó kft.) személy ellen (Halmi Tamás) ellen az ügyben illetékes Központi Nyomozó Főügyészségnél.
A feljelentés miatt a Központi Nyomozó Főügyészség a Nyom. 1113/2011/4-11. számú iratában alábbi választ küldte:
,,a jelen ügyhöz hasonló tartalmú a Központi Nyomozó Főügyészséghez benyújtott, vagy továbbított minden beadványa intézkedés és értesítés/válaszadás nélkül kerül irattárba helyezésre.
Budapest. 2012. január 18. Bárány Sándor ügyész"
Azt hiszem hogy ennek az intézkedésnek a jogszabályt sértő voltát szükségtelen részletesen taglalni.. És bizony hasonló esetek szép számmal akadnak az ügyészségeken. Az említett példa nem véletlenül az ügyészségtől való.
Az ügyészség (az ügyész) különleges szerepet tölt be az igazságszolgáltatás intézményei között. A bűnesetek eljárásaiban az ügyész a közvádló, emellett az ügyészség gyakorolja a törvényi felügyeletet a rendőrség, és valamennyi közintézmény, pl. önkormányzat, földhivatal stb. felett.
Hivatalos személy által megvalósított jogszabályt sértő esetekben az ügyészség jogosult eljárni, az ügyészségnek kell eljárni bíró, vagy bírósági végrehajtó, továbbá politikai párt tisztségviselője által elkövetett jogszabályt sértő cselekmény esetében is.
Az ügyészség indítványára történhet a mentelmi joggal rendelkező országgyűlési képviselő ellen lefolytatandó eljárás megindítása is.
Az említett, és nem teljes felsorolásból is kitűnik:
-az ügyészség működése jelentős mértékben meghatározza a jogrendszer egészét, az ügyészség jelentős hatással van az állampolgárok mindennapi ügyeit intéző intézményekre, az ügyészség befolyással van a politika - a közélet minőségére, és emiatt az ügyészség az ország gazdasági állapotának is egyik fontos meghatározója az ügyészség.
Az ügyészség jelenlegi működését nagymértékben meghatározza az a jogszabályi környezet, amely szerint az ügyészség (ügyész) által megvalósított jogszabályt sértő eset az ügyészség által kerül kivizsgálásra - ezért az ügyészség a közintézmények között egyedülálló módon, saját magát felügyeli.
3
Könnyen belátható hogy az ügyészségen keletkező, esetenként elképesztő, gyakran jelentős mértékű jogszabályt sértést megvalósító intézkedések gyökerei, az ügyészség ellenőrzését szabályozó jogszabályok hiányosságaiban keresendő.
Kézenfekvő tehát a megoldás: az ügyészség működését kell feljavítani, és ez pozitív hatást jelent Magyarország egészére nézve.
Ezért ez a javaslat a teljes intézményrendszer és politikai struktúra átfogó-bonyolult és nehezen megvalósítható reformálása helyett, az ügyészséget helyezi megfelelően szabályozott jogszabályi keretek közé, és ezáltal valósítaná meg az egész társadalom érdekeit szolgáló - jogszerűen és hatékonyan működő intézményi és politikai működést Magyarországon.
Kézenfekvő tehát - a jogszabályt sértő ügyészt kell megfelelő mértékű büntetéssel sújtani. Amennyiben az ügyészre megfelelő mértékű a-jogszabályi fenyegetettség hárul- ez a kényszer képes a jogszabályoknak megfelelő pályán tartani az ügyészség, továbbá az ország intézményrendszereinek egészét.
Ennek érdekében a magyar jogszabályokat a következő törvényi előírással kell kiegészíteni:
Az kezdeményezett jogszabályt módosító előterjesztés:
I.
Az az ügyész aki az általa intézett, vagy felügyelt, vagy a tudomására jutott esetben, hivatalos személy által megvalósított cselekmény miatt, a jogszabályokban megalapított feltételek esetén
(1) büntető eljárás megindítását, vagy az eljárás lefolytatását elmulasztotta
(2) Hivatali kötelezettségét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél és így
a, segítséget nyújt ahhoz hogy az elkövető a törvény üldözése elől meneküljön
b, a büntetőeljárás sikerét meghiúsítani törekszik
c, közreműködik a bűncselekményből származó előny biztosításában
bűntettet követ el és halálbüntetéssel büntetendő.
4
II.
(1) Hivatalos személy cselekménye miatt indított eljárás során, az ügyész intézkedése miatt állampolgári beadványban vagy más módon bejelentett esetet, az erre a célból felállított -Független, ügyészséget vizsgáló társadalmi testületnek- kell vizsgálni.
(2) Amennyiben az ügyész ellen az -I. pont szerint fennáll a bűncselekmény elkövetésének alapos gyanúja, az ügyet az erre a célra létrehozott -Független Társadalmi Ítélőszék- hez kell továbbítani.
(3) Amennyiben a Független Társadalmi Ítélőszék eljárása során bebizonyosodik az ügyész I. pont szerinti bűnössége, a Független Társadalmi Ítélőszék kiszabja a halálos ítéletet.
a, A Független Társadalmi Ítélőszék jogerős ítélete ellen további jogorvoslatnak helye nincs.
b, A halálraítélt ügyész közkegyelemben nem részesíthető.
III.
(1) A Független, ügyészséget vizsgáló társadalmi testület, valamint a Független Társadalmi Ítélőszék tagjait:
-35. életévüket betöltött, büntetlen előéletű, magyar állampolgársággal és állandó magyarországi lakóhellyel rendelkező önkéntes jelentkezők közül közjegyző jelenlétében végzett sorsolás útján kell kiválasztani.
(2) A Független, ügyészséget vizsgáló társadalmi testület, valamint a Független Társadalmi Ítélőszék az ügyek vizsgálatát bizottságban végzi.
a, A bizottságnak három fős -legalább tíz éves ügyvédi gyakorlattal rendelkező, az (1) pont előírásainak megfelelő jogászokból álló elnökségből, és további hat, az (1) pont előírásainak megfelelő polgári tagból kell állni.
(3) A Független, ügyészséget vizsgáló társadalmi testület, valamint a Független Társadalmi Ítélőszék, a bizottság elnöksége által előterjesztett határozatot, vagy ítéletet szavazás útján egyszerű többséggel fogadják el.
a, szavazategyenlőség esetén az ügyet egy új tagokból álló testület, megismételt eljárásában újravizsgálja.
b, Amennyiben a Független Társadalmi Ítélőszék az ügyész I. pont szerinti bűnössége miatt halálbüntetésről rendelkezik, az ítéletet a Független Társadalmi Ítélőszék új tagokból álló bizottságának egy megismételt eljárásban a (3) pont szerint jóvá kell hagyni.
c, A halálos ítélet ezt követően emelkedik jogerőre, és válik végrehajthatóvá.
5
IV.
(1) A jogerőre emelkedett halálos ítéletet a halálraítélt nemétől függetlenül kötél által kell végrehajtani.
(2) A halálos ítéletet nyilvánosan, az előtt az ügyészség előtt kell végrehajtani ahol az ügyész a bűncselekményt elkövette.
a, Amennyiben ez a helyszín a halálos ítélet végrehajtására valamilyen ők miatt erre nem alkalmas, az ítélet végrehajtását az erre alkalmas legközelebbi helyszínen kell végrehajtani.
(3) A halálos ítéletet, az ítélet jogerőre emelkedését követően legkorábban kilencven nap múlva, de háromszázhatvanöt napon belül el kell végezni.
a, Amennyiben az ítélet végrehajtása valamilyen előre nem látható ok, pl. Időjárási vagy más gátló körülmény miatt meghiúsul, az ítélet végrehajtását hatvan napot követően el kell végezni.
V.
(1)A halálos ítélet végrehajtásának pontos helyét, és időpontját az országosa elérhető írott és elektronikus médiákban -újság, tv., rádió, stb.- az ítélet végrehajtásának időpontja előtt legalább huszonegy nappal közzé kell tenni.
(2) A közzétételt háromszor meg kell ismételni.
(3)A halálos ítélet végrehajtásának helyszínét a nézők befogadására alkalmassá kell tenni, pl. út-lezárás, stb.
(4) A helyszínt megfelelő hatósági erőkkel biztosítani kell.
(5) Az ítélet végrehajtásának helyszínén, az ítélet végrehajtása előtt hét nappal, az ítélet végrehajtás napján, valamint az ítélet végrehajtását követő hét napon belül más rendezvényt nem szabad engedélyezni.
(6)Amennyiben az ítélet végrehajtásának a helyszínére előzőleg más rendezvény megtartását engedélyezték, ezt az engedélyt vissza kell vonni az ítélet helyszínének biztosítása érdekében.
(7)A halálos ítélet végrehajtásának helyszínén az elítélt ügyész hivatalában dolgozó ügyészeknek teljes létszámban nézőként meg kell jelenni.
(8) A megjelenést az ítélet végrehajtását megelőzően, valamint azt követően jelenléti ív aláírásával igazolni kell.
(9) Az igazolatlanul távolmaradókat háromhavi bruttó illetményüknek megfelelő pénzbírsággal kell büntetni.
6
VI.
(10)(1) A Független, ügyészséget vizsgáló társadalmi testület, valamint a Független Társadalmi Ítélőszék egyszerű tagjainak a mindenkori országgyűlési képviselőnek járó összegű illetményt kell biztosítani.
(2) A Független, ügyészséget vizsgáló társadalmi testület elnökségi tagjainak a mindenkori igazságügyi miniszternek járó összegű illetményt kell biztosítani.
(3) A Független Társadalmi Ítélőszék elnökségi tagjainak a mindenkori miniszterelnöknek járó összegű illetményt kell biztosítani.
(4) A Független, ügyészséget vizsgáló társadalmi testület, valamint a Független Társadalmi Ítélőszék minden tagjának az országgyűlési képviselőknek járó mentelmi joggal azonos mentelmi jogot kell biztosítani a tagságuk idejére, valamint a tagság megszűnését követő háromszázhatvanöt napig.
VII.
(11)(1) E törvény életbelépésének napjától, az ügyészt, a mindenkori országgyűlési képviselőnek járó illetmény ötszörösének megfelelő összegű illetményt kell biztosítani.
a, Vezető beosztásban lévő ügyésznek az (1) pont szerinti alapilletményt alapul vevő emelt összegű illetményt kell biztosítani.
(2) Az ügyész számára a mindenkori országgyűlési képviselőnek járó költségtérítést kell biztosítani.
***
Utószó:
Az ismertetett jogszabályt módosító javaslat alapvetően három pillére épül.
1. Szigorúan bünteti az ügyészi kötelmeivel nem élő, vagy visszaélő személyt.
2. Az ügyészségi szabálytalan intézkedések vizsgálatát, egy széles hatáskörrel rendelkező társadalmi bázisra épülő hatóságra bízza.
3. Az ügyészi illetményeket az ügyész társadalomban betöltött fontosságának megfelelően szabályozza.
Számos elemző, szakértő megfogalmazta, hogy Magyarországon az ügyészség teljesen kontrol nélkül, önálló hatalmi ágként működik, hiszen gyakorlatilag senkinek sincs ellenőrzési joga az ügyészség felett.
7
A javaslat az ügyészséget megfelelően szabályozott társadalmi kontrol alá helyezi, és ezáltal az ügyészség működésében fennálló torzulásokat is kiküszöböli.
A legtöbb szakágban működik egyfajta önműködő szabályzó mechanizmus, aminek alapja az adott szakma önbecsülése és jó hírneve, és emiatt a szakmailag nem megfelelően teljesítő egyéneket a szakma lenézi kiközösíti.
Sajnos a magyar ügyészségeken ez az ön-szabályozó mechanizmus nem működik, az ügyészségeken még az előző rendszer idején kialakult kontraszelekció érvényesül. Azonban az ismertetett jogszabály módosításokkal mindez ellensúlyozható, és a bevezetését követően az ügyészek önbecsülésének javulása is várható.
A javaslat szerint a halálbüntetés kiszabása nem alkalmazható a társadalom bármely tagjára, annak alkalmazása csupán a jog megsértésének minden aspektusát alaposan ismerő ügyészre jelenthet fenyegetést, ezért az indítványozott halálbüntetés bevezetésének helye lehet a európai jogalkalmazások között, hiszen a bevezetése éppen az európai uniós joggyakorlat minőségének elérését célozza.
Magyarországon a 2010. évben hivatalba lépett Fidesz-KDNP kormány már számos esetben jelezte az EU. felé, hogy a magyar sajátosságok miatt vannak olyan területek ahol az EU. gyakorlat csak bizonyos korrekciók elvégzése után alkalmazható hazánkban.
A magyar sajátosságok miatt indokolttá válik, hogy Magyarország a halálbüntetés javasolt bevezetése érdekében korrigálja az elfogadott EU., és más nemzetközi szerződések ratifikálását, és így más jogállamhoz hasonlóan, pld. USA, Magyarországon is alkalmazható legyen a halálbüntetés jogszabályi alkalmazása.
Kelt.: Bodmér 2012. julius 14. Hajnáczki Csaba
Kedves Olvasó!
Az ország hivatalrendszereinek és politikai viszonyainak megfelelő működése alapvető közérdek. Ezért mindezek szabályozását kezdeményező javaslatnak széleskörűen ismerté és így megvitathatóvá kell válni. Ennek érdekében ezt a jogszabály módosítást kezdeményező javaslatot a magyar országgyűlés és az igazságügy hivatalai mellett eljuttatom civil-szervezetek és más képviseletekhez is. Az javaslat megtalálható a
www.facebook.com/Hajnáczki Csaba weboldalon.
